Október a mellrák tudatosság hónapja, aminek az a célja, hogy felhívják a figyelmet az emlőrák veszélyeire és annak megelőzésére. A statisztikák elsöprőek, hiszen Magyarországon minden tizedik nőből egynél diagnosztizálják a mellrák invazív típusát életük során.
A normális női emlők felépítése a tejtermelő mirigyekből, az úgynevezett lebenyekből, a csatornákból és a környező, zsír- és kötőszövetekből áll. A daganat jellemzően a csatorna sejtekben alakul ki. A lebenyrákos esetek nem olyan gyakoriak, és a szövetekben kialakuló rák még kevésbé. A kockázati tényezők jelzik annak valószínűségét, hogy kit is érintheti-e a betegség. Az emlőrák esetében a kockázati tényezők közé tartozik a genetika, az életkor és a nem. A legtöbb mellrákos eset a nőket érinti, bár ritkán, de a férfiaknál is kialakulhat ez a rákos megbetegedés. Sok eset a BRCA1 és BRCA2 gének mutációira vezethető vissza. Egyéb kockázati tényezők közé tartozik a családban előfordult mellrák, az etnikai hovatartozás, bizonyos már meglévő emlőbetegségek és az életmóddal kapcsolatos körülmények, mint például a dohányzás és az alkoholfogyasztás, az elhízás és bizonyos vegyi anyagoknak való kitettség.
Megelőzés
Nyilvánvaló, hogy több kockázati tényező ellen sokat nem tehetünk. A gondosabb életmódbeli döntések, úgy mint például az alkoholfogyasztás korlátozása, a testsúly egészséges szinten tartása és a rákkeltő anyagoknak való kitettség korlátozása segíthetnek a rák megelőzésében, illetve ezeken felül a legfontosabb megelőzés a szűrés lehet mindenki számára. Az emlőrákszűrés különböző tesztekkel és eszközökkel végzett vizsgálatokat jelent. A szűrés elősegíti a korai felismerést, ami biztosítja, hogy a betegek mihamarabb megkapják a szükséges ellátást. A szűrés során felfedezett rák jellemzően kisebb méretű, mint azok a daganatok, amelyeket akkor fedeznek fel, amikor a betegnek már tünetei jelentkeznek. A prognózis a rák méretétől és attól függ, hogy milyen mértékben terjedt át más szövetekre és szervekre.
Kérdés lehet sokak számára, hogy kiknek is ajánlott ez a szűrés. A nőknek 40 éves kor felett évente be kellene iktatniuk egy mammográfiai vizsgálatot. Még akkor is, ha nincsenek tünetei. A 20 és 30 év közötti nőknek háromévente ajánlott klinikai emlővizsgálatot végezniük. Az emlők önvizsgálata a 20-as évektől ajánlott. Olyan elváltozásokra érdemes figyelni, mint a csomók vagy a bőr megvastagodása. Azoknak a nőknek, akiknél több kockázati tényező is fennáll, évente mammográfiát vagy MRI-t kell végeztetniük. Ebbe a magas kockázati csoportba tartoznak azok, akiknek a BRCA1 vagy BRCA2 génmutációja van, illetve akiknek családtagja emlőrákban szenved. A szűrés kulcsfontosságú az emlőrák gyógyulása és túlélése szempontjából, a rizikófaktorok ismerete és az egészségi állapot javítását célzó életmódbeli változtatások mellett. Az időben felfedezett mellrák 95 %-ban gyógyítható. A korai diagnózis növeli a kezelés sikerességének az esélyét.
A mellrák sajnos kortól függetlenül előfordulhat, azonban a mellrák kockázata a korral együtt nő. Az esetek többségében 50 év feletti nőknél fordul elő mellrák. Érzékelés szempontjából bármely mell vagy hónalj egy részében tapasztalt fájdalom vagy kellemetlen érzés, különösen, ha új és folytonos jellegű bajt jelenthet. Csomók bármely mellben tapasztalt csomó vagy sűrűsödés, amely eltér a másik melltől; duzzanat vagy góc a hónaljban vagy a kulcscsont alatt. Mellbimbó elváltozásai a mellbimbó behúzódása lehet, alakváltozása vagy váladékozása, vérzése, kiütése vagy kérges, pikkelyes bőr. A mellrák bármikor kialakulhat: ez igaz a mellrákszűrések között eltelt időszakra is. Ha problémák jelentkeznek, vagy a családban előfordul a mellrák, érdemes felkeresni a háziorvost.
Nem elhanyagolható a sajtó szerepe az emlőrákkal kapcsolatos figyelemfelhívásban. Az elmúlt években több hazai és külföldi közéleti személyiségről, hírességről derült ki, hogy átestek ezen a betegségen, és meggyógyultak. Az, hogy ők vállalják a nyilvánosságot, hogy tömegek előtt beszélnek tapasztalataikról, félelmeikről, gyógyulásuk történetéről, erőt ad a mellrákos betegek számára, és erősíti bennük és családjaikban a gyógyulásba vetett hitet, ami a rákkal való küzdelemben nagyon fontos tényező.
Fajtái
A mellrák nem egységes betegség, annak számos formája fordul elő. A betegség lehet egyoldali, amikor csak az egyik emlőben található meg, de lehet kétoldali is, mikor mindkét emlőt érinti. Leggyakrabban az egyoldali forma fordul elő. A leggyakoribb két altípust az alapján különböztetjük meg, hogy áttörtek a ductusok/lobulusok szöveti határain vagy sem. Nem invazív emlő daganatok más néven lobularis hyperplasiának is nevezik. Erre a szövettani típusra az jellemző, hogy a tejmirigyek (lobulusok) szöveti határait nem haladja meg, gyakorlatilag az egyik legkedvezőbb prognózisú altípus. Megjelenése azonban a későbbiekben invazív daganat kialakulásnak kockázatát hordozza. Nem invazív emlő daganatok a leggyakrabban előforduló in situ carcinoma típus. A tejcsatornákat (ductusokat) nem haladja meg, azok szöveti határait nem lépi át. A tejcsatornákon belül képes terjedni, kezelés nélkül idővel invazív rákká alakulhat.
Források: 1, kiemelt kép
