Számos közmondást hallhatunk a mindennapjainkban, bár többségük nagyon régen született, gyakran mai napig is érvényes igazságtartalmuk miatt most is sokat használják őket az emberek. Azonban a különféle tudományok, közöttük például különösen a pszichológia fejlődése azt hozza magával, hogy ezek a régi igazságok is felülíródhatnak, illetve kiegészülhetnek egy modernebb szemlélettel. Néhány korábbi cikkemben (Kétes közmondások – biztos, hogy mind a javunkra válik? és Mérgező közmondások) már pedzegettem néhány közmondás igazságtartalmát, ebben a cikkben pedig néhány újabbat hoztam Nektek.
„Jobb ma egy veréb, mint holnap egy túzok.”
Tény, hogy a bizonytalan jövőben nem jobb bízni, akkor sem, ha kecsegtetőbb lehetőségeket ígér, mint a biztos jelenben élni. Viszont az sem egy jó megoldás, ha mindig inkább beérjük a jelen által adott apróbb sikerekkel, ha alaposan végiggondoljuk a helyzetünket és előkészítjük a jövőnket, ezáltal biztos alapot teremtve a jobb jövőhöz, akkor ésszerű határokon belül kockázatot vállalva érdemes lehet inkább az erőforrásainkat tartogatni és egy nagyobb potenciális győzelembe fektetni, mintsem mindig azonnal felélni azokat.
„Nem esik messze az alma a fájától.”
Mondják ezt gyakran például szülő-gyermek viszonylatában. Természetesen lehetséges, hogy egy gyermek hasonlítson a szüleire nem csak külsejében, hanem szokásaiban is, nincs is ebben semmi rossz vagy meglepő. De csínján kell bánni ezzel a közmondással, mert sokak számára nyomasztó lehet, ha a szüleik árnyékában értelmezik őket és nem pusztán önmagukként. Emellett sértő is lehet, ha például olyan céllal használják egy szülő-gyermek viszony esetében, hogy a szülő egyik rossz tulajdonságával tegyék hasonlóvá a gyermekét.
„Hallgatni arany.”
Persze van, hogy igen. Sokszor érdemesebb hallgatni és csendben, nyugodtan végiggondolni a szavainkat (és tetteinket), mintsem ész nélkül csevegni. Sok probléma származhat a meggondolatlan szavakból, megbánthatunk vele másokat, kellemetlen helyzetbe kerülhet más is és mi magunk is. Bizonyára a közmondás használatakor is általában ez a gondolat jár az emberek fejében. Ugyanakkor meg kell említeni, hogy a hallgatás lehet kegyetlen fegyver is. Néha igenis fel kell szólalni magunkért, szeretteinkért, hogy érvényesítsük az érdekeinket, és noha azt gondolnánk, például egy vita során érdemesebb lehet ráhagyni a másik félre a problémákat, hosszú távon célravezetőbb lehet konfrontálódni és megbeszélni a dolgokat.
„Egy fecske nem csinál nyarat.”
Dehogynem! De legalábbis korántsem érdemes egyből feladni, ha jót szeretnénk cselekedni csak azért, mert egyedül vagy kevesen vagyunk arra a cselekedetre. Már csak azért sem, mert bár általában tényleg sok ember összefogása szükséges a monumentális dolgok végzetviteléhez, ha egy kicsit mögé nézünk ezeknek, rájöhetünk, hogy ezek nagyon sok esetben egyetlen embertől indulnak el. Így nem feltétlenül érdemes sem magunknak ezt mantrázni, sem pedig sulykolni senkibe, akinek van egy jó ötlete, hogy „egyedül úgyis kevés hozzá” – bár persze sokkal jobb az, ha az embert támogatják.
„Okos enged, szamár szenved.”
A mindennapokban vannak olyan egyszerűbb és kevésbé fontos kisebb ügyek, ahol tényleg érdemes inkább elengednünk az igazunk minden áron történő megvédését ahelyett, hogy vitába szálljunk, még akkor is, ha biztosak vagyunk magunkban és ezt észérvekkel is alá tudnánk támasztani; különösen, ha a másik fél makacsul ragaszkodik a saját véleményéhez. Ám egy-egy fontosabb kérdés esetében – legyen az akár személyes vagy szakmai kérdés – mégis fontos az, hogy kiálljunk magunkért, még ha fárasztóbb és időigényesebb is egy vitába kerülni a ráhagyás helyett.
„Járt utat járatlanért el ne hagyj!”
Természetesen ha van egy jól bevált szokásunk, nem kell azzal felhagyni. Ám nem mindig célszerű a megszokotthoz ragaszkodni, hiszen nagyszerű dolgok születhetnek abból, ha valami újba kezdünk a régi, megszokott helyett. Sőt, kifejezetten fontos, hogy felismerjük azokat a szokásainkat, amelyeken még volna mit javítani, és alakítsunk ki helyettük bátran újakat. Ha a „járt úton” maradunk minden körülmények között, azzal akár lemondhatunk egy sokkal jobb élet lehetőségéről.
És ti milyen közmondásokat ismertek, vagy szoktatok használni? Van-e esetleg olyan, amelyen már ti is gondolkodtatok, hogy nem értetek vele egyet?
Képek forrása: kiemelt, 1, 2
Sziasztok!
Molnár Maja vagyok, a Pécsi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karának jogász szakos hallgatója és a Media Iuris szerkesztője. Mindig is szerettem szerepelni, mások elé tárni a gondolataimat, és számos téma iránt érdeklődöm, így nagyon szívesen olvasok vagy kérdezek másoktól, és az a célom, hogy nem csak a magam, hanem mások látókörét is szélesíthessem ezzel.
