Aragóniai Katalin neve VIII. Henrik angol király első feleségeként maradt fenn. A messzi földről érkezett hercegnő, akit Artúr herceghez jegyeztek el, majd annak halála után Henrik vette feleségül. A mellőzött királyné, aki nem tudott örököst szülni és férje inkább az udvarhölgyekben lelte örömét. A nő, akit végül félredobtak egy fiatalabbért és magányosan halt meg. Egy a hat feleség közül, akik egy zsarnoki férfi igényeinek próbáltak eleget tenni. A története azonban sokkal összetettebb annál, mintsem hogy a férjével való viszonya határozza meg azt. Ismerjük meg hát teljes egészében Aragóniai Katalint, a leghűségesebb királynét.
Egy tündöklő dinasztia lánya
Aragóniai Katalin 1485. december 15-én (egyes források szerint 16-án) jött világra a Spanyolországot egyesítő Aragóniai Ferdinánd és Kasztíliai Izabella lányaként. Legfiatalabb gyermekként testvérei között tudhatta többek között az Őrült néven elhíresült Kasztíliai Johannát, akinek később Mária nevű lánya II. Lajos magyar király felesége lett. A szülők hamar elkezdtek férjet keresni neki és az angol Tudor Henrik fiában meg is találták a tökéletes jelöltet. A Medina del Campo-i szerződésben megerősítették a Katalin és Artúr között kötendő házasságot, ami erős szövetséget jelentett Anglia és Spanyolország számára. Ennek megfelelően már gyermekkorától kezdve arra készítették fel, hogy hűséges, odaadó társa legyen majd jövendőbelijének és segítsen neki az uralkodásban.
A spanyol hercegnő Angliában
1501-ben eljött az ideje a tervezett házasság megvalósításának, így Katalin alig 16 évesen hajóútra kelt Angliába. Az utazás három hónapig tartott és számos viharral járt, de októberben befutottak Plymouth kikötőjébe. Itt végre személyesen is megismerkedhetett jegyesével, a nála egy évvel fiatalabb, beteges és gyenge testalkatú Artúrral. 1501. november 14-én kötöttek házasságot a régi Szent Pál-székesegyházban, a menyasszonyt a trónörökös öccse, Henrik kísérte az oltárhoz. A nászéjszaka azonban nem az elképzelés szerint alakult, ugyanis Artúr és Katalin nem hálta el a házasságot.
Az esküvő után a Ludlow-kastélyba költöztek, ám nem sokáig tudták a fiatal házasok felhőtlen életét élvezni: izzadásos kórjárvány tört ki, amit mindketten elkaptak. Artúr herceg belehalt a betegségbe, így Katalin tizenhét évesen megözvegyült. VII. Henrik a hozomány megtartása érdekében eljegyeztette őt kisebbik fiával, ám kora miatt még nem került sor az esküvőre. 1505-ben a király megtagadta Henriktől a házasságot, a spanyol szövetség miatt felmerült kétségei folytán. Ezzel Katalin sorsa rosszra fordult, az ünnepelt hercegnőből magányos özveggyé vált, akinek az állandó bizonytalanság mellett édesanyja halálával is meg kellett küzdenie. Hosszú angliai tartózkodása következtében apja 1507-ben Spanyolország nagykövetévé tette, ezzel ő lett Európa első női nagykövete.
A Tudor királyné
A fordulat 1509-ben következett be a király halálával. Henriket most már senki sem állíthatta meg a házasságkötésben, így feleségül vette Katalint és királynévá koronázta. Az esküvőre június 11-én került sor. II. Gyula pápa külön engedélye volt ehhez szükséges, ugyanis az egyházjog alapján tilos volt a testvér özvegyét elvenni. Katalin tündökölt a az uralkodói pozícióban: gyönyörű, intelligens, politikában jártas és művelt nő volt, tökéletes társ Henrik számára. Gyakran jártak el együtt lovagolni és vadászni. Amikor 1513-ban Franciaországba ment háborúzni, a király Anglia régensévé nevezte ki Katalint. Ez idő alatt zajlott le a floddeni csata, amelyben elesett IV. Jakab, ezzel jelentős győzelmet hozva az angoloknak a skótokkal szemben.
Szerelmük erősnek tűnő falán akkor keletkezett repedés, amikor a király férfi örökös iránti vágya felerősödött. Katalin 1511-ben egészséges kisfiúnak adott életet, akinek örömére országszerte hatalmas ünnepségek kezdődtek. A boldogság azonban nem tartott sokáig: a gyermek születése után 52 nappal meghalt. Ezt követték halvaszületések, vetélések és rövid életű csecsemők, mígnem Katalin 1516-ban életet adott Máriának. A király csalódott volt, hogy nem fiú, ám újra felébredt benne a remény egy életképes fiúgyermek iránt. Ez viszont csak álom maradt, hiszen a hat terhességből és további feltételezett kettőből egyedül Mária élte túl a csecsemőkort. A korkülönbség is kezdett egyre nagyobb probléma lenni köztük, ugyanis Henrik már nem találta vonzónak idősödő feleségét. Ezért figyelmét az udvarhölgyek felé fordította, többek között Mary Boleyn és Elizabeth Blount irányába. A Bessie Blount-tal fűzödő viszonyából egy fiúgyermek született, Henry Fitzroy, akit a király Richmond és Somerset hercegévé nevezett ki. Katalin csendben tűrte a király félrelépéseit és továbbra is megmaradt a méltóságos királynéi szerepben.
A rangját védő nő
Katalin pozíciója 1526-ban került veszélybe, amikor egyik udvarhölgye, Boleyn Anna felkeltette a király figyelmét. A királyné eddigre túl volt a változókoron, így a fiúgyermekre vágyó Henriknek már semmi haszna nem származott belőle. Teljesen elvarázsolta a francia udvarban nevelkedett Anna, aki fiatal volt és alkalmas a szülésre. Hamar elkezdte megkérdőjelezni a Katalinnal kötött házasságát a Leviticusra hivatkozva, mely szerint ha valaki testvére özvegyét vette feleségül, gyermektelen maradt. A királyné hiába tagadta, hogy nem hálta el Artúrral a nászéjszakát, így valójában nem történt vérfertőzés kettejük között, a férfi egyre inkább a házasság érvénytelenítése felé hajlott. VII. Kelemen pápa felé fordult segítségért, aki Campeggio bíborost küldte Angliába az ügy eldöntésében.
Katalin, bár csendben elfogadhatta volna a walesi herceg özvegye címet és az ezzel járó juttatásokat, kiállt az igazáért és nem hagyta, hogy letaszítsák trónjáról. Mindemellett szem előtt kellett tartania a lánya jogait és pozícióját is. Unokaöccséhez, V. Károlyhoz fordult, aki német-római császárként befolyásolni tudta a pápa döntését. Ezzel elkezdődött egy hat éven át tartó harc az egykori szerelmesek között, amely során Katalint többször megalázták, Artúrral való szexuális viszonyáról faggatták és térden állva könyörgött a királynak. A folyamatot végül Boleyn Anna teherbe esése gyorsította fel.
Anna és Henrik 1533-ban titokban összeházasodtak, majd a király törvényben rendelkezett arról, hogy vitás ügyek eldöntésében nem lehet a pápához fordulni. Míg Thomas Cranmer vérfertőzőnek nyilvánította Katalin és Henrik házasságát, addig VII. Kelemen éppen megerősítette azt. Katalint ugyanebben az évben elküldték az udvartól, míg Annát Anglia új királynéjaként mutatták be. Végső tőrdöfésként a király 1534-ben az Act of Supremacy segítségével elválasztotta Angliát Rómától és az új egyház feje lett. Így az Annával kötött házassága érvényessé vált, gyermekeik pedig törvényes örökössé. Katalin elvesztette a rangját, Mária pedig a trónhoz való jogát. Aragóniai Katalin élete utolsó három évét különböző kastélyokban töltötte néhány szolgáló társaságában, távol szeretett lányától. A végsőkig kitartott királynéi címe és Henrik iránti szeretete mellett. 1536. január 7-én hunyt el a Kimbolton kastélyban. Halálának hírét a királyi pár kitörő örömmel fogadta.
Képek forrása: kiemelt, 1, 2, 3
Sziasztok! Lippai Kata Luca vagyok, 2022 óta koptatom a Pécsi Tudományegyetem Állam- és
Jogtudományi Karának padjait. Elsősorban az emberi jogok, nőjogi kérdések és a gyermekvédelem foglalkoztat. Már kisgyermekkoromtól kezdve foglalkoztatott az írás világa, saját kis könyvecskéket és meséket farigcsáltam. Hamar elhatároztam, hogy komolyabban is szeretnék vele foglalkozni, ezért is léptem be a Media Iurisba. Az íráson kívül szeretek olvasni, táncolni, színészkedni és a művészet különböző műfajaiban megmérettetni magam. Cikkeimben változatos érdeklődési köröm világából szeretnék szemezgetni nektek, hiszen a legjobb dolog együtt rajongani valamiért.
