A mentális egészségünk mellett fontos ebben az időszakban, hogy a lezárások ellenére fittek tudjunk maradni fizikálisan is. Mivel az elmúlt időszak korlátozásai nem engedték meg minden egészségért tenni kívánó ember számára, hogy korlátlanul űzze kedvenc sportját/időtöltését (gondolok itt például az edzőtermek bezárására), sokan alternatív lehetőségeket kerestek e tevékenységek pótlására, mozgásigényük kielégítésére. Na de mi a legegyszerűbb módja annak, hogy ezt megvalósítsuk? Rousseau nyomán: Vissza a természethez!
A következőkben országrészekre lebontva bejárhatjuk képzeletben Magyarország egy-egy közkedvelt vagy rejtett természeti kincsét, olyan túrahelyeket és útvonalakat, melyek alkalmasak egy hétvégi kiruccanásra párunkkal/barátainkkal, vagy egy kellemes időtöltésre a családunkkal. Ezen túl, a szabad levegőn sokat tehetünk egészségünk megőrzése érdekében is.
Nyugat-Dunántúl
Jó Pásztor kápolna és Hársas-tó
,,A Vendvidéki Hársas-patak felduzzasztásával létrejött Hársas-tó környéke igazán változatos program lehetőségeket kínál. A lankás dombok árnyas túraútvonalakat rejtenek. Jó idő esetén akár strandolni is lehet a tó délkeleti oldalán található szabadstrandon. A Jó Pásztor Kápolna 1995-96-ban épült Brenner János rábakethelyi káplán vértanúságának emlékére. Brenner János az 1956-os forradalmat követő egyházüldözése áldozata lett.”
Közép-Dunántúl
A bakonyi Gyilkos-tó
,,A Pápa–Bakonybél főútról az Odvas-kői pihenőnél kell lehajtani. Innen 3,5 kilométert sétálunk egy kedves kis patak mellett, majd egy gyönyörű bükkerdőt keresztezve jutunk el a Hubertlaki-tó partjára. Az erdélyi névadójánál jóval kisebb, de egyedi hangulatú tó különlegessége, hogy a vízben álló fák törzsét a mai napig láthatjuk, mert a víz alatti részek oxigén híján kevésbé vannak kitéve a lebontó gombáknak. A tó tükre megkettőzi a bakonyi erdőrengeteg zöld lombkoronáit és a kék égen úszó felhőket – keresve sem találhatnánk romantikusabb kirándulást Bakonybél környékén.”
Dél-Dunántúl
Kirándulások a Dráva mentén, Őrtilos környékén
,,A kirándulás két elemből tevődik össze: első eleme a Dráva-ártér tanösvény, második eleme az Őrtilosi Szentmihály-hegy és a Fesztung, valamint a Vasút-oldal túraútvonal. A körülbelül 1 óra alatt végigjárható, 1 km hosszú Őrtilosi Dráva-ártér tanösvény a dél-zalai jelzett turistaút-hálózathoz csatlakozik. Az őrtilosi vasútállomásnál, a drávai vízitúrák táborhelyének közelében található kiindulópont könnyen megközelíthető. Az útvonal bejárásával a látogatók megismerkedhetnek a Dráva folyó és árterének természeti értékeivel. A Drávával párhuzamosan, Őrtilostól a beleznai vasúti megállóig húzódó Vasút-oldal túraútvonal kb. 4 km hosszú, az út mentén számos természeti és történelmi érdekesség található. A túrázók a Szentmihály-hegyről és a Fesztungról eléjük táruló panorámában gyönyörködhetnek, majd az illír gyertyános-tölgyesek és bükkösök élővilágával ismerkedhetnek meg.”
Észak-Magyarország
Ipolytarnóc – ősvilági időutazás
,,Egy kedvesen zavaros szóképpel élve: ez az ipolytarnóci őskori Pompei. Egy vulkáni katasztrófa által betemetett s konzervált világ emlékei: tengerparti homokkőben lapuló cápafogak, megkövesedett szubtrópusi fák, egzotikus növények lenyomatai, régen kihalt ősvilági szörnyek lábnyomai… – egy páratlanul izgalmas geológiai tanösvény mentén, több mint húszmillió évvel forgatva vissza az idő kerekét. Ez a világ harmadik leggazdagabb lábnyom-őrző lelőhelye. Az eredetében megőrzött élőhely felett egy háromdimenziós vetítés foglalja össze a látottakat, mozgásukban is megelevenítve az állatokat és környezetüket. Az ösvény különleges látnivalója a világ legnagyobb ismert, megkövesedett óriás fenyője. A parkban láthatók azok az évmilliókon át mélyen a föld alatt lapuló ősfenyők is, amelyekre 2007-ben bukkantak Bükkábrányban. A 16 ritka, csillogóan megkövesedett fatörzs- ősmaradványok kora mintegy 7 millió év.
Újdonság a lombsétány, melynek mintegy 150 méter hosszú és 8-10 méteres magas, a fák lombjai közt húzódó, keskeny függőhídjairól különleges rátekintés nyílik az erdei világra.”
Közép-Magyarország
A Rám-szakadék
,,A szakadék maga egy vulkáni eredetű, nagyjából észak-déli irányban futó szurdokvölgy. Összeszűkülő sziklafalai olykor merőlegesek, de vannak befelé dőlő falak is. Mélysége több helyen meghaladja a 35 métert, míg szélessége helyenként a 3 métert sem éri el. A sziklamederben állandóan csörgedezik a víz, amely hóolvadáskor és nagyobb esők idején patakká duzzadhat. A szurdokban összességében 112 méteres szintkülönbséget kell leküzdeniük a túrázóknak. A völgy alsó és felső bejáratánál erdei pihenőhely fogadja az érkezőket. A szakadékban a zöld sáv jelzést követve elérjük a Rám-szakadék felső pihenőhelyét. Ide csatlakozik a sárga jelzés, amelyen balra fordulva Dobogókőre, míg jobbra fordulva, az Árpádvárat megkerülve, a Lukács-árokba érkezünk. A Lukács-árok szintén nagyon hangulatos, de a Rám-szakadékhoz képest ott már könnyebben haladhatunk. A Lukács-árokból kiérve az erdészeti műútra érkezünk, amelyen visszajuthatunk Dömösre.” A Rám-szakadék természeti adottságai miatt egyike a legnehezebben járható magyarországi jelzett turistautaknak, ahol akár kőgurulás, sziklaomlás is előfordulhat, ezért fokozottan ügyelni kell a balesetek megelőzésére.
Észak-Alföld
Tisza-tavi vízi sétány, Poroszló
,,A Tisza-tó számos ritka és kevésbé ritka madárfajnak nyújt békés és biztonságos otthont, ahol a természet iránt érdeklődő látogatók kényelmes körülmények között bele is pillanthatnak az életükbe és mindezt anélkül, hogy megzavarnák a madarak mindennapjait.
A vízi sétányon a víz fölött 1500 méter hosszan kiépített út vezet a különböző megfigyelési pontok, madárvárták, pihenőszigetek és a kilátó között. A kiindulási ponthoz egy 20 személyes kishajóval lehet eljutni. Az út mindössze néhány percet vesz igénybe, hogy minél több időt lehessen a madarak megfigyelésével tölteni, ami általában 1,5-2 óra, de természetesen lehetőség van hosszabb tartózkodásra is. A kikötő, a hajó és a vízi sétány is úgy van megépítve, hogy azt babakocsival vagy kerekesszékkel is kényelmesen lehessen használni.”
Dél-Alföld
Pepi-kert, Szarvasi Arborétum
,,Az Arborétum és a “Pepi-kert” története az olasz eredetű Bolza család nevéhez fűződik. Bolza Péter tábornok 1798-ban lett szarvasi földbirtokos. Fia, Bolza József feleségével, gróf Batthyány Annával kezdte meg az Anna-liget fásítását. A parkban és a később épült kastélyban ma a Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság működik. Az ország legnagyobb arborétumában látnivalókból bizony nincs hiány. A különleges fák és cserjék mellett a Mini Magyarország makettpark is várja a látogatókat.”
Remélem sikerült ezzel a kis magyarországi túra körképpel ízelítőt adnom minden kedves olvasónak ahhoz, hogy a monoton hétköznapoktól elszakadva, szabad levegőn fedezhesse fel az ország szépségeit.
