Valószínűleg sokunkkal előfordult már, hogy az internetet, esetleg a közösségi médiát bújva állatmentős videókba botlottunk. Ilyenkor az emberek többségének első gondolata, hogy milyen szerencse, hogy volt ott valaki, aki éppen a közelben járt és segíteni tudott a bajba jutott állatoknak. Azonban vajon hányan gondoltunk bele abba, hogyan lehet az, hogy mindig akad ilyenkor egy-egy ember, aki kamerával a kezében megmenti a bajba jutott állatot? Biztos minden úgy történik, mint amit abban a pár perces videóban látunk?
Mielőtt részletesebben is elkezdem boncolgatni ezt a témát, szeretném leszögezni, hogy a videók jelentős része valóban igaz történeten alapul, és teljesen őszinte, hátsó szándéktól mentes segítségnyújtást láthatunk rajta. Viszont sajnos – mint az internet szinte minden területének – ennek is van egy sötét oldala.
Rengeteg olyan tartalommal találkozhatunk Youtube-on, TikTokon, Instagramon vagy akár a Facebookon, ahol egy árva, csontsovány, fázó vagy esetleg sebesült állatot találnak az utcán, teljesen reményvesztett helyzetben, majd a videó készítője bemutatja a nézőknek, hogyan segít rajta, és milyen átalakuláson megy keresztül: megszépül a bundája, egészséges testsúlya lesz és a videó elején látott szomorú kisállatból pár hónap alatt egy életvidám, játékos kedvenc válik. Szívmelengető, nem igaz? De hogyan is kapcsolódik ez a cikk témájához? Sajnos a mai modern világban sok embernek az élete nem szól másról, mintsem hogy minél több lájkot tudjon összeszedni, minél nagyobb nézettséget tudjon elérni. Mivel a nézők többsége szereti az állatokat, így szívesen néz róluk készült tartalmakat, ezért ez az ágazata az internetes tartalmaknak potenciálisan több megtekintést tud hozni a feltöltőnek, mint bármi más. Éppen ezért, hogy állatmentős videót tudjanak gyártani, saját házi kedvencüket éheztetik, veszélyeztetik egészségüket, legrosszabb esetben pedig még bántalmazzák is őket, hogy utána az utcára kitéve, telefonnal a kezükben el tudják játszani a nagy megmentést. Mindez óriási trauma az ártatlan állatnak, akár maradandó egészségkárosodáshoz is vezethet, ha nagyon súlyos sérüléseket kell elszenvedni a lájkokért.
Sajnos a dolgokat tudjuk még tovább fokozni. Youtube-on egyre több olyan videó került fel az elmúlt években, ahol háziállatukat ragadozók elé dobják, evvel óriási mértékű stresszt okozva neki. Egyik példa erre, amikor egy anyamacska a kölykeit falhoz tapadva, fájdalmasan nyávogva próbálja óvni egy közeledő pitontól. Ebben a percben érkezik a „megmentő”, aki a cicák gazdája. Ami pedig csak még elszomorítóbbá teszi a helyzetet, hogy elég nagy a valószínűsége annak, hogy ezeket a felvételeket nem azonnal sikerül úgy felvenni, ahogy az a készítőnek megfelel, szóval az állatok egymás után többször is ki vannak téve ennek a stresszhelyzetnek. A Youtube felfigyelt azonban az ilyen tartalmakra, és próbálja büntetni a készítőket, azonban, ha egyet-kettőt el is tudnak távolítani, mindig lesz utánpótlás.
De hogyan tudjuk kiszűrni az ehhez hasonló tartalmakat? Először is keressünk árulkodó jeleket a videóban szereplő állaton! Ilyen lehet akár egy olyan sérülés, amit jó eséllyel nem tudott az utcán kóboran szerezni, hanem emberi beavatkozás kellett hozzá. Ha ragadozók vannak a videóban, figyeljük meg a beállításokat! Elég gyakran olyan környezetben vannak felvéve a tartalmak, ahol normális körülmények között nem tartózkodna ragadozó állat, például egy belvárosi park egyik szegletében. Figyeld meg, hogy a támadó állat mutat-e eltérő, „rendellenes” viselkedést! Itt olyan dolgokra kell gondolni, mint például, amikor a megmentő közbelép, hogy elszakítsa a „zsákmányától”, egyáltalán nem lép fel agresszívan, nem próbál meg elmenekülni, hanem egyszerűen csak meghúzza magát, megijed vagy félreáll. Ha ugyanaz a csatorna tölt fel több állatmentős videót, keresd az azonos részleteket! Hasonló helyszínek, akár azonos ragadozó vagy bajbajutott állat. Végül pedig figyeld meg, hogy a „megmentő” megfelelően reagál-e, miután a ragadozót és a zsákmányt szétválasztotta! Gyakran árulkodó jel lehet, amikor a videó egyik percében még elválasztják, messzire rakják őket egymástól, majd a következő képkockán már egymástól nem messze viszik vagy helyezik el őket.
Végezetül pedig fel szeretném hívni arra a figyelmet, hogy próbáljon meg ezen a téren mindenki nyitott szemmel keresni, nézelődni, ha pedig valami igazán feltűnően hamis tartalommal találkozik, jelentse, hogy a közösségi oldal tudjon intézkedni az ügyben, és így talán a jövőben visszaszorul az állatbántalmazások száma ezen a területen. Azonban, mint ahogy már említettem pár sorral feljebb, a videók egy kis százaléka csak az átverés, ezért ha valaki egy szívmelengető állatmentésről szóló videót lát, amin semmilyen árulkodó jel nem látszik, akkor úgy teheti le aznap az elektronikai eszközét, hogy tudja, valahol a világban, ahol az a videó készült, egy embertársa önzetlenül jót cselekedett és megmentette egy állat életét.
Forrás: 1
Sziasztok! Berki Vivien vagyok, a Pécsi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karának jogász szakos hallgatója. Gyerekkorom óta az egyik kedvenc elfoglaltságom az írás, a Media Iuris tagjaként pedig lehetőségem nyílik arra, hogy ezt a képességemet fejlesszem, valamint, hogy másokkal is megosszam írásaimat. Érdeklődési köröm igen tág, így valószínűleg nagyon különböző témájú cikkeket fogtok olvasni tőlem.
