A magyar irodalom sosem volt hiányában a tehetséges íróknak, akik szórakoztattak, elgondolkodtattak vagy olvasásra neveltek. Generációk nőttek fel történeteiken, beszédtéma volt a könyvük és hosszú sorok várakoztak a dedikálásnál. Jelen korunk épp annyi jeles alakkal büszkélkedhet, mint száz évvel ezelőtt, akik nagyban hozzájárulnak a könyvpiac formálódásához és bebizonyítják, hogy nem csak a külföldi regényeket lehet sikerre vinni. Azonban minden csillag egyszer kialszik. Cikkemben azon írókra szeretnék emlékezni, akik már örökre letették a tollat.
Kelényi Angelika
1970. december 2-án látta meg a napvilágot Kazincbarcikán. 20 évesen a fővárosba költözött, majd Budakalászon telepedett le, az ELTE Pedagógia és Pszichológia Karán szerezte meg diplomáját. Először különböző magazinoknak, többek között a Tina Magazinnak, a Blikk Nőknek a cikkírója volt, valamint a Nőkorszak főszerkesztője. A nők társadalmi megbecsüléséért tett erőfeszítéseiért 2014-ben elnyerte a Terézanyu-díjat, ezután fordult a regényírás világa felé. Az Álomgyár kiadónál jelent meg első könyve ugyanezen évben Az agyam eldobom címmel. Ezt változatos tematikájú és hangulatú könyvek követték, a romantikustól a vígjátékon át a történelmi regényig minden megtalálható nála. Többször jelölték Aranykönyv-díjra is.
Néhány cím a munkásságából:
- Váláshelyzet
- Szulejmán és a magyar udvarhölgy
- Halálos Hollywood
- Az ártatlan – A grófnő árnyékában
- Szédítő Balaton
2020-ban félrediagnosztizálták, így kialakult nála a daganat, amit 2022 februárjában állapítottak meg nála. A mellrák miatt kemoterápiás kezelésre szorult. Betegsége alatt sem hagyta abba az írást és újabb regényei jelentek meg. A hosszú küzdelem 2023. október 16-án zárult le, halálának hírét a kiadó osztotta meg a közösségi médiában. Árván maradt kislánya megsegítésére az Álomgyár kiadta az írónő befejezetlen regényét és az abból befolyó pénzt neki juttatja.
Böszörményi Gyula
A József Attila-díjas író Miskolcon született 1964. július 23-án. Kétéves korában izomsorvadást állapítottak meg nála, aminek folyamatát a szomszédoktól elkapott kanyaró felgyorsította. Az orvosok tíz évet jósoltak neki. Nyolcéves korában apja elhagyta a családot, így kettesben éltek édesanyjával. Ezután sok nehézséggel kellett megküzdenie, gyermekotthonba, majd felnőttként idősek otthonába került, szenvedélybeteg lett, azonban mindig ott volt benne az élni akarás.
Útkeresése során számos dolgot kipróbált, míg végül az írásban lelte meg önmagát. Első regénye, a Kucó saját megpróbáltatásairól szólt, amit a Vörösmarty téren árult Budapesten. Vezetett színjátszókört, Robin Mash és más álneveken írt könyveket kiadóknak, míg végül egy barátja ajánlására kipróbálta magát a gyerekirodalomban. Így született meg a Gergő és az álomfogók, ami elhozta neki a vágyott sikert. Ezt követően halomra írta a kiváló regényeket, többek között:
- Ambrózy báró esetei sorozat
- Rémálom trilógia
- Rontásűzők trilógia
- Lúzer Rádió
- Jonatán kalandjai
Egészségügyi állapota folyamatosan romlott, végül 2022. június 29-én hunyt el. Gyula bátyó halála az egész könyvipart megrendítette.
Csukás István
Saját elmondása szerint Andersennel egy napon született, csak 131 évvel később, vagyis 1936. április 2-án látta meg a napvilágot Kisújszálláson. A boldog gyermekkor után hegedűművésznek készült és felvételt nyert a békéstarhosi zeneiskolába. Később a zene helyett azonban a jogi, majd a bölcsészi kart választotta, ám egyiket sem végezte el. Az írásaiból tartotta el magát, 20 évesen már szerződése volt a Magvető Kiadóval. Pályáját a Magyar Televízió, a Munkaügyi Minisztérium, az Ifjúsági Könyvkiadó és a Néphadsereg című lap színesítette.
A gyermekirodalommal a 60-as években kezdett el foglalkozni. Neki köszönhetjük Pom Pom, Mirr-Murr, Süsü és a Nagy Ho-ho-ho-horgász alakját. A Keménykalap és krumpliorr nemcsak könyv, hanem film formájában is nagy sikert aratott, a tengerentúlon is híre ment. Termékeny írói munkásságát rengeteg díjjal honorálták:
- József Attila-díj
- Andersen-díj
- Kossuth-díj
- Magyar Örökség-díj
- a Nemzet Művésze
Nemzedékek nőttek fel a meséin, ám minden történet befejeződik egyszer. Súlyos betegsége miatt 2020. február 24-én szenderült örök álomra. Halálát az egész ország meggyászolta.
Jókai Anna
Az 1932. november 24-én született józsefvárosi írónő elszigetelt környezetben nőtt fel. Egyetlen menekülőútja a könyvek világa volt, gyermek- és felnőtt regényeket egyaránt olvasott. A Mária Terézia téri elemi mintaiskolában is többször kiemelték az íráshoz való érzékét, a Zrínyi Ilona Leánygimnáziumban azonban kigúnyolták miatta. Egyetemre nem vették fel, így könyvelőként kezdett el dolgozni. Itt sok megaláztatás érte, ám tapasztalatokat is szerzett, melyek segítségével újra felfedezte írás iránti szenvedélyét. 1961-ben diplomát szerzett az Eötvös Loránd Tudományegyetem magyar-történelem szakán.
Első novellája, a Családi kör 1966-ban jelent meg a Kortárs magazinban, amit két évvel később egy regény követett. A Napok című regényéért Lengyelországban díjat kapott. Ezt számos másik elismerés követte, többek között a József Attila-díj, a Kossuth-díj, az Arany János Nagydíj és a Nemzet Művésze-díj. Írásművészetét a szakirodalom „spirituális realizmusnak” nevezte el. Néhány gyöngyszem az életművéből:
- Ne féljetek
- Godot megjött
- 4447
- Mindhalálig
- Tartozik és követel
A szép kort megérő Jókai Anna 2017. június 5-én hagyott itt minket. Búcsúztatása a Magyar Szentek Plébánián zajlott, amin az irodalmi élet neves alakjai is részt vettek.
Esterházy Péter
A híres Esterházy-család leszármazottja 1950. április 14-én született meg. Tanulmányait a budapesti piarista gimnáziumban végezte, majd az ELTE-n tanult matematikát. Az irodalommal 1978-ban kezdett el foglalkozni, következő évben jelent meg az életművét meghatározó egyik alkotás, a Termelési-regény (kissregény). Másik fő műve a Bevezetés a szépirodalomba, amiben több műfaj keveredik egymással. Munkássága azonban nem csak ebből a két regényből áll:
- Tizenhét hattyúk (Csokonai Lili álnéven)
- Élet és irodalom
- Harmonia caelestis
- Utazás a tizenhatos mélyére
- Egyszerű történet vessző száz oldal
Élete során számos díjat nyert el, például az Elsőkötetesek Díja, József Attila-díj, Magyar Irodalmi Díj és polgári tagozaton Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztje. Írásai számos idegen nyelven megjelentek.
A göteborgi könyvvásártól való távolléte után jelentette be az olvasóközönségnek, hogy hasnyálmirigyrákja van. A betegségével való küzdelemről a Hasnyálmirigynapló című regényében számol be részletesen. A harcot 2016. július 14-én vesztette el. Művészetét még egyszer utoljára a Hazám-díjjal minősítették posztumusz módon.
Források: 1, 2, 3, 4, 5, 6, 7, 8, 9, 10, 11, 12, 13, 14, 15, 16
Képek forrásai: kiemelt, 1, 2, 3, 4, 5
Sziasztok! Lippai Kata Luca vagyok, 2022 óta koptatom a Pécsi Tudományegyetem Állam- és
Jogtudományi Karának padjait. Elsősorban az emberi jogok, nőjogi kérdések és a gyermekvédelem foglalkoztat. Már kisgyermekkoromtól kezdve foglalkoztatott az írás világa, saját kis könyvecskéket és meséket farigcsáltam. Hamar elhatároztam, hogy komolyabban is szeretnék vele foglalkozni, ezért is léptem be a Media Iurisba. Az íráson kívül szeretek olvasni, táncolni, színészkedni és a művészet különböző műfajaiban megmérettetni magam. Cikkeimben változatos érdeklődési köröm világából szeretnék szemezgetni nektek, hiszen a legjobb dolog együtt rajongani valamiért.
