Egykor a királyi hatalom szinte teljesen sérthetetlen volt, egy-egy országban megkérdőjelezhetetlen vezetőként uralkodtak a királyok és királynék. Napjainkban a trónon lévő királyi fenségek hatalma azonban már csak jelképes, illetve pusztán protokolláris szerepük van a legtöbb országban.
Dánia
Dániában a királyság intézménye a X. századig, a vikingek idejéig nyúlik vissza, így a skandináv ország Európa egyik legrégebbi monarchiája. A király személye a kezdetekben választható volt, azonban 1660-ban örökletessé vált.
Jelenleg a Schleswig-Holsteinből származó királyi család uralkodik, a dinasztia 1863-ban került Dánia trónjára.
A Dán királyság magába foglalja a Feröer-szigeteket és Grönlandot is, amelyek ugyan a királyság részeit képezik, mégis külön belső igazgatási joggal bírnak.
Alkotmányos királyságról beszélünk Dánia esetében, így az uralkodó az államigazgatásban csupán ceremoniális szerepet tölt be. Az uralkodó kiállításokat nyit meg, hivatali beiktatásokat végez, ezeken kívül még három alapvető jogát gyakorolja: konzultál, tanácsot ad és figyelmeztet.
Napjainkban a monarchia élén 1972 óta II. Margit áll, a trónörökös pedig legidősebb gyermeke, Frigyes.
Hollandia
A németalföldi ország 1581-ben Hét Egyesült Holland Tartomány Köztársasága néven vált függetlenné a Spanyol Királyságtól. A függetlensége 1795-ig tartott, amikor Napóleon Batáviai Köztársaság néven függővé tette az országot Franciaországtól. A napóleoni háborúk után a bécsi kongresszus Belgiummal közösen az Egyesült Németalföldi Királyságba tömörítette, majd a belgák 1831-es kiválása után a Holland Királyság hivatalos nevet vette fel.
Hollandia 1815 óta alkotmányos monarchia, és azóta az Ornániai-Nassau ház uralkodik.
1980 óta uralkodó Beatrix királynő 2013 januárjában mondott le a trónról fia, Vilmos Sándor herceg javára, így 123 év után került újra férfi uralkodó a holland trónra.
Norvégia
Norvégia 872-es létrejötte óta a királyság intézménye folyamatos, teljes függetlenségét azonban csak 1905. június 7-én nyerte el. Habár az ország hivatalosan mindig is örökletes királyság volt, történelme során nem egyszer választás útján döntöttek a következő norvég uralkodó személyéről.
A király főként ceremoniális funkciókat tölt be és kezében összpontosul a végrehajtó hatalom, amelyet gyakorlatilag az államtanács végez.
Jelenleg 1991. január 17-től a Schleswig-Holstein-Sonderburg-Glücksburg-dinasztia egyik ágának sarja, V. Harald király uralkodik, örököse egyetlen fia, Haakon herceg.
Belgium
Belgium 1831. július 21-től királyság hivatalosan, amikor is kivívta függetlenségét az Egyesült Németalföldi Királyságtól.
Az alkotmány által megkötött belga király Belgium egységét és függetlenségét testesíti meg. Beiktatása a katolikus egyház áldásával egy egyszerű polgári eskütételi ünnepségen zajlik.
Jelenlegi uralkodó Fülöp, aki apját, II. Albert belga királyt követte a trónon 2013-ban.
Svédország
A svéd monarchia államiságának története Dániához hasonlóan a X-XI. századig nyúlik vissza. A XVI. századig választás útján kerültek Svédország élére az uralkodók, majd a Vasa-dinasztiabeli Gusztáv uralma idején örökletessé vált a svéd trón.
A jelenlegi királyi család, a francia eredetű Bernadotte-dinasztia 1818 óta áll Svédország élén. Az államfő szerepét betöltő svéd király pusztán ceremoniális és reprezentációs szereppel bír, tényleges politikai hatalma nincsen.
Jelenleg 1973 szeptembere óta XVI. Gusztáv ül Svédország trónján, a trónöröklési rend szerint pedig elsőszülött lánya, Viktória fogja őt követni az uralkodásban.
Luxemburg
A korábban Napóleon által annektált Luxemburg 1815. június 9-e óta független és önálló nagyhercegség. Eredetileg a mindössze 2500 négyzetkilométernyi területű állam perszonálunióban állt előbb az Egyesült Németalföldi Királysággal, majd Hollandiával egészen 1890-ig, amikor is az utóbbi élére III. Vilmos fiú örökös nélküli halála után Vilhelmina lépett.
1868-as alkotmánya szerint Luxemburg alkotmányos monarchia, amelyben jelentős szerepet kapott a mindenkori nagyherceg, aki kezében tartja a végrehajtói hatalmat, ő nevezi ki a parlamentnek felelős Minisztertanács tagjait, illetve szintén az uralkodó állítja fel a 21 tagú Államtanácsot, amelynek törvényhozó funkciója is van.
Jelenleg Henrik luxemburgi nagyherceg áll a miniállam élén, örököse legidősebb fia, Guillaume.
Spanyolország
A Spanyol Királyság létrejötte Aragóniai Ferdinánd és Kasztíliai Izabella 1479-es házasságához köthető, amivel a pár egyesítette az Ibériai-félsziget két legnagyobb államát, a területek integrációja azonban a mai napig nincs megoldva.
A Habsburg I. Károly 1516-os trónra kerülésével megalakuló monarchia mintegy fél évezrede királyságként működik, csupán két alkalommal változott államformája. Az első spanyol köztársaság 1873 februárjától 1874. december végéig állt fenn, amelyet 17 állam szövetsége alkotott. A második spanyol köztársaság 1933-tól 1939-ig állt fenn, amikor a nacionalisták megnyerték a 350 ezer életet követelő polgárháborút, s Francisco Franco diktatúrát vezetett be. A diktátor nem szüntette meg a királyság intézményét, így 35 éves regnálása során jogilag Spanyol Királyságról beszélhettünk.
Az 1978. évi alkotmány bevezetése után az ország államformája alkotmányos monarchia lett. A király reprezentatív feladatai mellett más államok uralkodóihoz képest jelentékenyebb hatalommal bír: vétójoggal rendelkezik a parlamentben, jogilag ő hagyja jóvá a parlament által hozott törvényeket, s a választások idejének kitűzése mellett a parlament berekesztése is hatáskörébe tartozik.
Jelenleg IV. Fülöp király uralkodik Spanyolországban.
Forrás: 1
Sziasztok! Németh Dóra vagyok, a Pécsi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karának jogász szakos hallgatója. Gyerekkorom óta az egyik kedvenc elfoglaltságom az olvasás, majd idővel az írás iránt is elkezdtem érdeklődni. A Media Iuris tagjaként pedig lehetőségem nyílik arra, hogy fejlesszem ezt a készségemet, és másokkal is megosszam az írásaimat. Az érdeklődési köröm igen tág, így különböző témájú cikkeket olvashattok majd tőlem.
