Számos nemzeti ünnepünk van, amelyről évről-évre megemlékezünk, így például március 15-ét vagy az 1956-os forradalom ünnepét országszerte felvonulásokkal és különféle programokkal celebráljuk. Azonban ezen ünnepek mellett említésre méltó a Holokauszt világnapja is, hiszen szintén rengeteg – többek között – magyar állampolgár vesztette életét a népirtások következtében.
A genocídium és a holokauszt szinonimák?
A genocídium szó talán sokak számára teljes mértékben ismeretlen, vagy hallották már a kifejezést, de nem tudják mihez kapcsolni. A genocídium egy latin szó, amely szervezett népirtást jelent. Mindkét világháború során találkozhattunk a népirtás jelenségével, ám szerencsésebb a két világháború során történteket külön kifejezésekkel illetni. A genocídium főként az I. világháború ideje alatt volt jelen, amikor a törökök az örmény néppel akartak végezni és nagyjából 600-800 ezer örmény halt meg. A nagy többség általában a holokauszt kifejezést használja, mint a genocídium és népirtás szinonimája, ám ez kifejezetten a zsidók második világháborús kiirtásának sajátos elnevezése, ami a 20. század egyik legnagyobb katasztrófájaként tartható számon, mivel milliók életét követelte.
Mi is történt a holokauszt során?
Hitler úgy gondolta, hogy vannak olyan népek, amelyek kiirtandók, ilyenek például a zsidók és a cigányok. A Hitler által vezérelt nácik már a II. világháború előtt megkezdték a zsidók összegyűjtését a gettókba, ahol mindegyiküknek sárga csillagot kellett viselniük megkülönböztetésképp. A lágerek száma a németek által megszerzett területek számával együtt gyarapodott, ahol rengeteg embert tartottak borzalmas körülmények között. Ez sajnos önmagában a halálukhoz vezethetett, de a nácik nem találták elég hatékonynak, ezért később kifejezetten megsemmisítő táborokat hoztak létre ezen emberek számára. Az 1942 januárjában összehangolt „Endlösung”, azaz „Végső megoldás” keretében a németek által megszállt területekről megkezdték a haláltáborokba történő deportálást.
Ettől kezdve minden feltétel rendelkezésükre állt ahhoz, hogy véghez vihessék a fajelmélet alapján kiirtásra ítélt emberek tömegeinek elpusztítását. Elsősorban a munkára képtelen, idős és fogyatékos embereket, a nőket és a gyerekeket ölték meg, mivel őket nem találták alkalmasnak a fizikai munkára sem, úgymond haszontalanok voltak a nácik számára. Először a német katonák végezték ki sorjában az embereket, de – mivel ez tragikusan hatott a mentális állapotukra – a későbbiekben új megoldást találtak a tömegek elpusztítására, ez pedig nem volt más, mint az elgázosítás módszere. Ennek alkalmazása előtt a munkaképesekre és munkaképtelenek csoportjaira való szétválasztást követően a munkaképtelen emberek haját lenyírták, értékeiket elvették, majd egy zuhanyzóhoz hasonló helyiségbe vitték őket, ahol utolsó perceiket kínok közt töltötték, mielőtt halálukat lelték. A hátramaradt testeket krematóriumokban elégették, és minden még felhasználható/hasznosítható tárgyat, így többek között az aranyfogakat és művégtagokat is összegyűjtötték.
Ismert haláltáborok
A legismertebb haláltábor a lengyelországi Auschwitz területén található és a mai napig látogatható, amolyan történeti múzeumként funkcionál. Többek között a fentebb említett tárgyakat is változatlan állapotban megtekinthetik a látogatók, illetve bizonyos mértékig az ott tartott zsidók helyzetébe képzelhetik magukat a rengeteg élethű dekorációnak, hanghatásnak, fotónak, a foglyok által írt levélnek és tartozéknak köszönhetően.
Auschwitz mellett számos haláltábor működött, például Majdanekben is, amit a tudósok egy része a hatodik haláltáborként tartott számon és amelynek konkrét funkciói voltak, főként azon zsidó foglyok összegyűjtésére szolgált, akiket kezdetben munkaerejük miatt még hasznosítottak. Az eddig említett táborok mellett Lengyelország területén hasonlókat működtettek Sobiborban, Belzecben és Treblinkában is. Sajnos Lengyelországon kívül még számos állam épített ki megsemmisítő táborokat, például Ausztria, Franciaország és maga Németország is, ez is bizonyítja, hogy emberek milliói vesztek oda a holokauszt következtében.
A táborok titkossága
A működésben lévő haláltáborok titkosságáról az SS gondoskodott. A gázzal végrehajtott kivégzések minden nyomát igyekeztek eltüntetni, és a foglyok különleges csoportjait jelölték ki arra a feladatra, hogy a gázkamrában maradt testeket távolítsák el, valamint azokat égessék el, hogy a maradványokat és a szörnyű tettekre utaló nyomoktól ilyen módon megszabadulhassanak. Számos tábor környékét átalakították és úgy álcázták, hogy lehetőleg senki ne jöhessen rá az ott történt katasztrófára.
Budapesten két nagy intézmény állít emléket a holokauszt áldozatainak. A Terror Háza, ami a kommunista hatalomátvétel előtt Szálasiék nyilas központja volt, és a Páva utcai Holokauszt Emlékközpont. Ha valaki meglátogatja ezeket az intézményeket, könnyen megértheti a holokauszt borzalmait.
Sziasztok! Tóth Melitta Noémi vagyok, a PTE ÁJK negyedéves jogász szakos hallgatója, és a MediaIuris csapatának egyik szerkesztője. Szeretem a változatosságot, többek között érdekel a gasztronómia, a kriminológia és a sport világa is, így ezekben a témákban biztosan találhattok majd általam írt cikkeket.
