A történelmi, kosztümös sorozatok kedvelői nagy valószínűséggel emlékeznek a Szulejmán című tévésorozatra, amely Magyarországon is nagy sikerrel futott közel 6 éven keresztül. A széria epizódjai átfogó képet adtak az Oszmán Birodalom legnagyobb uralkodójának, Szulejmán szultánnak magánéletéről, tetteiről, középpontba állítva nagyhatalmú, befolyásos feleségét, Hürrem szultánát. Következő cikkemben a szultána intrikáktól sem mentes életét, fortélyait és uralkodását mutatom be, ami elindította a nők szultánátusa időszakát.
Családi háttere és Isztambulba kerülése
Hürrem, eredeti nevén Alexandra a Lengyel Királyság területéhez tartozó Ruténiában született, de ennek pontos idejét nem lehet tudni. Apja ortodox pap volt, mellette édesanyjával és testvérével élt együtt, egészen addig, amíg a tatárok el nem rabolták és egész családját megölték. 1520-ban került Isztambulba, azon belül a Topkapi palotába, Szulejmán szultán háremébe. Vidámságával hamar felhívta magára a szultán figyelmét is, aki egyhamar beleszeretett és kiemelt ágyasává tette. A Hürrem nevet is tőle kapta, amelynek jelentése „mindig vidám”.
A szultán családja és hozzátartozói már a kezdet kezdetén aggodalmukat fejezték ki e kapcsolat iránt, amit a történelem később be is igazolt. Hürrem hamarosan teherbe esett és 1521-ben megszületett első közös gyermekük, Mehmed. Addig a szultán Mahidevrantól született fia, Musztafa volt az egyetlen, aki trónörökösként szóba jöhetett, Mehmed születésével az öröklési kérdés is új helyzetet teremtett. Végül 6 közös gyermekük született, öt fiú és egy lány, ezzel Hürrem egy viszonylag régi hagyományt tört meg, miszerint egy ágyas egy fiút szülhetett és utána félre is lett állítva.
Ágyasból nagyhatalmú feleség
Hürrem az idők elteltével egyre nagyobb befolyást szerzett az udvarban, intelligens, okos jellemével és páratlan elméjével a kormányzás területén is maradandót alkotott. Ennek következtében 1534-ben Szulejmán feleségül vette őt, ami egy újabb évszázados szokást és törvényt is felrúgott, miszerint a mindenkori szultán nem házasodik, főleg nem egykori ágyasával.
A szultán édesanyjának halála után Hürrem előtt nyitva állt az út, először a hárem vezetője, majd férje jobbkeze lett a Birodalom vezetésében. Rendkívüli érzékkel értett a kül- és belpolitikához, politikai tanácsadóként számos alkalommal kísérte az uralkodót, levelezett magas rangú államférfiakkal, uralkodókkal. Híre hamar bejárta mind a főváros, mind a Birodalom területét, a legtöbben boszorkánynak titulálták és arra gondoltak, hogy teljesen az ujja köré csavarta a szultánt. Intézkedései nem tették népszerűvé, rendkívül ellentmondásos személlyé vált, de hatalmát senki nem merte megkérdőjelezni.
Intrikái
Hürrem a politika mellett kiválóan értett az ármánykodáshoz és intrikához egyaránt. Uralma alatt sohasem vallott kudarcot, minden ellenségével, riválisával leszámolt, nem egy magas rangú személy vesztette életét a vele vívott harcban. Ilyen személy volt Ibrahim pasa, a szultán gyerekkori jóbarátja és főbizalmasa, akit selyemzsinórral végeztek ki és halálát a szultána tetteihez kötötték.
Hürrem leginkább Musztafát, az elsőszülött gyermeket szerette volna félreállítani, ugyanis egy századokra visszamenő törvény szerint ha új uralkodó lép trónra, testvéreit ki kell végeznie, ezzel elejét véve a trónviszályoknak. Hürrem tudta, ha Musztafa trónra lép, az egyet jelent a gyermekei és saját halálával. Évtizedeken át küzdött, hogy alkalmatlanná tegye Musztafát Szulejmán szemében, ezt végül 1553-ban érte el, mikor is a szultán kivégeztette fiát, a történészek többsége szerint hazaárulás vádjával. 1555-ben pedig Kara Ahmed pasa is áldozatul esett valószínűleg ismét a szultána intrikáinak köszönhetően. Ebben az időben ért el hatalma csúcspontjára, élet-halál ura volt a palotában és a Birodalomban.
Jótékonykodása
Hürrem a kormányzás mellett aktívan kivette részét a szegények és rászorulók támogatásában, élete során rengeteget jótékonykodott. Számos épületet emeltetett Isztambulban, Jeruzsálemben. Konyhaházakat nyitott birodalomszerte, alapítványt hozott létre, ahol tudott, segített a rabszolgáknak, szegényeknek és hátrányos helyzetben lévőknek. Nevéhez sorolhatjuk a Haszeki szultána komplexum megépítését, ami tanodát, ispotályt és szökőkutat is magába foglalt.
Halála és hatása az utókorra
Hürrem szultána feltehetőleg maláriában halt meg 1558 tavaszán, bár halálának okáról megoszlanak a vélemények. Szulejmán élete végéig gyászolta szeretett feleségét, számtalan verset is írt az emlékére. Hürremet végül a Szulejmán mecsetben helyezték örök nyugalomra. Rajta kívül még Szulejmán szultán és lányuk, Mihrimah végső nyughelye lett a mecset. Hürremet élete során egy kegyetlen, félelmet nem ismerő, ellenfeleit eltaposó nőnek tartották. A nép szeretetét sosem tudta elnyerni, azonban jótékony tettei némileg javítottak megítélésén. Irányítása alatt teljesen átformálta a Birodalmat, új irányvonalakat jelölt ki és a hárem életét is felforgatta. A szultán nem egy szokást szegett meg szerelmükért, amely mindenen átgázoló jelleget öltött az évtizedek során.
Hürrem élete mai napig érdekes téma, feldolgozták film- és könyvsorozatban egyaránt. Alakja megjelent a zenében, irodalomban és festőművészetben, mellettük nem egy népszerű emlékmű tiszteleg élete előtt. Sorozatok közül a leghíresebb a Szulejmán című széria, amelyben az 1-3 évadban Meryem Uzerli, a negyedik évadban Vahide Percin színésznő alakítja az Oszmán Birodalom egyik leghatalmasabb asszonyát.
Sziasztok! Németh Mátyás vagyok, a PTE ÁJK jogász szakos hallgatója és a Media Iuris egyik szerkesztője. Az írás már régebb óta egyik kedvenc időtöltésemnek számít, a Media Iurisnál pedig úgy érzem, ezt a készséget
fejleszteni tudom és egy erős összetartó közösség tagja lehetek. Érdeklődési köröm elég tág, így valószínűleg különböző témákból olvashattok tőlem cikkeket.
