Magyarországon a színjátszás kezdete a 18. század elejére tehető, előtte csak a témában jártas vagy éppen a témát kedvelő csoportok adtak elő különböző műveket. Történetében a fordulatot a dualizmus kora hozta el, 1867 után, amikor is olyan híres színészek játszottak a már felépült Nemzeti Színházban, akiket a mai kor csak színészóriásoknak nevez. Mostani cikkemben a magyar színművészet egyik legnagyobb, legtragikusabb sorsú színésznőjét mutatom be, aki Gertrúd királynő megformálásával megalapozta hírnevét a művészet palettáján.
Kezdetek
Jászai Mari 1850 februárjában látta meg a napvilágot Ászáron. Születési neve Krippel Mária volt, amelyet annyira nem szeretett, hogy a vezetéknevét kiégette a születési anyakönyvi kivonatból. Korántsem felhőtlen gyermekkora időszakában mindent átélt, – a bántalmazásoktól veréseken át a szexuális erőszakig – amely egy kamasz gyerek életét végérvényesen képes tönkretenni.
A bántalmazások nem sokkal az után kezdődtek, hogy apja mostohát fogadott a házhoz, Mari édesanyja ugyanis nagyon korán elhunyt, az új nő pedig szívből gyűlölte a félárván maradt gyerekeket.
Jászai Mari másokkal ellentétben ezekből a megpróbáltatásokból erőt merített, amelynek végén korának egyik legkiválóbb, legtehetségesebb színésznőjévé vált, annak ellenére, hogy a kínzások és kegyetlenkedések egész életét beárnyékolták, amelyhez az önkínzásra való hajlam is társult felnőttkorában. Később a königgratzi csatában markotányosnőként szolgált, ahol újabb szexuális erőszak áldozata lett. Ez után fogalmazódott meg benne, hogy színésznő lesz, de az odavezető út sem volt akadályoktól mentes, mely történéseket Emléknaplójában is lejegyzett.
Az első szerelem
E történések után lépett az életébe Kassai Viktor színész, akivel végül házasságot kötött, de kapcsolatuk nem volt harmonikus vagy éppen boldog. Ekkor még nem tudhatta, hogy életében egyik férfi követi a másikat, és mindegyik kapcsolata hasonlóan ér véget. Ennek egyik jele az volt, hogy Mari, annak érdekében, hogy biztosítsa ellátását nemegyszer kenyér és sajthéjakat szedegetett össze az utcán, mindeközben férje jó körülmények között töltötte mindennapjait. Végül elváltak egymástól, Mari pedig soha többé nem ment férjhez, azonban tehetségének híre ebben az időben kapott szárnyra és Budapestre is eljutott.
Gertrúd királyné és más szerepei
1872-ben szerződtették a Nemzeti Színházhoz, ahol bemutatkozó előadásában a Bánk bán tragikus sorsú királynőjét, Gertrúdot játszotta el, amely kirobbanó sikert hozott számára. Alakítása után terjedt el, hogy neki sikerült legjobban megformálni a magyar középkor egyik legmegosztóbb királynéját, melyet fokozott azzal, hogy 1914-ben a filmváltozatban is Gertrúdot alakította.
Jászai Mari egészen 1900-ig játszott a Nemzeti Színház tagjaként, ezután szerződött a Vígszínházhoz, ahol haláláig társulati tag volt. Karrierje alatt közel 300 szerepet játszott el, megformálta többek között Antigonét, Elektrát, Kleopátrát, Stuart Máriát és Shakespeare nőalakjait is. A tragikus sorsú karakterek szorosan kapcsolódnak életéhez, amelyet végig kísértek az említett rémtettek. Nemcsak a színházban, hanem a filmvilágban is nagy ívet írt be, számos főszerepet bíztak rá. Szerepeit hosszan lehetne sorolni, az utókor is úgy véli, hogy élete során tüneményes karriert futott be. Utoljára 1925-ben lépett fel az Aranyember c. darabban.
További kapcsolatai
Jászai Mari életéből nemcsak kiemelkedő karrierjét emelhetjük ki, élete során nem egy férfival sodorta össze a sors, ami miatt nemegyszer férfivalónak bélyegezték. Szerelmi kapcsolatot ápolt Feszty Árpáddal, aki feleségül is akarta venni, de a házasságból semmi sem lett. Másik szerelme Reviczky Gyula költő volt, akivel való szakítása Szomory Dezső miatt következett be, ráadásul Reviczky halálos ágya mellett. Szomory ekkor pályakezdő költő volt, Mari pedig karrierje csúcspontján állt. Kapcsolatuknak az vetett véget, hogy a besorozástól rettegő Szomory Párizsba menekült. Utolsó nagy szerelme Plesch János orvos volt, akibe szinte szempillantás alatt beleszeretett. A kapcsolat végül 1913-ban befejeződött, és dokumentumok szerint Mari ötezer koronát kért a kapcsolatuk végén, amit meg is kapott.
Halála és emlékezete
Jászai Marit 1926. október 5-én érte a halál hosszan tartó betegség után. Hírneve halála után sem kopott meg, számos kortársa több lejegyzésében is méltatta az egykor irigylésre méltó karriert befutó színésznőt. Sírja a Fiumei úti sírkertben található, ahová többek között Blaha Lujzát is örök nyugalomra helyezték. Kettejükben közös, hogy születésük és elhalálozásuk éve is megegyezik és, hogy mindketten koruk rendkívül népszerű, legragyogóbb megjelenésű művészei voltak. Jászai Mari nevét napjainkban utca, színház, tér és díj is viseli, amit 1953-ban alapítottak színművészeti elismerésként. 1992 óta a díjat március 15-én adják át, általában 13 főnek. A róla elnevezett színház Tatabányán található, amely a város legjelentősebb kulturális intézményének számít.
Forrás: 1
Képek forrásai: kiemelt, 1, 2, 3
Sziasztok! Németh Mátyás vagyok, a PTE ÁJK jogász szakos hallgatója és a Media Iuris egyik szerkesztője. Az írás már régebb óta egyik kedvenc időtöltésemnek számít, a Media Iurisnál pedig úgy érzem, ezt a készséget
fejleszteni tudom és egy erős összetartó közösség tagja lehetek. Érdeklődési köröm elég tág, így valószínűleg különböző témákból olvashattok tőlem cikkeket.
