Az adatvédelem nemzetközi napját először 2007. január 28-án tartották, az Európai Tanács Adatvédelmi Egyezményének elfogadásának 25. évfordulóján, amely 2007 óta az Európai Tanács kezdeményezésére világnappá nőtte ki magát. Célja, hogy felhívja az egyének figyelmét az adatvédelem fontosságára, és hogy megkapják az ehhez kapcsolatos kellő tájékoztatást.
Mit jelent az adatvédelem?
„Az adatvédelem a személyes adatok gyűjtésének, feldolgozásának és felhasználásának korlátozásával, az érintett személyek védelmével foglalkozik. Nevével ellentétben tehát nem elsősorban az adatokat védjük, hanem azokat a személyeket, akikkel az adatok összeköthetők.” A személyes adatok védelméhez való jog biztosítja, hogy az egyén személyével kapcsolatos adatok nyilvántartásáról és felhasználásáról ő maga rendelkezzen. Ebből következik, hogy a rendelkezési jog szerint a személyes adatokat csak az érintett beleegyezésével lehet rögzíteni, valamint továbbítani. Az adatvédelem meghatározása alapján nem csupán védettséget élvez az egyén, de megvan rá a joga is, hogy adatai kezeléséről szabadon dönthessen.
Miért fontos személyes adatok védelme?
A technológia és a digitalizáció rohamos fejlődése mellett szükségszerűvé válik a személyes adatok fokozottabb védelme, hiszen, ha az egyének nem ismerik a személyes adataik védelmére szolgáló jogaikat, az adatkezelés szabályait, vagy nem kapnak erről megfelelő tájékoztatást, könnyedén kiszolgáltatottakká és áldozatokká válhatnak. Lényegében véve bárki, aki valamilyen módon hozzáférhet az egyén azonosítására alkalmas, őt jellemző adatokhoz, anélkül alkothat az adott személyről képet, hogy őt ténylegesen ismerné; legyen szó akár névről, címről, etnikumról, foglalkozásról, de akár egészségügyi állapotról is. Ha a személyes adatok hozzájárulás nélkül továbbíthatóak és feldolgozhatóak lennének, mindenki (beleértve az állami és egyéb szerveket is) bepillantást nyerhetne egyes személyek magánéletébe, megismerhetnék tulajdonságaikat, vagyoni helyzetüket, levonhatnának következtetéseket is, amelyek alapján tudtukon kívül az életüket befolyásoló döntések születhetnek. Egyszóval, nyitott könyv lenne az életük.
Hogyan tudjuk védeni személyes adatainkat?
Elsősorban az adatok védelmét leghatékonyabban azáltal lehet biztosítani, ha az egyén ehhez megkapja a már említett tájékoztatást és „háttértudást”, megismeri az őt illető jogait és az adatkezelő kötelezettségeit. Persze nem szükséges azonnal adatvédelmi szakemberré válni, de fontos, hogy legalább az adatvédelem jogintézményeivel tisztában legyen. Minden érintettnek alapvető joga az előzetes tájékoztatás, a jogalkotónak biztosítania kell a hozzáféréshez való jogot – tehát, hogy az adatkezelő az érintett kérelmére annak személyes adatait és az azzal kapcsolatos információkat rendelkezésére bocsássa. Ezentúl az érintettnek joga van a helyesbítés, vagy akár a személyes adatainak törlésének kérelmére is, amelyet az adatkezelőnek kötelessége teljesíteni. Az egyéneket megillető jogok ismerete mellett célszerű egy bizonyos mértékű óvatosság megléte is: utánajárni, milyen adathalász módszereket használnak, és ezeket megpróbálni elkerülni, vagy kivédeni. Rengeteg prevenciós tanács kapcsolódik az adatvédelemhez, ilyenek például a bankkártyával és az online vásárlással (bankkártya adatokat, PIN kódot soha nem szabad megadni e-mailben, vagy bárkinek információt kiadni róla; virtuális kártya használata, amely mindig annyi pénzzel feltöltve, amennyi a vásárlás összege, stb.), a személyes adatok kiadásával kapcsolatosak (idegeneknek ésszerűen nem szabad kiadni adatokat, valamint személyes adatokat csak hatóságnak vagy hivatalos személynek szabad átadni), és a mindennapi életben előforduló szituációkkal kapcsolatos tanácsok (nem szabad engedni, hogy a böngésző automatikusan megjegyezze a jelszavakat és egyéb személyes információkat).
Mi a teendő, ha visszaélnek személyes adatainkkal?
Magyarországon az 1992-ben alkotott törvény fektette le az alapját a személyes adatok védelmével kapcsolatban. Az Alaptörvényben foglaltakból vezethető le maga az adatvédelmi szabályozás alapja, részletszabályait pedig a 2011. évi törvény tartalmazza, amely az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szól. A személyes adatok védelméről az Európai Unióban 2018. május 25. óta az Európai Parlament és a Tanács új adatvédelmi rendelete, a GDPR (General Data Protection Regulation) rendelkezik. Ez az egységes rendelet szabályozza az egész Európai Unióban az adatvédelmet. Ebből kifolyólag a jogalkotó által több lehetőség is biztosítva van az esetleges visszaélésekkel kapcsolatban; ha az adatkezelő az adatvédelmi jogok érvényesítését korlátozza, vagy akadályozza, az érintett kezdeményezheti a NAIH (Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság) vizsgálatát, amely során a hatóság az adatkezelő jogszerűségét vizsgálja. Továbbá, ha az adatkezelő eljárása hazai, illetve uniós jogszabályokba ütközik, az érintett kérheti a NAIH adatvédelmi eljárásnak lefolytatását, amelynek eredményeképpen a hatóság alkalmazhatja a GDPR rendeletben foglalt jogkövetkezményeket. Természetesen az érintettnek lehetősége van arra, hogy az adatkezelővel szemben bírósághoz forduljon kártérítés, sérelemdíj megállapítása, illetve további bírságok érdekében.
Sziasztok, Soltész Evelin vagyok, A Pécsi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi kar hallgatója. Középiskolában döntöttem el, hogy az egyetem mellett szeretnék írással is foglalkozni, amire tökéletes megoldásnak bizonyult a Media Iuris. Szeretek új kapcsolatokat kialakítani, az interjú készítés nagyon közel áll hozzám. Szinte minden témában otthonosan érzem magam, ezért sokféle cikket fogtok tőlem olvasni; a közélettől kezdve, a gasztronómián át egészen a tudományos cikkekig.
