Ha az agyunk tétlenül ücsörög, biztosra vehetjük, hogy rövid időn belül elindul valamerre, és nem igen érdekli, milyen irányban, mert ha külső inger nem hat rá, elkezd belső élményeket gyártani. Felmerül a kérdés, vajon miért cselekszünk éppen úgy, ahogy cselekszünk? Vajon miért követnek el az emberek bűncselekményeket? Mi motiválja őket, hogy bűnözzenek? A viselkedést olyan belső erők határozzák meg, amelyek a tudatos ellenőrzés körén kívül esnek. Korábbi egyetemi éveim során lehetőségem adódott börtönlátogatáson részt venni a szegedi Fegyház és Börtönben, közismertebb nevén a „Csillag”-ban. Érdekes és felejthetetlen látvány az, ami ott elém tárult, ahol tudtam néhány fogvatartottal és az őrökkel beszélgetni, illetve a cellákat megtekinteni, amiben napjaikat leélik, de a legérdekesebb számomra mégis a gumiszoba volt, ami olyan alacsony kis helyiség, hogy az embernek le kell húzni a fejét. Jelenleg látogatási tilalom van érvényben, mivel több koronavírusos Csillag-lakót regisztráltak.
Börtönlátogatásom kapcsán merült fel az ötlet, hogy írok a Fekete Delfin néven hírhedt Fogvatartási Intézményről, ami a világ egyik legkeményebb orosz börtönének számít, amelyből a mondás szerint a foglyok csak egyféleképpen távozhatnak, holtan, koporsóban. Ezek a kegyetlen gyilkosok olyanokat műveltek, ami ép ésszel alig felfogható. Hivatalos néven a Hatos Számú Szövetségi Fegyház Orenburg régióban található, amelyet 1745-ben alapítottak meg. Nevét a börtön előtt álló fekete delfin szoborról kapta, amelyet a foglyok készítettek. Életfogytiglani szabadságvesztésre ítélt rabok vannak itt, Oroszország börtönében, akik a társadalom elől teljesen el vannak zárva. A legtöbb fogvatartott sorozatgyilkos, megszállott, kannibál, terrorista, mániákus őrült vagy gyerekmolesztáló. Itt van elzárva például egy hírhedt rab, Vladimir Nikolajev, akit kannibálként emlegetnek, két embert ölt meg és egyiknek evett a testrészéből. 1997-ben ítélték halálra, de végül enyhítettek az ítéleten, és 2001-ben került át életfogytiglanra a Fekete Delfinbe. Itt átlagosan egy elítéltre 5 gyilkosság jut.
A börtön alapvető eleme a legnagyobb elszigeteltség. A Fekete Delfinbe bekötött szemmel, letolt arccal és hátrabilincselt kézzel viszik be az elítélteket. Ezt a testhelyzetet „stressz póznak” vagy „behódolási póznak” is nevezik, melynek révén az őrök teljes mértékben uralják az elítélteket, és meggátolják őket a helyszín kiismerésére. Magasabban van a kezük, mint a csípőjük, és mindig 3 őr és egy kutya jelenlétében vezetik őket, így a maximális kontroll alatt vannak tartva. Ezáltal a szökés szinte lehetetlenné válik. Még soha senkinek nem sikerült megszöknie ebből a börtönből. A Fekete Delfinben a 700 foglyot 900 őr őrzi.
Az elítéltek folyamatos, 24 órás megfigyelés alatt állnak, és a cellákat is állandóan filmezik. Sőt, negyed óránként mindig benéz egy őr a cellákba. Fény és mozgásérzékelők is vannak a börtönben elhelyezve. A cellák mérete nem túl nagy: 4, 5 négyzetméter. A fogvatartottat három acélajtó zárja el. Emiatt alig elviselhetővé teszik az életet a rabok számára.
Az összes rab ugyanakkor kel és fekszik le. Reggeli után az elítéltek tornázni mennek. Naponta egyszer engedélyezett másfél órára egy nagyobb helységben mozogniuk. Ez idő alatt, amíg a rabok mozgolódnak, tiltott tárgyakat keresnek az őrök a cellájukban. Csempészárut, illetve szökésre utaló jeleket keresnek, ami lehet egy meglazult rács is. Nincsen börtönudvar, a szemüket az épületek között is lekötik, hogy soha többé ne láthassák az eget. Közös ebédhelyiség sincsen. Mindenkinek a saját cellájában kell az ételt elfogyasztania, ami egy kis leves és egy kis kenyér naponta 4x. Ti követtetek el már valamilyen bűncselekményt? Mi játszódott le bennetek?
Biológiai, pszichológiai, kulturális, társadalmi és gazdasági kérdések merülnek fel azok kapcsán, hogy miért követnek el az emberek ilyen szörnyű tetteket. A pszichológiának ugyanis van egy speciális ága, ami a bűnözőkkel, bűnelkövetéssel és ennek a pszichológiai hátterével foglalkozik. Velünk született biológiai tulajdonságunk miatt bűnözik-e valaki, vagy a társadalom és környezet hatásai váltották ki ezt a viselkedést? Elsősorban a Prefontál Cortex (PFC) felelős ezért, ami, ha az agyunkban alul működik vagy sérült, lehetővé teszi a bűnözési hajlamot, illetve gátolja azt, hogy gondolkodjunk mielőtt cselekszünk. Az Anterior Cingulaire Cortexnek viselkedésszabályozásban van szerepe. 100 felnőtt férfit vizsgáltak ennek alapján, akik börtönbüntetésüket töltötték, és vizsgálták náluk mennyire aktív az ACC-jük. Miután kiszabadultak a börtönből, megvizsgálták, hogy mennyire voltak hajlamosak visszaesni a bűnözésbe, és azt találták, hogy akinek alul működött, tehát alacsony volt az aktivitása ennek az agyterületnek, ők kétszer olyan gyakorisággal követtek el újra bűnt, vagyis visszaeső bűnözők lettek, mint azok, akiknek magas volt az aktivitása.
Sziasztok!
Kiss Nóra vagyok a Média Juris szerkesztője, a Pécsi Tudományegyetem Állam – és Jogtudományi Kar jogász szakos hallgatója, és a pécsi Alliance Francaise francia tanfolyamnak a tagja. Filozofikus természetű vagyok, szeretek az élet nagy kérdésein elmélkedni. Számomra a legfontosabb értékek az önmagunkhoz és másokhoz való viszony, valamint az igazság, amely minden időben megállja a helyét. Fő szándékom, hogy mindenki tudja magából a legtöbbet kihozni! Bízom benne, hogy egy olyan erő születik benned a motivációs cikkeim olvasása során, ami együttműködést, támogatást és igazságokra épülő különleges teljesítményeket kelt életre benned.
