Idén ünnepli 76. születésnapját az ENSZ Közgyűlése által 1948. december 10-én elfogadott Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata. A Nyilatkozat Eleanor Roosevelt amerikai First Lady vezetésével készült, és a világ minden tájáról érkezett képviselők szavazták meg a szovjet blokk és Szaúd-Arábia kivételével.
Előzmények
1945-ben létrejött az Egyesült Nemzetek Szövetsége az újabb világháborúk borzalmainak elkerülése érdekében, melynek alapokmánya felhatalmazta a testületet, hogy bizottságokat alakítson ki. Az egyik legfontosabb az Emberi Jogok Bizottsága lett, amely megszövegezte a máig is érvényes, legátfogóbb emberi jogi dokumentumot. A Nyilatkozat bevezetője tartalmazza a demokratikus társadalom alapjait, majd kitér a 30 alapvető jogra. Elfogadása után a tagországok ünnepélyesen közzétették a Nyilatkozat szövegét, iskolákban ismertették a tartalmát és egyéb intézményekben is közszemlére tették a dokumentumot. A Nyilatkozat deklarálta azokat az elidegeníthetetlen jogokat, amelyek minden embert megilletnek – nemtől, bőrszíntől, vallástól, politikai meggyőződésre tekintet nélkül. Bár a Nyilatkozat nem kötelező erejű, tehát kikényszeríteni nem lehet, diplomáciai és erkölcsi nyomásgyakorlásra azonban alkalmas, ezért gyakran hivatkoznak rá. A két kötelező, 1966. december 16-án elfogadott ENSZ egyezménynek, a Polgári és politikai jogok nemzetközi egyezségokmányának, illetve a Gazdasági, szociális és kulturális jogok nemzetközi egyezségokmányának is alapját képezi.
Világnap
Az emberi jogok világnapját minden évben december 10-én ünnepeljük, mivel 1948-ban az ENSZ Közgyűlése ezen a napon írta alá az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatát. Ennek emlékére az 1950. december 4-i ENSZ-közgyűlés december 10-ét az Emberi jogok napjává nyilvánította. Keretében ötévenként átadják az emberi jogi díjat, évente a Nobel-békedíjat, illetve különleges rendezvényeket is szerveznek. A Nobel-békedíjat a Nobel-bizottság ítéli oda olyan szervezetnek vagy személynek, aki „a legtöbbet vagy a legkimagaslóbban tette a nemzetek barátságáért, a fegyveres erők csökkentéséért vagy megszüntetéséért, vagy békekongresszusok tartásáért és előkészítéséért”.
Díjazásban részesült például Theodore Roosevelt, Martin Luther King, a Vöröskereszt, a valaha élt legfiatalabb békedíjas pedig Malala Júszafzai pakisztáni születésű emberjogi aktivista, aki mindössze 17 évesen nyerte el a kitüntetést. Nadia Murad, az Iszlám Állam fogságából szabadult, yazidi népirtást túlélő aktivista és Denis Mukwege, a háborús bűncselekmények áldozataivá vált nők kezelésére specializálódott kongói nőgyógyász nyerték el a rangos kitüntetést. Tizenegy évvel az ENSZ Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatának kiadása után, 1959. november 20-án fogadta el az ENSZ Közgyűlése a gyermekek jogairól szóló nyilatkozatot is. Azóta erre az időpontra, azaz november 20-ra teszik a gyermekek jogainak világnapját.
Érdekességek
A nemzetközi emberi jogok jogi alapját hozta létre
Több, mint 80 nemzetközi emberi jogokkal kapcsolatos nyilatkozatot és egyezményt inspirált, többek között az Európa Tanács által elfogadott, Magyarországon is hatályos Emberi Jogok Európai Egyezményét. A nemzeti bíróságokon gyakran nyúlnak vissza a Nyilatkozathoz, valamint a hágai Nemzetközi Bíróság bírái is időnként az ENSZ Nyilatkozatának szavait idézik, és döntéseik alapjául veszik a szöveget. Hatása az egész világon érezhető nemcsak Európában és az Amerikai Egyesült Államokban, melynek ékes bizonyítéka, hogy az 1963-ban Etiópiában megszületett Afrikai Egység alapítóokiratában is név szerint megjelölik az Emberi Jogok Nyilatkozatát.
Művészeti inspiráció
Létrejött a Human Rights Tattoo nevű projekt, melynek keretében a Nyilatkozat 6773 betűje kerül fel egyenként az emberi jogokért elkötelezettek bőrére. 2018 nyarán ez a megmozdulás Magyarországra is elérkezett, ahol a lelkes résztvevők a Nyilatkozat egy betűjét az általuk választott stílusban tetováltathatták magukra. Azok a személyek, akik ugyan 18. életévüket még nem töltötték be, de türelmetlenül várták a tetoválást, ideiglenes tetoválást kaphattak a Múzeumok éjszakáján a Nyilatkozat cikkelyéből.
Guinness Rekordok Könyve
Eddig körülbelül 370 nyelvre és nyelvjárásra ültették át, valamint több mint 500 nyelvre fordították le, ezzel pedig a történelem legtöbb nyelvre lefordított szövegévé vált.
A Nyilatkozatot ért kritikák
Mivel az ENSZ Nyilatkozata biztosítja a szólásszabadságot, melyet a Sharia törvények erőteljesen korlátoznak, továbbá vallási előírásaik a nők egyenlőségét sem teszik lehetővé, ezért az iszlám országok úgy gondolják, hogy főleg keresztény és zsidó kultúrájú államok számára készült a Nyilatkozat, mert az iszlám jogrendszerbe néhány alapvető jog nem ültethető át. Az arab országokban nem képzelhető el az ENSZ Nyilatkozatának teljes adaptálása, így 1990. december 5-én elfogadták az Iszlám Emberi Jogok Kairói Nyilatkozatát, amely áttekintést ad az emberi jogokról az iszlám felfogásban. Alapja a Sharia jog és az emberi jogokról nyújt felvilágosítást az Iszlám Konferencia Szervezete 57 tagországa számára. Több helyen is erős vallásosság jellemzi a szöveget.
Források: 1, 2, kiemelt kép, kép1, kép2
Sziasztok! Pohl Petra vagyok, a PTE ÁJK harmadéves jogász hallgatója. Már gimnáziumban elkezdett
foglalkoztatni az írás gondolata, a Media Iuris csapatának tagjaként lehetőségem nyílt a gyakorlatban is
kipróbálni magam. Úgy gondolom, széles érdeklődési körrel rendelkezem, ezért igyekszem minél
változatosabb cikkekkel jelentkezni.
