[metaslider id="9331"]

Cirkuszi elefántok – szórakoztatás, avagy szenvedés?

Amikor kiskoromban a családommal ellátogattunk a cirkuszba, tűkön ülve vártam, hogy vajon milyen produkciókkal fognak elkápráztatni minket. A filmekben is látott cirkuszok porondjain voltak zsonglőrök, bohócok, artisták és persze állatok. Leginkább lovakat, kutyákat láthatunk manapság, de régebben előszeretettel idomítottak tigriseket, papagájokat, abban viszont mindannyian egyetérthetünk, hogy a legnépszerűbb attrakciónak mindig is a Föld legnagyobb szárazföldi állatai, az elefántok számítottak. Cikkemben három, hasonlóan tragikus sorsú elefántot szeretnék bemutatni, kiknek története elgondolkodtat minket arról, hogy valóban megéri-e nekünk ez a fényűzés, melyet ezen hatalmas állatok kárára teszünk.

Jumbo

Jumbo egy Szudánban született hím elefánt volt, akit még 4 éves korában szakított ki természetes környezetéből egy illegális állatkereskedő. A kiselefánt mamája a szeme láttára halt meg. 1860-ra a párizsi állatkertet is megjárt állat Londonba került, ahol napi szinten gyerekeket lovagoltattak a hátán.

Cirkuszi elefántok - Jumbo

Hatalmas méretével már fiatalkorára kitűnt fajtársai közül, melynek a csodájára jártak, még Teddy Roosevelt, Winston Churchill és Viktória királynő is meglátogatta őt. 1882-ben Jumbo egészsége megromlott, ekkor lépett színre a The Barnum & Bailey cirkusz tulajdonosa, Phineas Taylor Barnum 30 ezer dollárt ajánlott fel az elefántért. Hatalmas szállítóládát építettek neki, melybe heteken keresztül próbálták belecsalogatni, ugyanis az állat nem volt hajlandó elhagyni eddigi lakhelyét. Egyesek tüntetést szerveztek Jumbo elszállítása ellen, de nem jártak sikerrel. 

Az állat dühkitöréseit csak egyetlen ember tudta kezelni, név szerint Matthew „Scotty” Scott, aki 4 éves kora óta nevelte őt. Sokszor még sörét is megosztotta az elefánttal, hogy megnyugtassa idegeit. Scotty New Yorkba is vele tartott, ahol 3 éven keresztül szórakoztatták a közönséget, míg nem bekövetkezett Jumbo tragédiája.

Jumbo tragédiája

1885. szeptember 15-én éppen egy másik városba szerették volna elszállítani Jumbot egy Tom Thumb nevű elefántborjúval együtt, amikor egy érkező tehervonattól megrémülve mindketten elkezdtek futni a síneken. A hatalmas hím ellökte a kiselefántot a vonat elől, de ő maga már nem tudott elmenekülni. Utolsó perceiben Scotty, a gondozója volt mellette, akinek kezét megfogta ormányával, így búcsúzott el az egyetlen embertől, akit igazán szeretett.

Sokan úgy tartják, hogy Jumbo története inspirálta a Disney által megalkotott Dumbo című mesefilmet. A mese egy cirkuszi kiselefántról szól, aki hatalmas füleinek köszönhetően megtanul repülni és a közönség csodájára jár előadásai. Szerencsére Dumbo története boldog véget ér, még ha ez a befejezés messze is áll a valóságtól.

Gyilkos Mary

Mary – avagy ahogyan halála után hívták, Gyilkos Mary – egy, az 1900-as évek elején a Sparks World Famous Shows nevezetű cirkuszi társulatban fellépő elefánt volt. A szóbeszéd szerint nagyon ügyesen tudott labdát hajítani a „rögbicsapatában”, de a trombitán is remekül játszott, összesen 25 hangot tudott megszólaltatni rajta.

Mary elefánt

Az állat akkor híresült el igazán, amikor 1916. szeptember 13-án a Tennessee állambeli Kingsport városában tartott előadáson megtámadott és megölt egy embert. Az áldozat, név szerint Red Eldridge egy hajléktalan férfi volt, akit Mary produkciójára választottak ki, mint belovaglót. Red a közel 5 tonnás állat hátán utazott éppen, amikor az megállt, hogy megegyen egy dinnyét. A férfi nemtetszését kifejezve egy kampóval az elefánt füle mögé szúrt, ekkor a hatalmas állat ormányával leemelte a Eldrige-t, majd összetaposta a fejét.

A halálos balesetre reagálva a városlakók a cirkusz közreműködésével elhatározták, hogy büntetésképp kivégzik Mary-t. Több opció is felmerült, valaki vonatokkal szerette volna összezúzni az állatot, de akadt, aki mérget etetett volna meg vele. Végül a felakasztás mellett döntöttek, melyet egy hatalmas show-ként hirdetett meg a cirkusz.

A szerencsétlen állatot láncra verték egy börtön mellett, majd szeptember 13-án a szomszédos Erwin városában felkötötték egy 100 tonnás darura. Az első lánc elszakadt, az állat pedig lezuhant és eltörte a csípőcsontját. Végül a második lánc már erősebbnek bizonyult, de Mary így is fél órát lógott a darun, mire egy állatorvos halottnak nyilvánította. A jelenetet 5 ezer ember nézte végig.

Mary tragédiája

Tyke

Cikkem harmadik elefántjának története már jelentős mértékben közrejátszott abban, hogy ezrek szólaljanak fel a cirkuszi állatok ellen elkövetett embertelen bánásmód miatt. Tyke egy nőstény afrikai elefánt volt, akinek szeme láttára ölték meg anyját 1973-ban Mozambikban. Már befogása idején cirkuszba szánták, ahová megérkezve rögtön elkezdődött a beidomítása. Napi 22 órát láncon töltött, a maradék kettőben brutális kiképzésben volt része, folyamatosan verték, bántalmazták. Egykori idomárja szerint Tyke ahelyett, hogy behódolt volna, lázadozni kezdett.

Az elefánt 1994-ben 21 évesen, néhány héttel a halála előtt került porondra Honoluluban, ahol megtámadta, majd eltaposta gondozóját, ezután kirontott az utcára és hatalmas pusztításba kezdett. Tombolásának 1 halálos áldozata és 13 sebesültje volt. Az állatot végül majdnem 100 lövéssel ölték meg. Tyke halála hatalmas közfelháborodást váltott ki, életéről film is készült, mely a Tyke Elephant Outlaw címet kapta.

Tyke elefánt

A három tragikus történet kétségkívül rávilágít arra, hogy az ember sokszor bármire képes a pénz, a hírnév és a hatalom érdekében, melybe akár még más élőlények elnyomása, megkínzása és megölése is beletartozik. Remélem, hogy ezek az állatok nem haltak meg hiába és a jövőben egyre többen fognak felszólalni a cirkuszi és más, fogságban tartott állatok szerepeltetésének betiltása mellett.

 

Források: 1, 2, 3

Képek forrásai: kiemelt, 1, 2, 3, 4, 5

EnglishGermanHungarian