Szeptember 24-én került megrendezésre a Kutatók Éjszakája a pécsi jogi karon, melyen jó magam is részt vettem. Igazán érdekes előadásokat hallhattunk, melyek nemcsak izgalmasak voltak, hanem rengeteg tanulságos információval bővítették tudásunk széles tárházát is. Számos előadás között hallhattunk például a női szerepekről, és azok fontosságáról, ikonikus filmekről, Árpád-kori jogokról, illetve magáról az internet világáról is.
Dr. Szőke Gergely László közigazgatási jogi tanszékvezető előadásának hála jobban beleláthatunk a mára már mindent behálózó adathalmazba, és annak pozitív, illetve negatív hatásaiba.
„Az adat az új olaj”
Hallhattuk ezt a hasonlatot, mely jobban átgondolva nem is merész példa. Hisz, ha történetileg nézzük a hasonlat felépítését, a 20. század legnagyobb mozgatórugója maga az olaj volt, melyet most, a 21. századra nagy eséllyel felváltottak az adatok, és az internet egyre bővülő világa. Ide tartozik maga a Big Data elnevezés is, mely időrendi sorrendben a 3. korszak lenne a számítástechnika terén, az Internet of Things mellett, melyről majd a későbbiekben szó fog esni.
Hogy mit is jelent a fogalom?
Jogosan kérdezhetjük, hogyha nem vagyunk jártasak a számítástechnika és a gépek világában, melyet be kell valljak, én sem tudtam pontosan, egészen az előadás első 10 percéig. Maga a Big Data alatt azt a komplex technológiai környezetet értjük, amely lehetővé teszi olyan adatállományok feldolgozását, amelyek annyira nagy méretűek és annyira komplexek, hogy feldolgozásuk a meglévő adatbázis-menedzsment eszközökkel jelentős nehézségekbe ütközik. Ezen felül 4 dolgot foglal magába. Ide tartozik a mennyiség (mely exponenciálisan bővül), a sokféleség (pl. strukturált vagy srtukturálatlan), a gyorsaság (valósidejű feldolgozás), illetve a megbízhatóság (ez sokszor kérdéses).
Honnan van az adat?
Vannak maguk a webes felületeken megtalálható oldalak, melyek közé sorolandó a Facebook, YouTube, Twitter, Google és még sokan mások. Ezek használatához legtöbb esetben e-mail cím és egy jelszó megadásával férhetünk hozzá, mely ezáltal egy felhasználói fiókot generál saját magunk számára személyre szabottan. Innentől kezdve az adatok újakat fognak generálni minden esetben, melyekbe már beleszámítanak majd azon dolgok, amiket kedveltünk, amikre esetleg rákerestünk, illetve ajánlásokban is teljes más felhozatal fogad majd bennünket, mint például barátunkéban, vagy szüleinkében. Ezentúl vannak az adattárak, melyek az adott adatokat eltárolják egy nagy rendszerben. Továbbá találkozhatunk adatosítással, illetve a már említett Internet of Things, avagy a szenzorok rendszerével.
Internet of Things
A dolgok internetje lényegében olyan különböző, egyértelműen azonosítható elektronikai eszközöket jelent, amelyek képesek felismerni valamilyen lényegi információt, és azt egy internet alapú hálózaton egy másik eszközzel kommunikálni.
Lássunk erre egy elsőre talán megdöbbentő példát. A repülőgép hajtóműve tele van több száz szenzorral, melyek folyamatosan valós időben, valós adatokat közvetít a pilótafülke monitorjaira, mely adatok által a pilóták több visszacsatolást kaphatnak a repülő állapotáról, a hőmérsékleti adatokról, és még tömérdek más fontos információról az út során.
A „fekete doboz”, avagy az adatelemzés
Az adatelemzés az a folyamat, amely az adatok ellenőrzésére, letisztítására, átalakítására és modellezésére szolgál. Ezáltal hasznos információkat fedezhetünk fel, fontos következtetéseket vonhatunk le és jelentősen hozzájárulhatunk a helyes döntésekhez. Ennek számos új módszere jelent meg napjainkban, melyek közé sorolható az adatbányászat-, vagy halászat, amely hagyományos adatelemzési módszerek és kifinomult algoritmusok elegye. Emellett idesorolandó a szövegbányászat, a képek és hangok elemzése, illetve az öntanuló képesség. Valószínűleg mind találkoztunk már a „Nem vagyok robot” captcha-val, azaz a Completely Automated Public Turing test to tell Computers and Humans Apart vagyis egy “teljesen automata nyilvános Turing-teszt az ember és a számítógép megkülönböztetésére” feladványokkal. Ezek mind maga a mozaik szó jelentése is jól mutatja, azért lettek kifejlesztve, hogy az emberi, illetve robotok általi aktivitást kiszűrjék. Ám az öntanuló képesség okán, ezek feltehetőleg hamarosan el fognak tűnni, mivel mára már egyes rendszerek képesek ezeket a feladványokat memorizálni, illetve kitölteni őket helyesen.
Hol tudjuk felhasználni az adatokat?
Számos helyen mára már teljesen nélkülözhetetlenné vált a technológia jelenléte. Ilyen például az egészségügy, gondoljunk akárcsak egy MRI-re, vagy épp egy EKG-re, vagy a közlekedés esetén a lámpákra, emellett ide tartozik még a bűnüldözés, a marketing és újságírás, vagy természetesen a politikai marketing világa.
„A buborék”
Az előzőekből kitűnik, hogy minden tartalom személyre szabottá válik. Ennek első lépcsője maga az osztályozás és profilozás. Gondoljunk csak bele, hogy mikor regisztrálni szeretnénk például a TikTokra, megkérdezi tőlünk milyen érdeklődési körrel rendelkezünk. Ha ez megtörtént észrevehetjük, hogy tényleg a kiválasztott témáknak megfelelő személyre szabott tartalmat láthatjuk magunk előtt, és nem olyan témákat amelyek legkevésbé sem mozgatják meg fantáziánkat. Ezáltal alakul ki az a bizonyos „buborék” melyből nehéz kiszakadni a mindennapokban.
Na de lényegében mit is tehet a jog?
Be kell látni a szomorú igazságot, hogy nem tehet sok mindent.
Adatok terén adatvédelemmel szolgálhat, mely egy más jogalapot, hozzájárulást, továbbá célhoz kötöttséget biztosít.
Adatelemzésnél nagyobb átláthatóságot és felügyeletet ígér.
Következtetések, vagyis az Output terén pedig több opció is fennáll. Ide tartozik a „kimaradás” lehetősége, mely csupán egy darabig megoldás, hisz minden fontos adatot Facebookon kaphatunk meg elsősorban, barátainkkal is főként itt tarthatjuk a kapcsolatot, így elkerülhetetlen valamely közösségi háló használata a mai világban. Emellett ide sorolandó még a jogorvoslat, a diszkrimináció-tilalom, vagy épp az emberi közreműködés is.
A jog mellett, a felhasználónak milyen lehetőségei vannak?
A felhasználó talán még kevesebbet tehet, mint maga a jog. Kimaradhat ugye, de sajnos ez az opció meg fog dőlni a szükség okán. Továbbá korlátozhat a beállításokkal, és kitekinthet ebből a megszokott „buborékból”, mely az ő személyre szabott igényeihez van mérve. Ebből fakad a másik csoport, a Tudatosság, mely magába foglalja az tájékozódást, és a tudásátadást.
Az előadás, mint láthatjuk telis-tele volt érdekes, és tanulságos információkkal, melyeket bőven hasznosítani tudunk a mindennapi életünkben is. Járjunk nyitott szemmel, és igyekezzünk meglátni az interneten lezajló folyamatokat, amelyeket, ha kellő időben észreveszünk, talán előnyünk is származhat majd belőle.
Emellett szeretném megköszönni Dr. Szőke Gergely Tanár Úrnak a remek előadást!
Biró Sára vagyok a Pécsi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi kar jogász szakos hallgatója. A jog gimnazista korom óta közel áll a szívemhez, emellett a közösségi életből is kivettem részem. A Media Iurisnak hála, a kettőt egyszerre élvezhetem, és remélem mások is szívesen olvassák majd cikkeimet.
