Az előző cikkemben az ügyészség kialakulásának történetét, illetve az ügyészek feladatának változásait mutattam be a középkortól egészen a kiegyezés időszakáig. A cikksorozatom második részében pedig a Népköztársaság kikiáltásától napjainkig.
A két világháború közötti időszak
1918-ban a Népköztársaság kikiáltásával az ügyészség szerkezete átalakult. A törvényszékek mellett államügyészségek, az ítélőtáblák mellett főállamügyészségek, a Kúria esetén pedig a Legfőbb Államügyészség működött. 1919-ben a Tanácsköztársaság lényegesen nem érintette az államügyészi szerveket. A legfőbb változás az volt, hogy a büntetőeljárások terén hatáskörük megosztásra került a forradalmi törvényszékek vádbiztosaival. Annak érdekében, hogy a jogfolytonosságot biztosítsák, a szervezet 1920-tól ismét királyi ügyészség néven működött.
Ezekben a zavaros időkben növekedett a bűncselekmények száma, és annak céljából, hogy az eljárásokat meggyorsítsák, az eljárási szabályok egyszerűsítésére került sor. 1939-ben a bíróságok és az ügyészségek faji alapú megtisztítására is sor került. A második világháború időszakában hatalom a büntetőjog útján kívánta az emberek életét korlátozni, ezért számos bűncselekménytípus jelent meg pl. árdrágítás, fajgyalázás. 1945-ben a hatalom összeomlásával a királyi ügyészség is megszűnt. Az ügyészek általában a helyükön maradtak, vagy a menekülés, kitelepítés után visszatértek, és az újonnan alakult kormány hatóságaként, mint államügyészség folytatták a munkájukat.
A szovjet mintájú jogrendszer
Az 1945 utáni koalíciós időszakban az ügyészek államügyészként működtek tovább egy párhuzamos szervezet, a népügyészség működése mellett. Ez utóbbi feladata kizárólag a háborús és népellenes bűncselekmények miatti felelősségre vonás volt. Ez a szervezet 1950-ig működött az igazságügy-miniszter felügyelete alatt. Ebben az időszakban került sor az államszervezet, illetve a jogrendszer szovjet mintájú átalakítására.
Az ügyészi szervezet újjáépítése az 1949. évi XX. törvénnyel kihirdetett Alkotmánnyal történt meg, mely kiépítette az új ügyészségi hierarchikus rendszert. Az Alkotmány deklarálta, hogy „a törvényesség megtartása felett a Magyar Népköztársaság legfőbb ügyésze őrködik”. A járásbíróság mellett működő ügyész helyezkedett el a szervezeti hierarchia alsó fokán, ezt követte a megyénként létrejövő államügyészség, majd a Legfőbb Államügyészség jelentette a legmagasabb szintű ügyészi szintet. Az ügyészi szervezetért, a törvények megtartásáért és a bűncselekmények üldözéséért felelős legfőbb ügyészt 6 évi időtartamra választotta az Országgyűlés.
1953-ban sor került az Alkotmánynak megfelelő ügyészi szervezet létrehozására. Az Országgyűlés július 4-én megválasztotta a legfőbb ügyészt, majd sor került a Legfőbb Ügyészség felállítására. Jelentős változást hozott, hogy az eddig különálló katonai ügyészeket a kialakult szervezetbe integrálták. Érdekesség, hogy külön szervezeti egységként pár évre a közlekedéssel kapcsolatos feladatok ellátása érdekében közlekedési ügyészségek működtek.
A rendszerváltástól napjainkig
1989-ben megalakult a Magyar Köztársaság Ügyészsége, ami az ügyészség alkotmányos helyzetének változását idézte elő. Az ezredfordulót követően alakult ki az igazságszolgáltatás jelenlegi szervezete. 2003-ban ismét létrejöttek az ítélőtáblák és a fellebbviteli főügyészségek. Az ügyészség feladata a közvádlói feladatok ellátása mellett, 2003-tól az ügyészségi nyomozásra is kiterjedt. 2006-ban az Országgyűlés létrehozta a Központi Nyomozó Főügyészséget, továbbá létrejöttek megyei (fővárosi) illetékességgel eljáró nyomozó ügyészségek.
Kiemelkedő jelentőséggel bírt az Alkotmánybíróság 3/2004. határozata, amely az ügyészség alkotmányos helyzetével és a legfőbb ügyész szerepével kapcsolatos kérdéseket rendezte. Az Alkotmánybíróság az ügyészséget, mint állami szervezetet a szélesebb értelemben vett igazságszolgáltatás rendszerében helyezte el, leszögezve, hogy a legfőbb ügyész a neki alárendelt szervezetnek szakmai és nem politikai vezetője. Az Országgyűlés felé fennálló felelőssége csak az alábbiakat foglalja magában: beszámolási, magyarázat- és válaszadási, megjelenési kötelezettség, az Alkotmányban meghatározott feladatai ellátásának kötelezettsége.
Az Alkotmánybíróság határozatában azt is rögzítette, hogy a legfőbb ügyész és az ügyészség nincs alárendelve az Országgyűlésnek. Ezért a legfőbb ügyész nem utasítható meghatározott tartalmú egyedi döntés meghozatalára vagy megváltoztatására. Mivel a legfőbb ügyész alkotmányjogi értelemben vett politikai felelősséggel nem tartozik a Parlamentnek, ezért az Országgyűlés a legfőbb ügyészt nem mozdíthatja el pozíciójából. Az Országgyűlés az ügyészség tevékenységét az éves legfőbb ügyészi beszámolón, illetve a legfőbb ügyésznek a korlátozott válaszadási kötelezettségén keresztül ellenőrzi.
2004-ben az Európai Unióhoz való csatlakozásunk következtében az ügyészség csatlakozott az európai ügyészségek hálózataihoz, valamint nemzetközi bűnügyi együttműködési fórumokhoz. A csatlakozás Magyarországnak az Eurojustban való részvételét is lehetővé tette, ezáltal a magyar ügyészség teljes joggal beilleszkedett az EU bűnüldözési rendszerébe.
Az ügyészség jogállása és működése szempontjából alapvető fontosságú Magyarország 2012. január 1-jén hatályba lépett Alaptörvénye. Az Alaptörvény 29. cikke kimondja: „A legfőbb ügyész és az ügyészség független, az igazságszolgáltatás közreműködőjeként, mint közvádló az állam büntetőigényének kizárólagos érvényesítője. Az ügyészség üldözi a bűncselekményeket, fellép más jogsértő cselekményekkel és mulasztásokkal szemben, valamint elősegíti a jogellenes cselekmények megelőzését.” A legfőbb ügyészt az ügyészek közül a köztársasági elnök javaslatára az Országgyűlés választja kilenc évre, melyhez a képviselők kétharmadának szavazata szükséges.
Az ügyészek jogállásáról szóló törvény rögzíti, hogy a bírákra és az ügyészekre vonatkozó szabályozás alapvetően azonos. Ebben az időszakban valósult meg az ügyészség szervezeti egységessége, mivel a katonai ügyészek is betagozódtak az ügyészi szervezetbe. Az ügyész közvádlói feladatai mellett, a 2011-es törvény újrafogalmazta az ügyészség közjogi hatáskörét. Ennek során a közérdek fokozott érvényesítését, s ennek részeként a jogvédelmet tekinti meghatározó sajátosságának.
Napjainkban az ügyészség felépítése a következőképp alakul: a Legfőbb Ügyészség irányítása alá 5 fellebbviteli főügyészség, 21 főügyészség tartozik, helyi ügyészségből összesen 124 van. Az ügyészségi nyomozás 2019 óta a Központi Nyomozó Főügyészségre koncentrálódik.
Sziasztok! A Pécs Tudományegyetem Állam-és Jogtudományi Karának negyedéves jogász szakos hallgatója vagyok. 2022 tavaszán jelentkeztem a Media Iuris csapatába, mert már régóta foglalkoztatott az újságírás, és ki szerettem volna próbálni a szerkesztői tevékenységet. Mivel nagyon széles érdeklődési körrel rendelkezem, ezért próbálok minél változatosabb cikkekkel jelentkezni hétről hétre.
