Cikkemben a magyar ügyészségi szervezet feladatköreit mutatnám be. Bár az emberek többsége a filmekben látható ügyészi tevékenységek alapján azt gondolja, hogy az ügyész egy „szürke figura”, aki mindenáron a maga igazát akarja bizonyítani a vádlottal szemben, az általa képviselt vádhoz foggal-körömmel ragaszkodik, valójában az ügyészek feladata ennél sokkal izgalmasabb, sokrétűbb és rendkívül fontos az igazságszolgáltatás rendszerében.
Az ügyésznek Magyarországon a fő feladata az, hogy a törvényeket érvényesítse. Az életünket szervező szabályok gyakorlatilag egyidősek a társadalommal. A mások életének, vagyonának, testének ártó magatartásokkal szembeni fellépést a modern társadalmak az államra bízták. Az ügyészség ennek az állami szervezetrendszernek a része, ami az állampolgárok felhatalmazásával látja el a feladatát. Az ügyészség fontos feladatának tartja, hogy az olyan cselekmények, amelyek a társadalmi együttélést sértik, következményekkel járjanak, így polgári, szabálysértési, hatósági vagy büntetőjogi eljárás tárgyává váljon.
Hazánkban az ügyészség szervezete leginkább büntetőügyekkel foglalkozik, ennek oka pedig az lehet, hogy a büntetőügyekben bírált jogellenes cselekmények azok, amelyekhez a jogalkotó a legszigorúbb következményeket fűzi és így ezeknél a vád képviselete rendkívül fontos annak érdekében, hogy az elkövetőt a bíróság később el tudja ítélni, természetesen az ügyész segítségével.
A büntetőügyekben három hatóság jár el és működik együtt az eredmény elérése érdekében: a nyomozó hatóság (rendőrség, adóhatóság), az ügyészség és a bíróság. Ezen szervek célja és feladata egyben, hogy a jogszabályokat betartassák, azok megsértőit – az elkövetőket – elfogják és megbüntessék a megfelelő módon. Az ügyészség azonban továbbá ezek mellett feladatai közé sorolja a sértettek érdekeinek képviseletét.
Mi különbözteti meg az ügyészséget mégis a többi közreműködő szervtől?
Az ügyészség a többi szervvel ellentétben a büntetőeljárás során mindvégig, a nyomozás kezdetétől a jogerős ítéletig jelen van:
- Előkészítő eljárás
- Feljelentés
- Felderítés
- Nyomozás irányítása
- A nyomozás megszüntetése, elterelése vagy vád emelése
- Bíróság előtt vád képviselete
- Ítélet ellen fellebbezés vagy tudomásul vétel
- Másod-és harmadfokú eljárásban álláspont képviselete
- Jogerős ítélet 🡪 rendkívüli jogorvoslat
- Kúria előtt álláspont képviselete
Alapvetően a nyomozás a nyomozó hatóságok feladata. Az ügyészség akkor száll be a folyamatba, amikor már megvan a konkrét gyanúsított. Innentől megnő az ügyészség szerepe, ilyenkor már nem kizárólag a törvényességet felügyeli, hanem azt is meghatározhatja, hogy milyen nyomozási cselekményeket végezzen a nyomozó hatóság. Az ügyész dönt arról, hogy mikor fejezhető be a gyanúsított ellen folyó nyomozás, majd arról is, hogy a bizonyítékok alapján a nyomozást meg kell-e szüntetni, vagy a gyanúsított büntetőjogi felelőssége megállapítható.
Mi a teendő, ha befejeződött a nyomozás?
Ha az ügyész akként dönt, hogy a gyanúsított az elkövető, az ügyet a bíróság elé viheti, vagy más módon vonhatja felelősségre. Az ügyész számára több lehetőség is rendelkezésre áll:
A) Elterelést választhat: ezekben az esetekben az ügy nem kerül bíróság elé, az elkövető felelősségre vonása az ügyészség révén történik.
Ennek két formája:
- megrovás: Az ügyész a gyanúsított részére kiküldött határozatban állapítja meg, hogy mit követett el és felszólítja, hogy a jövőben ne kövessen el újabb bűncselekményt.
- feltételes ügyészi felfüggesztés: Az ügyész, amennyiben úgy ítéli meg, hogy a gyanúsított jövőbeni magatartására tekintettel az eljárás megszüntetésének lehet majd helye, meghatározott időtartamra felfüggesztheti az eljárást. Ha a felfüggesztés tartama alatt a gyanúsított nem követ el újabb bűncselekményt, az előírt időtartam eltelte után az ügyész megszünteti az eljárást.
- közvetítői eljárás: Ilyen eljárásra akkor van lehetőség, ha a gyanúsított beismerő vallomást tesz és vállalja, a sértett pedig elfogadja, hogy az okozott sérelmet valamilyen módon a gyanúsított jóvá teszi. A jóvátétel módjának megválasztása, az elkövető és a sértett közötti megállapodás megkötése, szabályozott keretek között, pártfogó bevonásával történik.
Az ügyész a közvetítői eljárás idejére a büntetőeljárást felfüggeszti és ha a jóvátétel megtörtént, a büntetőeljárást megszünteti. Súlyosabb bűncselekménynél, eredményes közvetítői eljárás esetén sincsen lehetőség a büntetőeljárás megszüntetésre, de a bíróság a büntetést korlátlanul enyhítheti.
B) Egyezséget köthet:
Ilyenkor jegyzőkönyvben rögzítik, hogy pontosan milyen bűncselekmény elkövetését ismeri be a gyanúsított, valamint a konkrét büntetést. A bíróság előkészítő ülésen dönt az egyezségről, és ha azt jóváhagyja, akkor azt a büntetést szabja ki, ami az egyezségben szerepel.
C) Bíróság elé viheti az ügyet,
- gyorsított eljárásban:büntetővégzést indítványoz: Az ügyésznek lehetősége van arra, hogy azt indítványozza a bíróságnál, hogy tárgyalás tartása nélkül, az ügyiratokból döntsön a bíróság a vádlott bűnösségéről.
- bíróság elé állít: Ebben az esetben a gyanúsított kihallgatásától, vagy tettenérésétől számított két hónapon belül megtörténik a bíróság előtt a tárgyalás, amin mindenki személyesen vesz részt.
D) Vádat emelhet:
Ha az ügyész a büntetőügyet a bíróság elé viszi, a gyanúsított vádlottá válik. Ebben az esetben a bíróság a tárgyaláson fog dönteni az ügyről.
Amennyiben bírósági szakasz alkalmazására kerül sor az ügyész vádemelését követően, a bíróság elsőként előkészítő ülést tart, majd, ha az nem volt eredményes, akkor tárgyalást tűz ki. A bírósági szakaszt nem részletezném, viszont amit nagyon fontos megemlíteni, hogy az ügyész jelenléte minden egyes tárgyaláson kötelező.
Forrás: 1
Sziasztok! Tóth Melitta Noémi vagyok, a PTE ÁJK negyedéves jogász szakos hallgatója, és a MediaIuris csapatának egyik szerkesztője. Szeretem a változatosságot, többek között érdekel a gasztronómia, a kriminológia és a sport világa is, így ezekben a témákban biztosan találhattok majd általam írt cikkeket.
