Államról elsősorban olyan szervezet esetén beszélünk, amely a területén élő népesség felett főhatalmat gyakorol, ennek pedig több típusát különböztethetjük meg.
Az abszolút állam
Az abszolút államot a modern államok bölcsőjének, elődjének tekinthetjük. A XVI-XVIII. században jelent meg és működött az egyes államokban, elődjének pedig a rendiség válságát tekinthetjük, amelyből oly módon kerestek kiutat az egyes országok uralkodói, hogy abszolutisztikus eszközökhöz folyamodtak. Az abszolút állam egyik legfontosabb jellemzője közé tartozik, hogy az uralkodói szuverenitásban (főhatalom) nyilvánul meg az állam szuverenitása. Ezt legérzékletesebben XIV. Lajos fejezte ki „L’état c’est moi” – „Az állam én vagyok.” mondatával. Létrejött a modern értelemben vett bürokrácia a szakképzett hivatali apparátussal. A korábbi decentralizált jogrendszert felváltotta egy országosan egységes jogalkotás, igazgatás és igazságszolgáltatás. A banderiális hadsereg helyett megjelent a zsoldoshadsereg. Emellett bevezették a modern értelembe vett gazdaságpolitikát, többek között a Franciaországban Colbert által kidolgozott merkantilista gazdaságpolitikát, amely magas védővámokkal kívánta megakadályozni a külföldről érkező árucikkek behozatalát és az ország gazdaságát az exporttöbblet igényére alapozta, továbbra a szekularizáció, vagyis az állam és az egyház elválasztása is erre a korszakra tehető.
XIV. Lajos
A liberális állam
A liberális állam lassú történelmi fejlődés során váltotta fel az abszolút államtípust. Jellemzően a XIX. században jelent meg az egyes államokban. A liberális állam – nevéből adódóan is – a legmesszebbmenőkig elismeri és védi az alapvető szabadságjogokat, vagyis a szólásszabadságot, sajtószabadságot, vallás-és lelkiismereti szabadságot, egyesülési és gyülekezési jogot. Fontosnak tartja, hogy az állam a lehető legkisebb mértékig avatkozzon bele az egyén életébe. Az államon belüli gazdasági viszonyokban a szabadpiac, míg a külgazdasági kapcsolatokban a szabadverseny híve. A „negatív” funkciók, mint például a közrend fenntartása, jogbiztonság mellett az állam úgynevezett „pozitív” funkciókat is ellát, például ide sorolható a közoktatási rendszer kiépítése. Az abszolút állammal ellentétben, (ahol a hatalmi ágak egy kézben, pontosabban az uralkodó kezében összpontosulnak) a liberális államnál megfigyelhető ezek kölcsönös korlátozásának elve, vagyis a hatalommegosztás. Kiemelt szerepe van a jognak, valamint a törvényességi és alkotmányossági biztosítékoknak. Ezen kívül a liberális államban jelent meg a modern parlament, mint legális, legitim és demokratikus vitafórum.
A jóléti állam
Noha a liberális állam gazdaságpolitikája minden korábbit felülmúló gazdasági fejlődést produkált, a piac szabályainak szigorú alkalmazása időről időre gazdasági válságokhoz vezetett. Jó példa erre az 1929-1933-ig tartó nagy gazdasági világválság. A jóléti állam létrehozza a fogyasztói társadalmat és az ehhez szükséges gazdaságot állami eszközökkel vezérli. Redisztribúciót végez, vagyis a piacgazdaságban szerzett jövedelmeket szociális szempontok szerint újraelosztja és állampolgári jogon mindenki számára biztosítja a minimális szinten való megélhetést. A jóléti államnak több típusát különböztethetjük meg. A liberális jóléti állam esetén a rászorultság igazolásához kötik a szociális juttatásokat, erre jó példa az USA. A korporatív jóléti államban a státuszhoz pl. anyai státuszhoz (GYED, GYES) kötik a szociális juttatásokat: lásd például Magyarországon vagy Németországban. Végül a skandináv típusú jóléti állam egy erős középosztályú jóléti állam kialakítása, ahol a szociális juttatásokból mindenki részesül, például Svédországban és Dániában is ilyen skandináv típusú jóléti államról beszélhetünk.
Egy svéd középosztálybeli ház
A jogállam
A jogállam olyan állam, ahol a közhatalmat nyilvános és írott jogszabályok tartalmának megfelelően, és az azokban meghatározott eljárások keretében feljogosított szervezetek és személyek gyakorolják. A jogállamiság így legáltalánosabb értelemben a közhatalom jognak való alávetettségét jelenti. Ha csoportosítani szeretnénk a jogállamot, beszélhetünk egyrészt a formális értelemben vett jogállamról. Ez a Rechtsstaat, ami a német jogterületre jellemző és ami szerint jog az, amit a törvény tartalmaz. Ha pedig a tartalmi értelembe vett jogállamról beszélünk, ami az angolszász jogterületre jellemző Rule of Law, megfigyelhető, hogy a jog nem pusztán az, amit a törvény tartalmaz, hanem beletartoznak az évszázadok során kikristályosodott alapelvek egyaránt. Időbeli kialakításukat tekintve a liberális, szociális és alkotmányos jogállamot szokás elkülöníteni. Az alkotmányos jogállam a hatalmi ágak elválasztására, egyensúlyára és kölcsönös kontrolljára fókuszál. Tiltja a hatalom erőszakos megszerzésének és kizárólagos gyakorlásának lehetőségét. Erősíteni kívánja a közvetlen néprészvételi formákat, a közigazgatási bíráskodást, bírói függetlenséget, önkormányzatiságot, valamint azt, hogy érvényesítse a nemzetközi egyezményekben is rögzített emberi-és állampolgári jogokat.
A totális állam
A totális állam kifejezés Benito Mussolinitől eredeztethető, maga az államtípus pedig a XX. század első harmadában alakult ki Európa középső és keleti régióiban. A totális állam a társadalom elleni totális terrort valósítja meg, az alatt egyaránt értelmezhetjük a lelki és fizikai terrort is, szellemi- és ideológiai kényszerrel párosítva. Az állampolgárok számára a személyes szabadság, az állam részére pedig a gazdasasági önállóság megszűnik létezni, ugyanis itt részben vagy egészében a civil társadalom megsemmisülése történik. Az olyan demokratikus intézményeket, mint a parlament vagy az önkormányzatok, mellőzi vagy háttérbe szorítja, a parlament súlyát pedig minimálisra csökkenti azáltal, hogy nem itt születnek a fontos politikai döntések, hanem a párt vezető ülésein. Az egypártrendszer mellett maga az állam minden esetben egy karizmatikus vezető köré épül, Hitler vagy Sztálin személye ezekre nagyon jó példa. Végül szintén a totális állam sajátosságai közé tartozik egy közös ellenségkép meghatározása is. A totális államok két típusa közül az egyik a jobboldali totális állam, ahol faji-, etnikai alapú ellenségképet határoztak meg pl. a nemzeti szocializmus, fasizmus. A másik fajtája a baloldali totális állam osztályellenességet jelöl meg, ami a burzsoázia volt pl. a bolsevizmus idején.
A totális államban a terrort mind fizikai, mind szellemi síkon alkalmazzák a népességen.
Képek forrása: kiemelt, 1, 2, 3
Sziasztok! Szládovics Fanni vagyok, a Pécsi Tudományegyetem Állam-és Jogtudományi Karának jogász szakos hallgatója. Első éves korom óta tevékenykedem a Media Iuris egyik szerkesztőjeként, hiszen az írás mindig is érdekelt és közel állt hozzám. Igyekszem változatos, különféle témákat feldolgozó, elsősorban ismeretterjesztő, kulturális, közéleti és szakmai cikkekel színesebbé tenni az egyetemi lapot.
