Ha körbenézünk a jelenlegi legnagyobb autómárkák weboldalain és összehasonlítjuk azok modelljeit az azonos kategóriákban, még az autókhoz abszolút nem értő emberek is felfigyelhetnek rá, hogy mintha a legtöbb márka ugyanazt kínálná, csak más logóval az autó orrán; esetleg átdolgozottabb lökhárítókkal, lámpákkal. Ennek a jelenségnek a hátterében a badge engineering áll, melynek jelentése konyhanyelven, hogy egy adott gyártó átveszi egy másik modelljét és a saját márkajele alatt árusítja.
Mi az oka?
Az autóknak, főleg a világ fejlettebb országai számára gyártott modelleknek rengeteg szabványnak kell megfelelniük; biztonság, károsanyag-kibocsátás, felhasznált anyagok terén, és ehhez adódnak továbbá a folyamatosan változó vásárlói igények. Egy új modell kifejlesztése és engedélyeztetése igen hosszadalmas és drága folyamat, ezért a kisebb márkák rá vannak kényszerülve, hogy modelleket „kölcsönözzenek” más gyártóktól (pl.: Mazda, Subaru).
A nagyobb konszernek (pl.: Stellantis, Volkswagen-csoport, General Motors, Renault-csoport) a költségek csökkentése érdekében, közös alapokat fejlesztenek, melyekre több márkajellel is építenek modelleket. Itt a különbség annyiban mutatkozik meg, hogy egy konszernen belül minden márkának megvan a maga szerepe a piacon, így ezeknek az autóknak a rokonsága nem mindig szembetűnő, közös padlólemez/alváz, motor, váltó, és rengeteg kisebb-nagyobb belső alkatrész.
Nagyobb márkák, konszernek számára fontos a jelenlét minden egyes kategóriában, azonban ha egy autó túlságosan réspiaci modellre (pl.: sportautó, kisméretű négyajtós), vagy egy adott térség igényeire szabott modellre van szükség, akkor gyakran elgondolkodnak a gyártók a közösen végzett fejlesztésen, vagy egy adott modell átcímkézésén. Ilyenre jó példa a Mercedes-Benz és Renault-csoport, a Toyota és Peugeot vezette Stellantis, a Ford és a Volkswagen, a Toyota és a Suzuki megállapodása. Idetartozik a BMW és Toyota közös fejlesztése, a BMW Z4 és ennek japán verziója, a Toyota Supra, mely felháborodást keltett rengeteg autórajongóban, mivel a 90-es években gyártott Suprát a drift és tuning kultúra, valamint a Halálos Iramban filmek hypeja miatt az egyik legkultikusabb japán autónak tartják. Csalódások oka, hogy a számukra legendás és ízig-vérig japán autó utódját jórészt német mérnökök fejlesztették ki Münchenben, melyről számos meme született különböző internetes fórumokon.
Badge engineering a múltban
Az, hogy mikor történt az első ilyen eset, egy nagyon jó kérdés. Az első átcímkézések az autógyártás akkori fellegvárában, az Amerikai Egyesült Államokban lehettek az 1910-es, 1920-as években, ahol mára már megszűnt gyártók léptek szövetségre, melyek mai mércével inkább manufaktúráknak számítanának.
Az 1908-ban alapított amerikai General Motors volt az első nagy konszern, aki több márkanév alatt készített autókat, létrehozva ezzel rengeteg olyan autót, melyet mi európaiak csak az amerikai filmekből ismerhetünk.
A másik nagy képviselője volt ennek a jelenségnek az akkor autógyártásban feltörekvő Nagy-Britanniából származó BMC (British Motor Company), amely több történelmi, mára már megszűnt brit márkát ölelt fel.
A fent említett két ország termékei a legtöbb magyar embernek nem mondanak semmit leszámítva a klasszikus Mr. Bean féle MINI-t, ami a BMC alatt készült több márkanéven is. Nem ilyenek azonban a Keleti blokkban készült legnagyobb állami autógyárak termékei, melyek a Kádár-korszak idején beborították Magyarország útjait és még ma sem vesztek ki teljesen az utcaképből. A Trabant, a Skoda és a Wartburg kivételével szinte az összes szocialista autó egy Nyugati blokkból származó, ott már kifutott autó volt más márkanévvel, enyhe átalakításokkal. Ennek oka abban keresendő, hogy egyes gyártó országokban (Szovjetunió, Románia, Jugoszlávia) nem volt autógyártási tapasztalat, továbbá anyagi forrásoknak is híján álltak, így az autógyártás beindításához szükség volt a badge engineeringre, melyet akkor még – főleg a Keleti blokkban – nem neveztek nevén. Így született meg az olasz FIAT 124 alapján a szovjet Lada 2101, a francia Renault 9 román testvére a Dacia 1300, a FIAT 128 lett a jugoszláv Zastava Skala, és a FIAT 126 szolgált alapul a lengyel Polski FIAT 126-nak (Kispolszki).
Modern példák a magyar utcákról
Az ötletet a cikkhez egy szaktársammal való beszélgetés adta, aki arról kérdezett engem, mint autókhoz picit jobban értőt, hogy ő miért lát futni egy bizonyos Suzuki modellt Opel emblémával. Egyből leesett, hogy a Magyarországon népszerű modellre, a Wagon R-re gondol, amit Opel Agila A néven is forgalmaztak. Az autót a Suzuki tervezte, az Opel pedig megvásárolta a terveket. Az egyik különbség, hogy mindkét gyártó a saját motorjait és váltóját tette a megegyező karosszériába. A másik eltérés a gyártási hely; az Opel a lengyelországi Gliwicében, a Suzuki pedig nálunk készült Esztergomban – ebből kifolyólag nálunk a Suzuki változat terjedt el, míg Nyugat-Európában Opelből látni többet.
Egy másik kézenfekvő példa a Volkswagen csoport és a Ford együttműködése, amely 1996-tól 2006-ig tartott. A közösen fejlesztett egyterű, mely Ford Galaxy, Volkswagen Sharan és SEAT Alhambra néven került a kereskedésekbe. A választható motorok közül egy volt Ford fejlesztés, a dízeleket és az erősebb benzinmotorokat a Volkswagen szállította.
Harmadikként szeretném kiemelni a számtalan haszongépjármű példa közül a FIAT-Peugeot-Citroën összedolgozását, melynek Európa egyik legnagyobb számban eladott furgonjait köszönhetjük már 1981 óta, több generáción keresztül. Jelenleg ezt a furgont FIAT Ducato, Citroën Jumper és Peugeot Boxer néven kínálják, illetve 2020-tól a Stellantis révén az Opel is csatlakozik ehhez a hármashoz Movano C elnevezéssel.
Remélem felkeltettem az érdeklődésed a téma iránt. A folytatásban majd azt szeretném bemutatni, hogy milyen kapcsolatban áll a badge engineering a károsanyag-kibocsátási normákkal, továbbá megosztanám a szubjektív véleményemet a jelenségről, mint egészről.
Képek: kiemelt kép, 1, 2, 3, 4, 5, 6
Szerző: Nemes Patrik
A Media Iuris a Pécsi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kar Magazinja. A pécsi jogi kar hallgatói lapja, mely online formában jelenik meg a mediaiuris.hu weboldalon.
