Szerintem mindenkinek ismerős az érzés, amikor például egy esti szórakozóhelyről vagy esetleg munkahelyről a legnagyobb éjjelben elindulunk hazafelé a kihalt utcán, és minden idegszálunkkal arra fókuszálunk, hogy vajon épp nem jön-e utánunk senki. A félelem, hogy bármelyik pillanatban ránk támadhatnak, így olvasva elég abszurd lehet, de abban a pillanatban, amikor egyedül sétálunk a sötétben nagyon is valóságos. Bár ugye azt a tény sem hanyagolhatjuk el, hogy ez jobbára a nők fejében fordul meg, hiszen az ilyesfajta támadások, emberrablások, stb. célkeresztjébe körülbelül 70%-os valószínűséggel nők kerülnek. Így nem csoda, ha óva intenek minket a vadidegenektől, és a fura alakoktól. De mi van akkor, ha a veszélyforrás közelebb van, mint hinnénk? Mi van, ha az egyik családtagunk?
Az 1990-es években, a százhalombattai erdőben és környékén 4 női holttestre bukkantak, mindet kegyetlenül megkínozták, majd meggyilkolták. Az elkövető kiléte pedig jó darabig ismeretlen volt a hatóságok számára, pedig az elkövető végig ott volt az orruk előtt.
A gyilkosságok
Az első áldozat egy 1994-ben meggyilkolt 14 éves lány volt, akire a százhalombattai bánya környékén találtak rá. Mint később kiderült, a gyilkosa a nővérének a férje volt, aki brutális kegyetlenséggel végzett a fiatal lánnyal. A gyilkosa, Balogh Lajos elmondásai alapján sógornője nem akart iskolába menni, és gyakran viselkedett tiszteletlenül a családjával, amit Balogh nehezen viselt, ezért mikor a lány azt, mondta, hogy nem akar iskolába menni, a férfi rávette, hogy iskola helyett titokban menjen el vele Százhalombattára. Ott épp az egyik erdőben sétálgattak, amikor is a férfi rátámadt a lányra, és a közeli homokbányába hurcolta. Egy, a nyakára tekert övvel fojtogatni kezdte, füvet etetett vele, végül pedig egy ollóval beleszúrt a nemi szervébe, a hasába, majd pedig nyakon szúrta, mindeközben pedig a pulzusát figyelte, mert nem akarta, hogy túl gyorsan meghaljon. Órákig kínozta, mire a lány életét vesztette. A holttesthez többször kiment, hogy a bomlásnak indult tetemre alkoholt, és savat öntsön, hogy véletlenül se lehessen majd azonosítani.
Balogh társakat is keresett a gyilkosságokhoz, választása pedig barátjára, és öccsére esett, akikkel sorsot húzatott, hogy mégis ki legyen az, aki elsőként követ el gyilkosságot. Mielőtt legjobb barátjára kényszerült volna az ölés terhe, Balogh elmondása szerint ezt mondta neki: ,,Adtam neki rá negyvennyolc órát, hogy gyilkoljon. Mondtam neki, nem érdekel, hogyha az anyját öli meg, vagy az apját, testvérét, vagy bemegy egy diszkóba és valakit leszúr a sötétben. Engem az se érdekel. A lényeg az, hogy valakit öljön meg.” A barátjának a barátnőjét kellett volna megölnie a százhalombattai erdőben, azonban erre nem volt képes, mire Balogh bedühödött, ütlegelni kezdte az áldozatot, megerőszakolta, többször hasba szúrta, majd barátjával együtt elásták a testet. A férfi a két gyilkosság után arra kérte a feleségét, hogy költözzön haza az anyjáékhoz, és bár az okát nem árulta el neki, de arról fantáziált, hogy megöli a nőt. A következő áldozata két futó lány volt, akiket akkor gyilkoltak meg, amikor éppen egy ékszerüzlet kirablásának a terveit szövögették a százhalombattai erdőben. A két lány megölése elsősorban társai feladata lett volna, hogy bizonyítsák az elhivatottságukat, azonban végül Balogh adta le azt a két fejlövést, amely végzett a lányokkal.
Vajon mi állt a gyilkosságok hátterében?
A Fókusznak adott interjújában úgy nyilatkozott a gyilkosságokról, hogy: ,,A négy áldozat közül kettő volt az, akinek – hogy úgy mondjam – célzott sorsa volt. A másik kettőről, hogy úgy mondjam, rossz időben voltak rossz helyen.” Balogh élvezte a gyilkolást, úgy érezte hatalmat ad neki, és ahogy azt ő is kijelentette: ,,Kipróbáltam és jó volt. Tetszett. Olyankor az ember tulajdonképpen élet és halál ura. Igazi isten voltam.” Azonban nem sógornője volt az első áldozata. Még 1990-ben végzett édesapjával, aki gorombán, és agresszíven viselkedett kislányával, amire ő megvárta, míg mindenki elhagyja a házat, a zárba törte a kulcsot, majd meggyilkolta édesapját. Ennek többek között az volt az oka, hogy gyermekként bántalmazták, és verték, így az a sok indulat, amit addig magába zárt, ilyen formában szabadult ki, és a gyermekkorát végigkísérő agressziót terjesztette ki áldozataira. A gyilkosságot végül édesanyja vállalta magára, hogy megóvja a fiát, azonban ekkor még nem tudhatta, hogy ezzel hozzájárul négy fiatal lány halálához.
Balogh Lajos öt embert ölt meg a 90-es években, jelenleg pedig a szegedi Csillag börtönben tölti életfogytig tartó szabadságvesztését, előre láthatólag pedig 2025-ben szabadulhat, ha alkalmasnak tartják majd a társadalomba való beilleszkedésre. Azonban nem valószínű, hogy valaha kiengedik, mivel már egyszer meghosszabbították a büntetését rossz magaviseletre hivatkozva, emellett pedig többször is hangoztatta a börtönben töltött évei alatt, hogy ha kiszabadul ismét embert fog ölni. Ezen kijelentései ellenére a fókusznak pár éve úgy nyilatkozott, hogy: ,,Most visszanézve, olyan volt a 25 évvel ezelőtti Balogh Lajos, mint egy erkölcsi és vagy szellemi csapdában vergődő szellemi toprongy. Nem értékeltem helyén a dolgokat. Az élet nem szerepelt, hogy úgy mondjam az élet fontos dolgai között. Sem az enyém, sem másé.”Nyilatkozatában azt is elmondta, hogy szerinte sosem engedik ki a börtönből, amibe már bele is törődött.
Sziasztok! Filó Fanni Dzsenifer vagyok, a Pécsi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kar jogász szakos hallgatója, és a Media Iuris egyik szerkesztője. Egy ideje komolyabban érdekel az írás, így nem volt nehéz döntés számomra, hogy jelentkezzek a Media Iurishoz, ahol egy szuper csapatban fejleszthetem írói képességeim, és oszthatok meg veletek hetente újabbnál újabb cikkeket. Az érdeklődési köröm nagyon széles, így minden bizonnyal olvashattok majd tőlem kulturális, történelmi, művészetekkel kapcsolatos, és különféle tudományos cikkeket is.
