[metaslider id="9331"]

A pedagógusok életpálya-modellje

A XXI. században az oktatáspolitikával foglalkozó szakemberek felismerték, hogy az oktatással befolyásolható a humán erőforrás és a társadalom fejlettsége. Egy ország versenyképességét nemcsak a GDP-ben kifejezhető gazdasági mutatók határozzák meg, hanem hosszútávon jelentősebb elemnek tekinthető a humán erőforrás minősége. Ezért minden fejlődő társadalom versenyképességét az oktatás sikeressége határozza meg. Az utóbbi évek nemzetközi kutatási (pl: OECD, PISA felmérések, TALIS) eredményei arra a következtetésre vezettek, hogy a sikeres oktatási rendszerek középpontjában a pedagógusok állnak. Az OECD által 1996 és 1999 között, a magyar középiskolai tanulók körében végzett tudásszint felmérése (matematika, természettudományok, szövegértés) világosan rámutatott a hazai oktatás színvonalának alacsony szintjére. A nemzetközi PISA felmérések (matematika, szövegértés) is jól mutatják, hogy az oktatás színvonala folyamatosan romlik. Magyarországon 2010 óta nőtt a korai iskola elhagyók aránya, szemben az uniós szinten tapasztalható trenddel. Ahhoz, hogy valaki korunkban sikert érjen el, folytonos tanulásra van szükség. (lifelong learning). A munkahelyeknek jó szakemberekre van szükségük, olyanokra, akik tudatosan dolgoznak a minőségért. A globális gazdasági verseny kiéleződése maga után vonta azt, hogy felértékelődjön a tudás, nagymértékben javuljon az emberi erőforrás minősége, amely a versenyképesség meghatározó alkotóeleme. A folyamatos megújulásra képes tudás elsődleges forrása az oktatás és a képzés. Az egyik legfontosabb oktatáspolitikai cél, hogy a pedagógus hivatást a legrátermettebb, legtehetségesebb emberek válasszák, és a már gyakorló pedagógusok a pályán maradjanak. Ehhez szükséges az, hogy a pedagógusszakma presztízse növekedésnek induljon. A modell bevezetésének egyik fontos célja az, hogy a szakma gyakorlói hosszútávon érdekeltek legyenek a szakmai életutak megtervezésében és építésében, a magasabb teljesítmények elérésében. 

A pedagógus életpálya-modell célja
Az előmeneteli rendszer központi eleme a pedagógusok szakmai fejlesztése, minőségi munkavégzésük elismerése. A dolgozókat ösztönözze, motiválja a jobb és hatékonyabb munkavégzésre. 

– a köznevelés rendszerének eredményesebbé tétele

– a pedagógus kompetenciák értékelése egységes rendszert alkot

– a minőség elismerése és jutalmazása 

– a nevelő-oktató munka eredményességének nevelése

– a pedagógusok hivatásbeli továbbfejlődésének ösztönzése 

– a pedagógusok motiválása saját teljesítményük javítására

A pedagógus életpálya-modell jogszabályi háttere

  • a 2011. évi CXC. törvény – a nemzeti köznevelésről
  • a 326/2013. (VIII. 30.) Kormány rendelet – a pedagógusok előmeneteli rendszeréről és a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény köznevelési intézményekben történő végrehajtásáról 
  • a 8/2013. (I. 30.) EMMI-rendelet – a tanári felkészítés közös követelményeiről és az egyes tanárszakok képzési és kimeneti követelményeiről
  • a 110/2012. (VI. 4.) Kormány rendelet – a Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról 
  • a 15/2015. (III. 13.) EMMI-rendelet – a köznevelési szakértői tevékenység, valamint az érettségi vizsgaelnöki megbízás feltételeiről
  • a 20/2012. (VIII. 31.) EMMI-rendelet – a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról
  • a 59/2013(VIII. 9.) EMMI-rendelet – a Kollégiumi nevelés országos alapprogramjának kiadásáról

A pedagógus életpálya-modell bevezetésének feltételei

Az Oktatási Hivatal működteti a minősítési rendszert, a Pedagógiai Oktatási Központok közreműködésével. 

  • a program megfelelő pénzügyi támogatása
  • valamennyi szereplő bevonása
  • képzés, személyi feltételek (szakértők, szaktanácsadók) 
  • fenntarthatóság

A minősítési rendszer felépítése
A minősítési rendszer két központi eleme a minősítő vizsga és a minősítő eljárás. A minősítő vizsga és a minősítési eljárás rendjét, tartalmi elemeit a 326/2013. (VIII. 30.) Kormány rendelet mindenkori hatályos rendelkezései szabályozzák. 

Gyakornoki időszak
A gyakornok a diploma megszerzését követő második év végén minősítővizsgát tesz, a Pedagógus I. fokozat eléréséért. A pályakezdőt a gyakornoki időszak alatt mentor támogatja. A minősítés kritériumrendszerét a pedagógus kompetenciák határozzák meg. Sikertelen minősítővizsga esetében még két évvel meghosszabbodik a gyakornoki idő és újabb minősítővizsgát kell tenni. Ha a megismételt minősítővizsgán nem felelt meg a gyakornok, foglalkoztatási jogviszonya az adott intézményben megszűnik. Amennyiben újabb foglalkoztatási jogviszonyt létesít, ismét két év gyakornoki időt kell eltölteni. 

Pedagógus I.
Amikor a rendszer bevezetésre került, akkor a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény szinte teljesen átalakította, megreformálta az oktatási intézmények felépítését, belső rendszerét. A korábbi években az oktatási intézmények alkalmazhattak olyan leendő pedagógust, aki még nem szerezte meg a diplomáját. A nemzeti köznevelésről szóló törvény kimondja, hogy pedagógus munkakörben foglalkoztatható, aki rendelkezik pedagógus diplomával. A rendszer bevezetésével egyidejűleg minden pedagógus munkakörben foglalkoztatott dolgozót Pedagógus I. fokozatban soroltak.

Pedagógus II. 

A fokozatba lépés feltétele, Pedagógus I. fokozatban eltöltött legalább hat év szakmai gyakorlat, a minősítő eljárást a pedagógus maga kezdeményezheti. Kilenc év szakmai gyakorlat eltelte után a minősítő eljárást le kell folytatni. Amennyiben a minősítő eljárás sikertelen két év után megismételhető. Másodszor is sikertelen eljárás esetén a pedagógus közalkalmazotti jogviszonya, munkaviszonya az eredmény közlésétől számított tizedik napon megszűnik. A pedagógus a pályája végéig ebben a fokozatban maradhat. 

Mesterpedagógus

A mesterpedagógusi fokozatot legkevesebb tizennégy év szakmai gyakorlat után, pedagógus szakvizsgával lehet elérni. A sikeres mesterprogram alapján a pedagógus mesterpedagógus fokozatba kerül. A minősítési eljárás legfeljebb egy alkalommal megismételhető, amennyiben a minősítési eljárás sikertelen volt. 

Kutatótanár

Az a Pedagógus II. vagy Mesterpedagógus fokozatba besorolt pedagógus jelentkezhet kutatótanári fokozatra, aki a munkaköre ellátásához szükséges szakterületen rendelkezik, továbbá tizennégy év szakmai gyakorlatot szerzett, és rendszeres szakmai publikációs tevékenységet folytat. A Kutatóprogram el nem fogadása esetén a pedagógus korábbi fokozatában marad. A minősítővizsgán a gyakornoknak, a minősítési eljárás során a pedagógusnak meg kell felelni a különböző tevékenység leírásoknak, indikátoroknak, a nyolc kompetenciaterületnek. 

A minősítő eljárás és a minősítővizsga résztvevői

A vizsgát, eljárást minősítő bizottság folytatja le, amely három főből áll. A bizottság elnökét az Oktatási Hivatala delegálja, aki Mesterpedagógus fokozatba sorolt köznevelési szakértő és szerepel az Országos szakértői névjegyzéken. A bizottság tagjai az Oktatási Hivatal által delegált szakos szakértő, aki szerepel az Országos szakértői névjegyzéken. A bizottság harmadik tagja az intézményi delegált, aki a köznevelési intézmény vezetője, vagy az általa megbízott magasabb vezetői megbízással rendelkező pedagógus. 

  • A minősítővizsga és minősítési eljárás részei
  • a portfólió feltöltése 
  • a portfólió előzetes vizsgálata
  • a tanóra megtartása és látogatása 
  • a portfólióvédés
  • a nevelő-oktató munka alapdokumentumai

Összegzés
A fent leírtak alapján jól látható, hogy az életpálya-modell első szakasza mindenkire nézve kötelező, tehát egy folyamatos ellenőrzés mellett motiváló hatással bír. Kiszűri a rendszerből a nem megfelelő pedagógusokat. A minősítési rendszer lehetőséget ad az ambíciókkal és tehetséggel rendelkező pedagógusoknak a tovább lépésre, karrierépítésre. További motiváló elemként említhető, a pályán eltöltött idő alapján történő illetménynövekedés. A pedagógus életpálya-modell bevezetésének a legtöbb pedagógus nyertese volt, de akadtak olyanok is, akik jövedelme nagyon kismértékben növekedett a társaikéhoz képest. Ennek okai például: a szakvizsgával rendelkező pedagógusok esetében eltörölték a pedagógusok túlórakifizetését, nagymértékben leszűkült a korábban adható pótlékok köre. Igazságtalannak ítélhető a rendszer a kategóriák megítélése tekintetében, mert sok éves munkaviszony után mindenki Pedagógus I. kategóriába került. De olyan reform talán nem létezik, mely egyedi érdekeket ne sértene. Jelen esetben a reform az egész pedagógus társadalmat érinti és előtérbe helyezi az oktatás jövőjét. Hogy a reformok beváltották-e a hozzájuk fűzött reményeket, az csak évekkel, évtizedekkel később lesz számszerűsíthető. 

Szerző: Szabó Alíz

EnglishGermanHungarian