A katolikus keresztény közösségben a nagyböjt (negyvenlőböjtnek is szokták nevezni) a húsvétot megelőző 40 napos előkészületi, bűnbánati időszak, amely a farsangi időszak utáni első nappal, vagyis a hamvazószerdával kezdődik és húsvét vasárnapig tart. Ezen időszak lehetőséget kínál a bűnbánatra, megtisztulásra, hitben való elmélyülésre és áldozatvállalásra, amely által közelebb kerülhetünk ahhoz a minisztériumhoz, melyet feltámadás néven ünneplünk. Ekkor a templomok főoltárképei, feszületei is lilába borulnak, hiszen ez jelképezi a liturgiákban a bűnbánati periódust.
Nagyböjt kezdete: a hamvazószerda
Azért, hogy meg tudjuk érteni, mi is valójában a nagyböjt, és hogyan készít fel lélekben arra, hogy Krisztus feltámadását ünnepeljük, mindenekelőtt fontos tisztázni, hogy mi is történik hamvazószerdán. „Emlékezzél, ember, hogy porból lettél s porrá leszel.” Ezen mondat kíséretében a katolikus papok a hívek homlokára hamuval egy keresztet rajzolnak, amely a bűnbánatot és a halandóságot jelképezi. A hamu már az Ószövetségben is a bűnbánat jele volt. A korai egyházban azok a hívők, akik megvallották és megbánták bűneiket, kirótták rájuk az elégtételt, szőrzsákba öltöztették őket, a püspök hamut szórt a fejükre, és kiutasította őket a templomból ezzel jelképezve azt a momentumot, mikor Isten kiűzte az első emberpárt a paradicsomból. Hagyomány szerint a hamut az előző évi virágvasárnapi barkák elégetésével nyerjük. A hamvazkodás tehát a nagyböjt eleji gyónás, illetve az ebben az időszakban meggyónt és megbánt bűnök fölötti vezeklés jele.
Miért 40 napig tart a nagyböjt?
A Bibliában a negyvenes szám sokszor megjelenik; Mózes által vezetett pusztai vándorlás 40 évig tartott, Jónás negyvennapos bűnbánatra szólította fel Ninive városát, de amire valójában utal a nagyböjt, az Jézus negyvennapos böjtje a pusztában, ahol a sátán háromszor kísértette meg;
…a pusztába vonult negyven napra. Itt megkísértette az ördög. Ezekben a napokban nem evett semmit sem, de végül is megéhezett. Ekkor így szólt hozzá az ördög: „Ha Isten Fia vagy, mondd ennek a kőnek, hogy váljék kenyérré!” De Jézus ezt felelte: „Írva van, nemcsak kenyérrel él az ember.” 5Erre az ördög fölvezette egy magas hegyre, és egy szempillantás alatt megmutatta neki a földkerekség minden országát. „Mindezt a hatalmat és dicsőséget neked adom – mondta –, mert hisz én kaptam meg, és annak adom, akinek akarom. Ha leborulva hódolsz előttem, az mind a tied lesz.” Jézus elutasította: „Írva van: Uradat, Istenedet imádd, és csak neki szolgálj!” Ekkor Jeruzsálembe vitte, a templom párkányára állította, és így szólt: „Ha Isten Fia vagy, vesd le magad innét! Hisz írva van: Angyalainak parancsolta felőled, hogy oltalmazzanak; és: Kezükön hordoznak majd, nehogy kőbe üsd a lábad.” De Jézus ezt válaszolta: „Az is írva van: Ne kísértsd Uradat, Istenedet!
A nagyböjt a lelket formálja, nem a testet
Nagyböjt idején az egyházi előírások szerint elsősorban az étkezést korlátozzuk. Egy 4. századi forrás szerint mindenki maga szabta meg, hogy milyen étkezési megszorítást vállal ebben az időszakban. Voltak, akik nagycsütörtök estétől húsvét vasárnapig egyáltalán nem ettek, mások egész nagyböjtben csak kenyéren és vízen éltek, vagy csak nyers zöldségeket fogyasztottak. Az egyház később elkezdte szabályozni a böjti napokat, azonban az újkorban ezek is fokozatosan enyhültek. Jelenlegi előírásokat 1966-ban határozta meg a püspöki kar, amellyel elsősorban a húsfogyasztást korlátozza, azonban a hústilalom csupán egy leredukálódott minimum a korábbi böjti előírásokhoz képest. (Régen ugyanis semmiféle állati eredetű ételt nem lehetett enni, majd az újkorban adott az egyház némi engedményt, és a tojás, illetve a tejtermékek újra felkerülhettek az asztalra nagyböjtben is. Ez azt jelenti, hogy péntekenként 14 éves kortól halálig hústilalmat ír elő az egyház, hamvazószerdán és nagypénteken pedig háromszor lehet étkezni, és a nap folyamán csak egyszer lehet teljesebb az étkezés (jóllakás). Természetesen lehetőség van arra (a józan ész határain belül), hogy egyszerre több ételről mondjuk le, de az önmegtartóztatás állhat abban is, hogy pl. elhatározom, hogy kevésbé leszek aktív a social mediaban. Felföldi László pécsi püspök prédikációjában kiemelte; „Önmagában a böjt egy teljesen értelmetlen dolog, kivéve azoknak, akik fogyókúráznak. Ők látnak ebben egy célt, egy más valóságot, de az nem böjt. A böjt egy nagyon komoly belső odafigyelés, nem a hústilalom a lényege, nem szabad kipipálni azzal, hogy pénteken nem ettem húst, vagy esetleg valamiről lemondtam. Nem szabad olyanról lemondani, ami tönkreteszi a szervezetem, vagy ami olyan feszültséget teremt bennem, ami miatt a környezetem, a családom már alig várja, hogy végre eljöjjön a húsvét.” A böjtnek elsősorban tehát testi célja van, itt azonban nem az alakformálásra kell gondolni. Lényege, hogy lelkünket megszilárdítsuk oly módon és mértékben, hogy ne mindig a test kényelme és önzése vezesse cselekedetünket; végső soron visszanyerni a lélek uralmát. Pál apostol a Galatáknak írt levelében gyönyörűen és félreérthetetlenül leírja, hogy milyen az, amikor a test visszafogottsága által több mozgástér jut a léleknek; „Élek, de már nem én, hanem Krisztus él énbennem.” Tehát a nagyböjt egy olyan „lélektisztítási” folyamat, amellyel egyre közelebb kerülhetünk ahhoz a lelkülethez, amelyet maga Jézus tanított nekünk.
Képek forrásai: kiemelt, 1, 2, 3
Sziasztok!
Krémer Franciska vagyok, Pécsi Állam- és Jogtudományi Kar hallgatója. Kiskorom óta foglalkoztat az irodalom és az írás egyaránt, de eddig nem volt bátorságom tollat ragadni, csak a magam mulattatására vetettem papírra egy-egy gondolatomat. Mikor megláttam, hogy a Media Iuris csapata mennyire összetartó, családként működő közeg, úgy gondoltam, szerencsét próbálok és jelentkezem…Úgy vélem, nagyon jól döntöttem. Szeretek új embereket megismerni, emberek között mozogni, csapatmunkában részt venni, extrovertált személyiségnek tartom magam. Ami a témákat illeti, elég sok minden érdekel, bele tudom ásni magam mindenféle tudományos, művészeti és kulturális kérdésekbe.
