Miért is jött létre a KiberPajzs projekt? Néhány éve a digitalizáció ugrásszerű térnyerése az emberek személyes adatai oldalán egyre nagyobb nyitottságot eredményezett. Ennek következtében egyre nagyobb hangsúly helyeződik az elektronikus pénzforgalomra, mellyel párhuzamosan folyamatosan növekszik a digitális térben elkövetett pénzügyi visszaélések száma. A kibertámadások nagyrészben megtévesztésen és pszichológiai manipuláción alapulnak, és főként konkrét személyeket célozzák meg és nem a különböző informatikai rendszereket.
Bárki célpontja lehet a támadásnak, de főként veszélyeztetettek azok, akik nem tudnak lépést tartani a digitalizáció rohamos fejlődésével, és az adathalászok ezt a hiányosságot kihasználva követnek el pénzügyi csalásokat.
Ezért nagyon fontos, hogy a piaci szolgáltatók technikai védelme mellett kiemelt figyelmet fordítsunk a pénzügyi tudatosság erősítésére is.
A kedvezményezés célja
A KiberPajzs projekt egyik legfontosabb célja a tájékoztatás, edukáció és a felhasználók figyelmének felhívása az online tér pénzügyi biztonságát veszélyeztető kockázataira. Felhívják a figyelmet arra is, hogy a körültekintés és az alapismeretek nagyobb védelmet nyújtanak a pénzügyek biztonságában.
Szintén fontos céljuk, hogy a pénzügyek lebonyolításában részt vevő intézmények, valamint a bűnüldöző szervek és egyéb hatóságok információt és tapasztalatot tudjanak cserélni, ezáltal is hatékonyabbá téve a visszaélések elleni harcot.
Kik vesznek részt a projektben?
- Magyar Nemzeti Bank
- Rendőrség
- Nemzetbiztonsági Szakszolgálat Nemzeti Kibervédelmi Intézet
- Nemzeti Média-és Hírközlési Hatóság
- Magyar Bankszövetség
- Igazságügyi Minisztérium
- Magyar Államkincstár
- Gazdaságfejlesztési Minisztérium és további hatóságok
Csalástípusok
A modern digitális világban a bűnözők számos csalási módszeren keresztül próbálkoznak. Megpróbáltam cikkemben a legáltalánosabb és leggyakrabban előforduló csalástípusokat összeszedni.
Talán a legelterjedtebb a telefonos és számítógépes megtévesztés, ilyen lehet egy hamis banki telefonhívás, visszahívásos telefonos csalás vagy hívószám hamisítás, hamis online webáruházak, személyes adatlopás, eladók átverése az online piactereken.
Az idősebb korosztály könnyebb célpont a csalók számára, hiszen egy egyszerű hazugsággal rá tudják venni őket, hogy egy megadott összeget utaljanak át nekik. Ilyen hazugság lehet például, hogy az unokájukat baleset érte.
De a fiatalok körében is sokan esnek áldozatul, hiszen nem feltétlenül ellenőrzi mindenki, hogy az oldal, ahonnan rendel, mennyire megbízható.
Emellett nagyon elterjedt csalási forma az e-mailes megtévesztés, hamis befektetési lehetőségek felajánlása, hamis ügyfél vagy beszállító, szolgáltatók nevével történő visszaélés.
Hogyan is működik a kibertámadás a valóságban?
Alig egy hónapja hívta fel a KiberPajzs oldal a figyelmet arra, hogy a csalók a rendőrség nevében küldenek SMS-t. Az adathalászok megtévesztő SMS-ben, be nem fizetett közigazgatási bírságra, többnyire tilosban parkolásra hivatkozva keresik meg az érintetteket, elküldve részükre az adathalász linket is.
Szintén a napokban történt, hogy kémtámadás érte a hágai Nemzetközi Büntetőbíróságot, ennek következtében megerősítik a Nemzetközi Büntetőbíróság keretrendszerét és intézkedéseket határoznak meg, annak érdekében, hogy készen álljanak egy kibertámadás esetleges következményeinek kezelésére. A tettes továbbra is ismeretlen.
Kibervédelem fontossága
Az Országos Rendőr-főkapitányság 2023. október 17-én tartotta az első Kibervédelmi Konferenciát Budapesten a Rendőrségi Igazgatási Központjában, amelyre olyan szakembereket hívtak meg, akik az online térben elkövetett bűncselekmények visszaszorítása érdekében végeznek heroikus munkát.
A konferencia témáját két fontos elem határozta meg. Az egyik a banki ügyfelek sérelmére elkövetett online csalások témaköre, a másik pedig a gyermekek online kiszolgáltatottságára hívta fel a figyelmet.
Cél, hogy a szervezetek összefogásával, a közös munkával, a kiberbiztonság-tudatosság fokozásával javuljon a lakosság digitális ellenállóképessége.
Elég erős jelszót használsz?
Az adathalász csalások szinte már mindennapossá válnak, ezért is nagyon fontos a megfelelő jelszó használata. A legbiztonságosabb módszer, ha felületenként más-más jelszót használunk, emellett a kétfaktoros hitelesítés növeli az adataink biztonságát.
Súlyos károkat okozhat egy-egy adathalász incidens, melynek során a csalók nem csak a netbankos fiókadatokat szerezhetik meg, hanem a kibertámadás áldozatának nevében akár személyi hitelt is fel tudnak venni. A kiberbűnözők feltételezhetően azt használják ki, hogy a legtöbb banknál a kisebb összegű személyi hitel – ami akár milliós tétel is lehet – elbírálása és kiutalása csak néhány percet vesz igénybe. Ehhez sok esetben személyes jelenlétre sincs szükség, hanem kényelmesen elintézhető otthonról, online.
Rendkívül veszélyes tud lenni, ha hirtelen mindent elhiszünk egy idegennek a telefonban vagy a kapott e-mailre azonnal reagálunk, ezért remélem, hogy a fentiekben összefoglalt tanácsok és példák segítségül szolgálnak a jövőben.
Forrás: 1
Sziasztok! Németh Dóra vagyok, a Pécsi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karának jogász szakos hallgatója. Gyerekkorom óta az egyik kedvenc elfoglaltságom az olvasás, majd idővel az írás iránt is elkezdtem érdeklődni. A Media Iuris tagjaként pedig lehetőségem nyílik arra, hogy fejlesszem ezt a készségemet, és másokkal is megosszam az írásaimat. Az érdeklődési köröm igen tág, így különböző témájú cikkeket olvashattok majd tőlem.
