Számos bíróság épületén találunk olyan jogi maximákat, amelyek azt jelzik, hogy az adott létesítmény valóban az „igazságszolgáltatás templomaként” operál. Ezek a díszes feliratok azonban nemcsak esztétikai funkciót töltenek be. Az egyes mondások, bölcsességek és jogi maximák egyrészt zsinórmértékül szolgálnak az igazság őreinek, másrészt a városlakókat, peres feleket és a vádlottakat is „megszólítja”. Egyik leggyakoribb, Ulpianustól (aki az öt római remekjogászok egyike volt) származó, máig sokat emlegetett idézet is megtalálható nem egy bírósági épületén; “Ius est ars boni et aequi”, vagyis a jog a jó és igazságos művészete.
Külföldi bírósági épületek „mondásai”
Olaszországban valamennyi bírósági épület ugyanazt a szöveget ábrázolja; “La legge é uguale per tutti”, ami annyit tesz, hogy a törvény mindenkire vonatkozik. Nem kizárt egyes bíróságokon, hogy a pulpitusokon ezt kiegészítik még egy bölcsességgel; “La giustizia é amministrata in nome del popolo”, vagyis az igazságot a nép nevében szolgáltatják. A nyugat-európai középületek sem voltak híján az egyes regulák általi díszítéstől. Például a hollandiai Gouda kapuja fölé az “Audite et alteram partem”, vagyis hallgassátok meg a másik felet is felirat került, amely ezek után Hollandiában igen gyakori lett, ugyanis a XVIII. században épült hágai városháza egyik ajtaja felett is megtalálható az idézet. A bevezetőben már említett ulpinianusi idézet a hamburgi Justizforum épületén olvasható közvetlenül a fascest (amely az ókori Rómában a hatalom, az erő és az összefogás jelképének számított) és kardot tartó Justitia alatt.
Varsóban található a Legfelsőbb Bíróság székhelye, amelyről bátran mondhatjuk, hogy kiemelkedik a feliratokkal díszített bírósági épületek közül. A specialitása abban áll, hogy az oszlopokat összesen 86 római jogi regula, maxima, jogelv, illetve közmondás ékesít. Csak néhány példát említve a bejáratnál jobb kéz felől a már sokat említett ulpinianusi mondás található, amelyet kiegészítettek egy Gaiusi elvvel; “Male nostro iure uti non debemus”, ami annyit jelent, hogy a jogunkat nem szabad rosszra felhasználni. A bejárat mögötti belső terekben a XII táblás törvényből származó, mára már jogelvvé váló regulákat találhatunk, ilyen például az “Impossibilium nulla obligatio est”, vagyis lehetetlenre senki sincs kötelezve. Az egyes oszlopokon olyan általánossá váló jogelveket is találhatunk, mint a “Lex posteriori derogat legi priori” (a későbbi törvény lerontja a korább törvényeket), vagy mint a “Res iudicata pro veritate accipitur” (ítélt dolgot igazságnak kell elfogadni).
Az amerikai Legfelsőbb Bíróság épületén szintén a modern társadalom és jogrendszer alappilléreiként szolgáló eszmék találhatók; “Justice the Guardian of Liberty”, (az igazságosság a szabadság őre), illetve az “Equal Justice Under Law” (egyenlő igazságszolgáltatás a jog alapján).
Magyar bíróságok feliratai
Ahhoz, hogy beszédes bíróságokat találjunk, nem kell messzire mennünk. Hazánk is büszkélkedhet nem egy olyan épülettel, amelyet valamely örökérvényű jogelv díszít. A Szegedi Ítélőtábla egyik ablakfülkéjében olvasható egy tábla, melynek szövege az ifjabb Senecától származik: “Veritas numquam perit”, vagyis az igazság sohasem vész el. Szegeden nemcsak az igazságszolgáltatás templomát tüntették ki magasztos és évszázadok óta híres jogi maximák, ugyanis az Ügyészség épületén is találunk hasonlóan frappáns szállóigét; “In servitute legum”, melynek jelentése: a jog szolgálatában.
A Debreceni Járásbíróság falain valósággal újjáéled a történelem. Az aula ívelt falán ugyanis az az esküszöveg található, amelyet egykoron a „Fő Bíró”-nak kellett letennie. Maga a szöveg egyébként 1838-ból maradt az utókorra számos más városi tisztviselő esküszövegével együtt. A szöveg így szól:
„Hogy én debreczeni fő bíróságának tisztire választván, és elő állítván, abban tellyes tehetségemmel híven, igazán eljárok. A nemes város kiváltságait és bevett, helyben hagyott jó rendtartásait megtartom oltalmazom, másokkal is kik bíróságom alatt lésznek, megtartani igyekezem. Az én előttem perlekedőknek mindennemű személy válogatás, atyafiúság, barátság, irigység, harag, adomány, és egyéb akármely indulat és tekintet nélkül igaz törvényt és végre hajtást tészek. És mindenekben, valamelyek az én bírói tisztemhez tartoznak, az isten ditsősségére, felséges koronás király urunk ő felségének, Debreczen városának hasznára, javára, megmaradására igyekezem, és munkálkodom. Isten engem úgy segéljen.”
Az Igazságügyi Palota
Ma már a Palotában három jogi fórum is működik: a Kúria, a Legfőbb Ügyészség és a Fővárosi Ítélőtábla. Ezen épület legfőbb nevezetességeit nem az idézetek tömkelege adja, sokkal inkább az államot és a jogrendszert megtestesítő szimbólumok, mint például Justitia szobra. Justitia istennő személyesíti meg az igazságszolgáltatást és az igazságot. Vannak olyan szobrok, amelyeken az istennő szeme le van takarva, ezzel is utalva arra, hogy az igazságos jog nem tesz különbséget az egyes emberek között, vagyis független a személy származásától, anyagi helyzetétől, társadalmi státuszától. A kard elsősorban az állami kikényszeríthetőséget jelképezi. Az istennő másik kezében egy mérleg található, amely az eljárásban résztvevő felek azonos jogait jelképezi.
Források: 1
Képek forrásai: kiemelt, 1, 2, 3, 4
Sziasztok!
Krémer Franciska vagyok, Pécsi Állam- és Jogtudományi Kar hallgatója. Kiskorom óta foglalkoztat az irodalom és az írás egyaránt, de eddig nem volt bátorságom tollat ragadni, csak a magam mulattatására vetettem papírra egy-egy gondolatomat. Mikor megláttam, hogy a Media Iuris csapata mennyire összetartó, családként működő közeg, úgy gondoltam, szerencsét próbálok és jelentkezem…Úgy vélem, nagyon jól döntöttem. Szeretek új embereket megismerni, emberek között mozogni, csapatmunkában részt venni, extrovertált személyiségnek tartom magam. Ami a témákat illeti, elég sok minden érdekel, bele tudom ásni magam mindenféle tudományos, művészeti és kulturális kérdésekbe.
