A fényszennyezés napjaink egyik súlyos környezetszennyező jelensége, amely alatt azt értjük, amikor az égboltot mesterséges fénnyel – legtöbbször feleslegesen – világítjuk meg, ezzel azt eredményezve, hogy csillagjaink ma már nem tündökölnek olyan fényesen, mint korábban. Kocsis Noémi, író, újságíró is írt már a jelenségről, ő így fogalmazott: „Modern, fényszennyezett korunkban a csillagok is rezervátumba kényszerülnek, tökéletes megfigyelésükhöz manapság gyakorlatilag fényszennyezésmentes helyre kell utazni.”
Ritkán esik szó a fényszennyezésről, mint környezetszennyező jelenségről. Ennek hátterében állhat az is, hogy kevesen ismerik a szóban forgó problémát, vagy akik hallottak is róla, nem tudják pontosan, mi az. Hazánkban három helyszínen fordítanak kiemelt figyelmet arra, hogy megőrizzék az éjszakai égbolt természetes sötétségét: a Bükki Nemzeti Parkban, a Hortobágy Nemzeti Parkban, illetve a Zselici Csillagparkban.
A világon Szingapúrban a legnagyobb a fényszennyeződés, a legkevésbé az afrikai Csád érintett az ügyben. Az Amerikai Egyesült Államokban néhány településen már-már a szingapúri adatokat haladja meg a fényszennyezés mértéke. Egy 1994-es Los Angeles-i eset arról tájékoztatott, hogy egy földrengést követő áramszünet után rengeteg lakos telefonált a helyi vészhelyzeti központba, hogy egy ismeretlen ezüstös fényről számoljanak be az égen. Mint később kiderült, a sötétségnek köszönhetően a Tejútrendszer vált láthatóvá.
Világszerte egyre többen kapcsolódnak a 2007-ben útjára indult Föld órája mozgalomhoz. Az eseményre idén március 27-én, szombaton kerül sor, amikor a résztvevők egy órára lekapcsolják az elektronikus eszközöket, ezzel felhívva a figyelmet a Földünket fenyegető veszélyekre. Nagy előrelépésként könyvelhető el, hogy mára sok kis- és nagyváros csatlakozott a kezdeményezéshez. Minden évben elbúcsúzik egy órára az Eiffel-torony, az Empire State Building, a római Colosseum és számos látványosság a díszkivilágításától, attól a fényártól, ami nagyban hozzájárul a fényszennyezéshez. A legfőbb probléma az, hogy ezeket az építményeket alulról világítják meg, így sokszor a fénysugarak az égre világítanak. Azonban fontos azt is megjegyezni, hogy nem csak a látványosságok esetén követik el ezt a hibát; a legtöbb MÁV épület elé is olyan éjszakai világítást helyeznek, amelyek a csillagos eget célozzák, de a színes, cikázó discofények is nagyobb kárt okoznak, mint amilyen hasznosak.
A fényszennyezés hatása az élőlényekre
A fényszennyezés Földünk legtöbb élőlényére hatással van. Az emberek cirkadián ritmusát (24 órás ritmusát) könnyen felborítja a jelenség, amely egyesek szervezetét olyan mértékben össze tudja zavarni, hogy a hormonháztartásuk teljesen felborul. Mivel a fényszennyezés az alvási ritmust megzavarhatja, sokaknál fennáll a veszély, hogy testük – a mélyalvási fázisban – nem termel elegendő növekedési hormont. A cirkadián ritmus felborulásával stresszesebbé válik életünk és a jó minőségű alvás hiánya súlyos más betegségeket idézhet elő. Kutatások azt is kimutatták, hogy megfigyelhető kapcsolatban áll a fényszennyezés a mellrák kialakulásával.
Esténként sokszor arra leszünk figyelmesek, hogy egy bogár a lámpa körül kering és mindig nekiütközik a fényforrásnak. A mesterséges fények – mind a szobákban, mind a szabadban – az éjszakai életet élő rovaroknál komoly problémákat okozhatnak. Az apró élőlények egy-egy éjszakai túrájuk során a Hold és a csillagok fényét használják a navigáláshoz, azonban ezek a természetes fények egyre halványabban segítik őket, így könnyedén csapdába esnek a városi fényektől.
Számtalan madár halálát okozzák a felesleges mesterséges fények. Éppúgy, mint a rovarok esetén, az éjszakai repülés során a madarak számára is zavaró a nagyvárosi kivilágítás. Évente körülbelül negyvenezer madár hal meg azért, mert felhőkarcolóknak repül az éjszaka során. Erre kívánta felhívni a figyelmet a chicagói Field Múzeum is, amelynek dolgozói az összegyűjtött madártetemeket egymás mellé helyezve szemléltették a helyzet súlyosságát. A hagyományt folytatva, immár évente kihelyezik az összegyűjtött tetemeket Kanadában a Fatal Light Awareness Program tagjai.
Sok szenvedést okoz a fényszennyezés a tengeri teknősöknek is. Főként a kikelt bébikre jelent nagy veszélyt, akik szintén a természetes fényeket követve jutnak el a vízhez, ami menedéket nyújt nekik, az emberek és a madarak elől.
A növények életére is nagy befolyással vannak a mesterséges fények. A fáknál megfigyelhető, hogy a lombkorona azon része, amelyik az utcai lámpa fénye alatt áll, az ősz beálltával nem változtatja meg levelei színét, így sokkal később vagy le sem hullatja azokat.
Nagyon fontos, hogy figyeljünk a környezetünkre és óvjuk azt, hiszen, ha minden felett szemet hunyunk, az nagy katasztrófához vezethet.
A cikkben megjelent képek forrása: 1, 2,
