A történelem során minden kornak megvoltak a maguk nehézségei, és így van ez sajnos ezzel az évszázaddal is. A 21. század olyan globális problémákat tudhat a magáénak többek között, mint az éhezés, a szegénység, a vallási-, a nemi-, és a faji alapú diszkrimináció, az egyes térségekre jellemző politikai és gazdasági instabilitás, a túlnépesedés, a terrorizmus, a globális felmelegedés, és a sort még jócskán lehetne folytatni. Azonban a Föld egyes térségei a kelleténél is jobban érzékelik ezeket a problémákat, területi elhelyezkedésükből, politikai berendezkedésükből, vagy történelmükből fakadóan. Ezek a harmadik világ országai.
A ,,harmadik világ”, mint kifejezés, a hidegháború idején jött létre, amikor is 1955-ben a bandungi értekezleten 29 volt gyarmati állam, a két szuperhatalom mellett létre kívántak hozni egy új politikai közösséget. Így az első világ, vagyis az Amerikai Egyesült Államok és annak szövetségesei, és a második világ, azaz a Szovjetunió és annak szövetségesei mellett létrehozták a harmadik világot, melyhez elsősorban afrikai, ázsiai, és latin-amerikai államok tartoztak. A harmadik világ megnevezés mára már nem olyan gyakori, ehelyett inkább fejlődő országokként utalnak ezen államokra. A Dzsaváharlál Nehru által 1954-ben megfogalmazott,,el nem kötelezettség politikája” alapul szolgált ezen államok eszmerendszerének, és az 1961-es belgrádi konferencia után ennek megfelelően létrehozták a máig létező El Nem Kötelezettek Mozgalmát, amelynek jelenleg 118 tagállama van.
Ezen államok történelme a gyarmati időkre nyúlik vissza, a dekolonizáció, vagyis a gyarmati világ felszámolása az első világháború után kezdődött meg, és a második világháború után is folytatódott. A függetlenedés folyamatát a két szuperhatalom, az USA és a Szovjetunió is támogatta, azonban igyekeztek befolyási övezetükhöz csatolni ezeket az államokat. Ennek a politikának az alapját a neokolonializmus elve jelentette, melynek értelmében a függőség gazdasági, vagy más eszközökkel való fenntartására törekedtek. Ennek a függőségnek a fenntartása konfliktusokat és belháborúkat eredményezett egy-egy államban, erre pedig jó példa India, ahol a brit fennhatóság alóli kikerülés után vallási ellentétek eredményeképpen három állam jött létre a függetlenedett állam területén. A muzulmán Pakisztán, a hindu India, és a buddhista Ceylon, vagyis a mai Srí Lanka.
A függetlenedő harmadik világ problémái
Az I. Világháború után függetlenné vált arab államok elsősorban nacionalista politikát folytattak, államformájukra pedig többnyire a diktatúra volt jellemző. A térség egyik legjelentősebb nemzetközi konfliktusa az 1956-os szuezi válság volt, mely során Nasszer egyiptomi elnök államosította a brit kézen lévő Szuezi-csatornát, ezzel kivívva a britek, franciák, és izraeliek haragját, akik megtámadták Egyiptomot. A konfliktus az Egyesült Államok és a Szovjetunió beavatkozásával zárult. A Közel-Keleten zajló arab-izraeli konfliktust tovább mélyítette emellett az 1967-es hatnapos háború, és az 1973-as Jom kippuri háború.
,,Afrika évében”, 1960-ban 16 afrikai ország került ki a gyarmati függésből. Ezeket az országokat – az arab térséghez hasonlóan – többnyire diktatórikus államberendezkedés, ha pedig demokratikus formát öltött egy adott állam, akkor instabilitás jellemezte. Afrika fejlődő államaiban a vezető szerep eleinte a fehér európai kisebbség kezében volt, így volt ez Dél-Afrikában is, ahol az apartheid rendszer rasszista módszereivel elnyomta a helyi lakosságot. A rendszer elleni küzdelemben tűnt fel Nelson Mandela, aki évtizedekig ült börtönben, majd pedig a rendszert megdöntve a Dél-Afrikai Köztársaság elnökeként tűnt fel ismét.
Latin-Amerikát a 15.-16. században elsősorban a spanyolok és a portugálok gyarmatosították, akik nagyban kihasználták az addig érintetlen természeti erőforrásokat, mint a nemesfém bányákat, és hozzájárultak a maja, az inka, és az azték kultúrák kiirtásához. A térségben a 20. században egyre erőteljesebben érződött az Észak-Amerikai befolyás, és ez egy-egy országnál a gyakori hatalmi változásokban is megmutatkozott. Dél-Amerika etnikai sokszínűsége rengeteg problémát szült az elmúlt évszázadok folyamán, gyakoriak voltak a katonai puccsok, a polgárháborúk, és gyakran szélsőséges ideológiák kerültek hatalomra.
Mi jellemzi a fejlődő államok jelenlegi helyzetét?
A Dél-Amerikai államok között még ma is gyakoriak a határ menti viták, ebben élen jár többek között Bolívia, aki gazdag nyersanyag lelőhelyeit veszítette el szomszédainak köszönhetően, emellett Chile és Argentína is gyakran keveredik vitákba. A kontinens államaiban az éghajlati viszonyoknak köszönhetően gyakoriak a drog ültetvények, így ebből ezek az országok, elsősorban Mexikó nagy bevételekhez jutnak. A drogcsempészet mellett az illegális fegyverkereskedelem is nagymértékben jelen van ezen a területen. Ezen bűnszövetkezetek kiterjedt hálózatai pedig nagy veszélyt jelentenek a helyi lakosságra. Ezt bizonyítja egy amerikai kockázatkezelő cég, az AON besorolása, mely szerint a kontinens államainak többségét közepes, vagy magas rizikó faktorral látták el veszélyességük tekintetében.
A harmadik világ országaira általánosságban elmondható a gazdasági fejletlenség, a rossz egészségügyi rendszer, a rossz életkörülmények, melyeken nem segít az sem, hogy ezeknek az államoknak az élén többnyire korrupt politikai társulások állnak. Gazdaságukra a monokultúra jellemző, ugyanis ezek az államok általában nagyon kevés termék előállítására specializálódtak, így minden másból importra szorulnak. Az illegális kereskedelem és a fegyverkezés nem csupán Latin-Amerika fejlődő államaira jellemző, hanem Afrikára, és az arab területekre is egyaránt. A túlnépesedés elsősorban Afrikát fenyegeti, ahol a népesség nagy százaléka tanulatlan, gyakori az analfabetizmus, az ott élő népességet pedig betegségek és járványok tizedelik a megfelelő higiéniai körülmények hiánya miatt. Állandó az éhezés, ugyanis az állam képtelen ellátni az egyre szaporodó népességet. A fejlődő országok általános problémáját képezik az etnikai konfliktusok, mivel az országhatárok és az etnikai határok legtöbbször nem esnek egybe. Ezeknek a komoly gazdasági és társadalmi problémáknak az elsődleges oka pedig a több száz éves gyarmati függés.
Vajon várható-e javulás a harmadik világ országainak helyzetében?
A 2000-es évek világgazdaságát tekintve elmondható, hogy egyes ázsiai országok gyors gazdasági fejlődésen mentek át, ami javította az adott ország életkörülményeit. Az arab államokban az elmúlt egy-két évtizedben a gazdag kőolajlelőhelyek hoztak változást, és lendítették fel a gazdaságot, azonban ezekben az országokban mégis vannak olyan elmaradott területek, ahol rossz életkörülmények között, mélyszegénységben élnek az emberek. A fejlődő országokban a főváros, és a központi területek javarészt megfelelő életkörülményeket biztosítanak, azonban a perifériákon lévő területeken még ma is állandó gondot okoz az élelem és vízhiány, a munkanélküliség, a szegénység, és a bűnszövetkezetek általi veszély. Ezeknek a problémáknak a megoldására külső segítségként léptek fel olyan civil szervezetek, mint a Máltai Szeretetszolgálat, emellett a fejlődő országok az elmúlt évtizedekben különböző nemzetközi szervezetekhez csatlakoztak, mint például az ENSZ, vagy hoztak létre olyan közös szerveket, mint az Arab Liga, és a Latin Unió. A civil szervezeteknek köszönhetően egyre több iskola épült Afrikában, ahol a gyerekeket írni, és olvasni tanítják, emellett állandóak a felvilágosító jellegű előadások, ugyanis a világ HIV fertőzöttjeinek a többsége az afrikai kontinensen él. A harmadik világ országaiban a fejlődési folyamat hosszabb időt vesz igénybe, azonban a nemzetközi segítség nagyban hozzá tud járulni a folyamat felgyorsításához.
Képek forrása: pinterest.com
Sziasztok! Filó Fanni Dzsenifer vagyok, a Pécsi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kar jogász szakos hallgatója, és a Media Iuris egyik szerkesztője. Egy ideje komolyabban érdekel az írás, így nem volt nehéz döntés számomra, hogy jelentkezzek a Media Iurishoz, ahol egy szuper csapatban fejleszthetem írói képességeim, és oszthatok meg veletek hetente újabbnál újabb cikkeket. Az érdeklődési köröm nagyon széles, így minden bizonnyal olvashattok majd tőlem kulturális, történelmi, művészetekkel kapcsolatos, és különféle tudományos cikkeket is.
