„Ki itt belépsz, hagyj fel minden reménnyel”

Sikerült kitalálni, mely irodalmi alkotásból idéztem az imént? Ha nem, és szabad a gazda, akkor elárulom. Dante legfőbb művének, Babits Mihály szerint pedig egyenesen a „világirodalom legnagyobb költeményének”, az Isteni színjátéknak az egyik híres, ha nem leghíresebb idézete ez. A Pokol kapujába vésett felirat annak elrettentő feladatát mindazonáltal több-kevesebb sikerrel töltötte csak be. Az örök szenvedésre ítélt lelkek Dante révén megalkotott sírkertjét hivatott bemutatni ez a cikk. Kezdjük azonban először a költemény bemutatásával, később térve csak át magára az Infernóra.

A műről nagy vonalakban

Dante Alighieri (1265-1321) itáliai költő 13 éven keresztül, 1307-től 1320-ig, azaz kis túlzással mondhatni, hogy halála napjáig írta Színjáték (Commedia) című szerzeményét, ugyanis az ’isteni’ jelzőt csak a költő megboldogulását követően életrajzának írója, Boccaccio illesztette hozzá. (Kicsit olyan ez, mint Kolumbusz Kristóf esete, aki életében még úgy hitte, Indiába jutott el). Az egész művet végigkíséri a hármas szám igencsak meghatározó jelenléte, ez alá is támasztható pár példával. A mű három részre tagolódik (a szakrális világ három szintjére): első része a Pokol; második a Purgatórium; a harmadik pedig a Paradicsom. Emellett mindhárom rész 33 énekből áll (krisztusi szám), a bevezető rész egyetlen énekét hozzáadva és bizakodva matektudásunkban, megkapjuk, hogy az alkotás 100 énekből épül fel. A hármas szám elsősorban a teljességet, illetve természetesen a Szentháromságot szimbolizálja. A történetben magát a költőt, Dantét kísérhetjük végig, ez többek között abban is megnyilvánul, hogy művét egyes szám első személyben írta. Az átlagos várható élettartamának derekán járó Dante nincs megelégedve életével, ezért 35 évesen úgy dönt, elindul megkeresni a boldogság nyitját, méghozzá a Túlvilágon. Míg a Pokolban és a Tisztítóhely (és nem Tisztítótűz, legalábbis Danténál nem) magaslatain Vergilius, a Római Birodalom augustusi aranykorának epikus költője, addig a Paradicsomban már szerelme, Beatrice kíséri őt útján. Utazása végén a Paradicsomban eléri végső célját, a Boldogságot. A költemény tanító szándéka az, hogy az út a Boldogsághoz a Szereteten és a Hiten keresztül vezet.

A Holtak Birodalmának általános jellemzői

Ahogyan erre már a címben és a bevezetőben is utaltam, a Pokol kapuján egy felirat tündöklik, melynek záró mondata az igencsak elhíresült: „Ki itt belépsz, hagyj fel minden reménnyel”. Ennek ellenére a költő belép és kíváncsisággal járja végig a „Szent Pöcegödröt”. Mivel nem csak itáliaiak (latinok) sínylődnek a Pokolban, elsősorban honfitársaival szeretne összefutni. Utazása során találkozik egykori – és természetesen már elveszített – barátaival, ismerőseivel, de még rokonaival is. Elismeri, hogy a büntetések jogosak, viszont valahol szánja őket, részvétét fejezi ki az ottani, bűnökkel terhes lelkek iránt. Az Alvilágban továbbá mindennaposak a sikolyok, jajgatások, valamint az orrfacsaró bűz. Az intézményt egyébként nagyjából úgy kell elképzelni, mint egy hatalmas földrészt, melyből kijutni nem lehetséges, vagy legalábbis valamiféle csodának kell bekövetkeznie ahhoz, hogy valaki ezt képes legyen véghezvinni. Ez a bizonyos kontinens hol is máshol lenne, ha nem ott, ahol a három világvallás találkozik: Jeruzsálem városa alatt. Innen indul, majd tölcsérszerűen szűkül, a feneke pedig a földgolyó magjának középpontja. Maga az Alvilág 9 körre oszlik, majd vannak olyan körök, melyek további alkörökre, illetve bugyrokra bonthatók. A bűnös lélek helyét az Infernón belül nem változtathatja, ha valahová egyszer bekerül, örökös hatállyal ott is marad. Továbbá minél nagyobb bűnt követett el az adott személy, annál mélyebbre kerül a Pokolban, ezen felül természetesen a büntetések is egyenesen arányosan alakulnak a bűntettel.

Hogyan épül fel az Infernó? – Avagy a Pokol szintjei

Lássuk végezetül a – véleményem szerinti – legérdekesebb részt, az Alvilág felépítését. Hogyan is néz ki pontosan, mely rétegeit különíthetjük el egymástól, illetve a bűnelkövetők mely csoportjai mely szinteken helyezkednek el.

• Az Alvilág kapuját átlépve és Kerberoszon túljutva a Pokol előcsarnokába toppanunk. Itt találhatóak a közönyösök (elkötelezetlenek), akiket még a Pokol sem szívesen fogadott be. Dante így vélekedik róluk: „ez itt a hitványak raja, kiket se Isten, se Isten gyűlölői nem szeretnek”.

• A következő szint az Alvilág öt folyójának egyike, az Acheron folyó. A folyót átlépvén kezdődnek meg az egyes körök.

• Az első körben (Pokol tornácán) a kereszteletlenek foglalnak helyet.

• A második körtől ötödik körig terjedő szinteket együttesen a mértéktelenek szintjének nevezzük. A második kör lakói a szerelem bűnösei; a harmadiké a tivornyázók és torkosok; a negyediké a fösvények és uzsorások; míg az ötödik köré a haragosok.

• Ezt követi a kilenc kanyarulatú Styx folyó.

• A folyó túlpartján Dis vérvörös lángoktól izzó városának falai magaslanak, mely jelzi, hogy innen kezdődik a valódi értelemben vett Pokol, ugyanis az eddigi bűnök ártó szándék nélkül követtettek el, azonban Dis városában már az ártó szándékúak kapnak helyet.

• Hatodik kör: eretnekek

• Flegeton, a vérfolyó

• Hetedik kör: erőszakosok

• • • 7/A: más emberekkel szemben erőszakosak (gyilkosok, rablók)
    • 7/B: önmagukkal szemben erőszakosak (öngyilkosok, herdálók)
    • 7/C: Istennel szemben erőszakosak (istenkáromlók, homoszexuálisok, kamatszedők)

• Szakadék

• Nyolcadik kör: csalók, akikben nem bíznak (avagy a közönséges csalók)

• 1. bugyor: kerítők és csábítók
• 2. bugyor: hízelgők
• 3. bugyor: simóniákusok
• 4. bugyor: varázslók és jósok
• 5. bugyor: nyerészkedők, sikkasztók
• 6. bugyor: képmutatók
• 7. bugyor: rablók, tolvajok
• 8. bugyor: rossz tanácsadók
• 9. bugyor: viszályszítók
• 10. bugyor: hamisítók

• Gigászok Kútja

• Kilencedik kör (Kocitusz (Cocytus), a jajgatás jégbe fagyott folyója): csalók, akikben bíznak (avagy az árulók)

• • • 9/A: rokonaik elárulói
    • 9/B: hazaárulók
    • 9/C: vendégeik elárulói
    • 9/D: jótevőik elárulói

• Végül a Föld középpontjában Lucifer ül trónján, aki az egész Birodalom ura és irányítója, alulról égeti a lelkeket.

A kárhozott spirituszok szankciói

Végül lássuk, az egyes bűnelkövetői, illetve az azonos bűnt elkövetők csoportjaihoz miféle frappáns büntetéseket rendelt a költő. A büntetések egyébként a szemet szemért, fogat fogért középkori elv (Talio-elv) alapján lettek kiszabva. Nézzünk meg pár büntetést a tengernyi sok közül, súlyossági szintben mérve növekvő sorrendben. Kezdve a kereszteletlenséggel, mely valójában nem is bűn, hanem csak egyfajta állapot, ezáltal a kereszteletlenekhez nem is rendel külön büntetést a költő, be kell érniük a folyamatos bűzzel és a fülsértő jajveszékeléssel. Vannak azonban ennél súlyosabb és szenvtelibb szankciók is. A közönyösök például egy kör alakú pályán futkosnak fel-alá, eközben tűrniük kell a körülöttük folyamatosan repkedő darazsak és böglyök ezreit. Az eretnekek egy lángtarkított alföldön, méretes kőkoporsókban fekszenek és próbálnak aludni (természetesen sohasem tudnak, mert a nap 24 órájában süti őket ez az eternális sütő. Az öngyilkosok lelke beleköltözik egy fába, mely kérgének felsértésekor – amiről Lucifer alattvalói gondoskodnak nap, mint nap – ez az illetőnek fáj és vérzik. Ráadásként az utolsó ítélet következtében a fa egyik ágáról fog lelógni a lélekhez tartozó test, az a test, melytől a delikvens földi élete végeztével megszabadította magát. A viszályszítók pedig ketté vannak vágva, itt Dante képzelőerejében nem szenvedett hiányt, ugyanis rengetegféleképpen történhetett. Van, akinek a feje van elválasztva teste többi részétől, de van például olyan is, aki nemes egyszerűséggel függőlegesen lett elmetszve. 

Azt pedig, hogy az egyes bűnök és büntetések között mi a reláció, mind a mai napig vitatott, még a téma szakértői sem tudnak egybehangzó álláspontra jutni egy-egy büntetés kapcsán. Ez azonban teret enged annak, hogy mindenki a saját elképzelésében higgyen. Igen, még azok is, akik akár laikusak a témához, akár legyenek e cikk olvasói. A lényeg, hogy valamiféle kapcsolat mindig van közöttük, ebben viszont már egyet tudnak érteni a hozzáértők, ugyanis ezt a költő tudatosan így alkotta meg.

Források: 1, 2, 3

Képek forrása: kiemelt, 1, 2, 3

Csillik Szilárd

Sziasztok! Csillik Szilárd vagyok, a Pécsi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karának jogász szakos hallgatója. Legkiemelkedőbb erényeim között tartom számon azt, hogy mióta csak az eszemet tudom, rengeteg minden tartozik az érdeklődési körömbe, és az ezekkel kapcsolatban való véleményformálás sem áll tőlem távol. Ezen véleményeim pedig rendszerint nem is rejtem véka alá.