Az amerikai sportkultúra meghatározó részét képezi a szertorna, ami nem meglepő, hiszen páratlan élmény látni azt a fajta fizikai állóképességet, kitartást és szívósságot, ami a tornászokat jellemzi. Ezen tulajdonságok azonban sajnos nem mindig garantálnak teljeskörű védelmet a külvilág, vagy rosszabb esetben olyan személyek felől érkező sérelmek, támadások elől, akiktől pont azt várnánk, hogy a munkájukat végezve valami hasznosat és pozitívat, nem pedig maradandó sebeket okoznak a rájuk bízott fiatalokra.
Vihar előtti csend
A 2016-os riói olimpia egyik legsikeresebb, illetve a tornatörténelem legtöbb éremmel rendelkező sportolója, Simone Biles elképesztő teljesítményével és széles mosolyával emberek tucatjainak elismerését és szimpátiáját váltotta ki. Egyedül Simone 4 arany és 1 bronzéremmel gazdagodott, az amerikai női tornacsapat pedig ugyancsak elégedetten térhetett haza az ötkarikás játékokról, hiszen összetettben is ők állhattak a dobogó legfelső fokán. A siker, győzelem és elismertség mellett azonban a színfalak mögött már évtizedek óta lappangott valami, amely végül nyilvánosságra kerülve fenekestül felforgatta az amerikai női tornasport problémamentesnek és eredményesnek tűnő világát. A csapat orvosa, Larry Nassar ugyanis évtizedeken keresztül szexuálisan zaklatta azokat a fiatal női sportolókat, akiket munkájából kifolyólag kezelt.
Nassar a Michigan State egyetemen megszerzett orvosi diplomáját követően először az amerikai futball- és atlétikacsapatnál kezdett el dolgozni, majd az Egyesült Államok tornászválogatottjánál kezdték el alkalmazni, ahol 1996-tól egészen 2014-ig a válogatott orvosi vezetője, illetve csapatorvosa volt. A férfit először Rachel Dengollander jogász és egykori tornász vádolta meg szexuális zaklatással 2016-ban és még ebben az évben az FBI őrizetbe vette egy ettől független ügy, méghozzá gyermekpornográfia bűncselekménye miatt. Több mint 37 ezer pornográf képet és videót találtak a gépén, az ügyben pedig 60 évnyi börtönbüntetést szabtak ki rá.
Az amerikai női tornaválogatott a 2016-os riói olimpián balról jobbra: Simone Biles, Gabby Douglas, Laurie Hernandez, Madison Kocian és Aly Raisman
A felszín alatti romlottság
Az Amerikai Tornaszövetség körül ekkor azonban már több nemzeti hírközlési felület – élükön az IndyStarral, Indianapolis napilapjával – elkezdte realizálni, hogy a szövetségnél komoly problémák állnak fenn, ahol a fiatal tornászlányok konstans megaláztatásnak, fizikai és verbális erőszaknak vannak kitéve „teher alatt nő a pálma’” címszóval. Ebben igen jelentős szerepet töltött be az erdélyi-magyar Károlyi-házaspár, Béla és Márta, akik a Ceausescu-rendszer elismert tornásztrénerei voltak. Ők edzették többek között Nadia Comaecit is az olimpiai aranyéremig, amely után egyfajta trendváltás következett be a sportágban, hiszen az addig érett, felnőtt nőket tömegesen váltották fel az egyre fiatalabb lányok, akik jobbnál jobb eredményeiken keresztül a Károlyi-házaspár hírnevét is az egekbe repítették. Károlyiék az otthoni sikerek ellenére az Amerikai Egyesült Államokba disszidáltak, ahol a szocialista blokkban jól bevált módszereiket beépítették az új környezetbe, nemsokára pedig a kezeik alatt kifaragták az első amerikai olimpiai bajnok tornászt, Mary Lou Retton-t.
Ekkortájt kezdte el a média felismerni az élsportolók befolyásoló erejét és a tényt, hogy általuk talán a különböző fogyasztási cikkek is könnyebben eladhatóvá válnak. Az akkor frissen kinevezett marketingvezető, később a szövetség elnöke, Steve Penny a létező összes médiumban szerepeltette Mary Lou Retton-t, akinek felhasználásával az amerikai tornasport nagyon hamar jövedelmező üzletté, valamint kislányok ezreinek álmaivá vált. Rettonal bizonyították, hogy a házaspár módszerei működnek, így Károlyiék az Államokban is hatalmas ismertségre tettek szert. A Texason alapított ranch-en tartották edzőtáboraikat, ahol a tornászok meglehetősen elszigetelten dolgoztak, hiszen szüleik számára sem a létesítménybe való bejárás nem volt biztosított, de telefonon sem érhették el gyerekeiket.
Larry Nassar
Az ítélet
Ebben a meglehetősen katonás rendben és szigorban Larry Nassar valóságos felüdülésként hatott a lányok számára, legalábbis kezdetben. Hozzáértő orvosnak tűnt, akit ráadásul barátságos, kedves személynek tartottak. Viccelődött, titokban édességet adott a lányoknak, megnyerte szimpátiájukat, így nem véletlen, hogy Nassar áldozatai közül többen úgy referáltak a férfira, mint látszólag az egyetlen olyan felnőttre, aki kedvesnek, törődőnek tűnt. Ezt kihasználva azonban az orvos évtizedeken keresztül folyamatos szexuális visszaéléseket követett el fiatalkorú pácienseivel szemben, és nem egy alkalommal úgy molesztálta őket, hogy azok édesanyja is bent tartózkodott a vizsgálat ideje alatt.
Larry Nassar 1998 és 2015 között 265 tinédzsert, illetve fiatal nőt, köztük olimpikonokat és olimpiai bajnokokat is bántalmazott. A férfit ez ügyben életfogytig tartó szabadságvesztésre ítélték, míg a több évig zajló kártérítési perben, ami az áldozatok, illetve a USA Gymnastics és az Egyesült Államok Olimpiai és Paralimpiai Bizottsága (USOPC) között zajlott, az áldozatok javára megítélt 380 millió dolláros kártérítési összeg megállapításával, valamint a szövetség igazgatóinak lemondásával zárult. Noha az áldozatok kaptak pénzbeli kielégítést, ami talán a legérthetetlenebb és legkiábrándítóbb, hogy évekkel korábban már többen is jelentették, hogy Nassar folyamatos abúzust követett el velük szemben. Annak ellenére, hogy mind a szövetség, mind az FBI tudott a fiatalokat ért visszaélésekről, nem tettek semmit, eltussolták a jelentéseket és konzekvensen hitegették az érintett személyeket és családtagjaikat, hogy intézkedni fognak az eset során, így remélhetőleg az áldozatok számára a per lezárta lehetőséget ad a továbblépésre és az újrakezdésre.
Sziasztok! Szládovics Fanni vagyok, a Pécsi Tudományegyetem Állam-és Jogtudományi Karának jogász szakos hallgatója. Első éves korom óta tevékenykedem a Media Iuris egyik szerkesztőjeként, hiszen az írás mindig is érdekelt és közel állt hozzám. Igyekszem változatos, különféle témákat feldolgozó, elsősorban ismeretterjesztő, kulturális, közéleti és szakmai cikkekel színesebbé tenni az egyetemi lapot.
