A modern pénzrendszerek jellemzője, hogy a gazdaságban használt készpénz mennyisége csökken. Számos ország pl. Svájc, Svédország az elektronikus pénzrendszer bevezetését tűzte ki célul. Magyarországon is az elmúlt évek során jelentős mértéket öltött a kriptovaluták iránti lelkesedés: sokan úgy gondolják, a kriptovaluták a jövő fizetőeszközei, kihagyhatatlan befektetési lehetőséget jelentenek.
Mi is az a kriptovaluta?
A kriptovaluta (vagy kripto, kriptopénz, kriptodeviza) egy olyan decentralizált digitális eszköz, amely képes fizetőeszközként funkcionálni. A kriptovaluta, ahogy azt neve is jelzi, a tranzakciók biztonsága érdekében kriptográfiát, vagyis titkosítást használ. A kripto a 21. század új pénze, ami kizárólag a virtuális térben létezik. A hagyományos valutákkal ellentétben a kriptot nem szabályozza semmilyen központi szervezet (állam vagy jegybank). Ez azt jelenti, hogy semmilyen intézmény nem dönt a kriptovaluták kibocsátásáról.
Satoshi Nakamoto és a bitcoin
Az eső kriptovaluta a bitcoin volt, amit közvetlenül az amerikai bankválság után, 2009-ben bocsátottak piacra. A kibocsátó személye mind a mai napig ismeretlen, fórumos nevén Satoshi Makamoto volt. Satoshi kilétét homály fedi, ügyelt rá, hogy személyes információk ne kerüljenek ki róla. Számítások szerint a maximálisan kibányászható 21 millió bitcoinból 1 millió az ő birtokában van. Sokakat izgat az a kérdés, hogy ki áll ennek a forradalmi technológiának a kifejlesztése mögött. Érdekesség, hogy a világon elsőként Budapesten emeltek szobrot Satoshiról 2021-ben a Duna partján.
A bitcoin volt az első olyan pénznem, amelynek nincs fizikai megvalósulása, tehát nem léteznek bitcoin bankjegyek vagy bitcoin érmék, pusztán digitális formában fellelhető bárhol a világon. Azonban a kriptovaluta tárolására szükség van valamilyen védett „pénztárcára”, ami lehet egy telefonos applikáció, egy pendrive vagy, attól függően, melyiket érezzük a legbiztonságosabbnak.
A kriptovaluták fajtái
Napjainkban kriptovaluták ezrei születnek és szűnnek meg. A legnépszerűbb kriptovaluta fajták közé tartozik a bitcoin és az ethereum mellett a tether, a BNB, a terra, az USD Coin, vagy a dogecoin.
Bitcoin: egy „tipikus” kriptovaluta: jellemző rá a decentralizált rendszer. Érdekessége, hogy ezt a kriptot tartják a leginkább megbízhatónak, így ez a legelfogadottabb kriptoeszköz jelenleg.
Ethereum: egy nyílt forráskódú, közösségi, nyilvános, blokklánc alapú számítástechnikai platform, egyben kriptovaluta. Az ethereum jellemzői közé tartozik, hogy intelligens szerződés funkcióval bír, tehát nem „csak” egy kriptovaluta, hanem egy olyan platform, aminek segítségével különféle alkalmazások kerülhetnek a blokkláncra.
Dogecoin: a készítői eredetileg viccnek szánták, a Doge nevű, meglepett tekintetű shiba inu kutya mémen alapult. A dogecoin ugyanúgy működik, mint bármely más nyílt forráskódú kriptovaluta. A dogecoin népszerűsége nem várt mértékben megugrott, 2015-re már az egyik legismertebb digitális fizetőeszközként került nyilvántartásba.
A kriptovaluta és a hagyományos pénz összehasonlítása
Míg a hagyományos valutáknak van egy központi felügyelő szerve (jellemzően a valutát kibocsátó állam), addig a kriptovalutáknak nincs. Hiszen ezek nyílt forráskódú szoftvert futtató számítógépek hálózatán alapulnak. A klasszikus valutáknak van fizikai megvalósulási formája, érmékből és bankjegyekből állnak, míg ilyen a kriptovalutáknál nincs. A kriptoeszközök a titkosításnak köszönhetően nehezen lenyomozhatóak, ezért kedveli a szervezett bűnözés is a használatukat. Fontos különbség, hogy a hagyományos valuta értékét a kibocsátó kormányba vetett bizalom teremti meg, míg a kriptok esetében a kereslet és a kínálat szabja meg az értéket. A hagyományos valutát többnyire csak a kibocsátó államokban lehet elfogadni (pl. forinttal csak Magyarországon fizethetünk), a kriptovalutákat pedig bárhol, ahol egy kereskedelmi partner elfogadja azt.
A kriptovaluta bányászása
A kriptovaluta-bányászat egy összetett, tranzakciós folyamat, amelynek elvégzéséhez számítógépek szükségesek. A folyamat során különféle funkciókat oldanak meg, az adatokat pedig blokkláncban rögzítik. A kriptovaluta-bányászás magas energiaköltséggel jár: a „bányagépek” (speciális számítógépek, amiknek a célja a kriptovaluta-bányászat) működtetéséhez rengeteg energia kell, vagyis a kriptovaluta-bányászat a jelenlegi környezetvédelmi trendekkel szembemenő tevékenység. A kriptovaluta-bányászat alapja tehát egy hálózat, amelyet számítógépek sokasága alkot. A hálózat tagjai, a kriptovaluta-bányászok megegyeznek arról, hogy a résztvevőknek van egy bizonyos összege, amellyel kereskedhet. Az összegekről és a tranzakciókról pedig bejegyzések készülnek.
A kriptovaluta kockázatai
A hagyományos valutákhoz és befektetésekhez képest a kriptovaluták jóval nagyobb áringadozással járnak. Nincs egységes értékelési rendszerük, ezért a kriptoeszközök értékét a kereslet és kínálat határozza meg. További kockázatot jelent, hogy gyakoriak a hacker támadások a blokkláncok ellen. Az embereket nem védik az EU fogyasztóvédelmi szabályai. A kriptoeszközök szabályozás nélküli használata pénzügyi instabilitást, piaci manipulációt és pénzügyi bűnözést okozhat. Mivel a tranzakciók nagyrészt névtelenek, a kriptovalutákat széles körben használják bűnözői tevékenységekre.
Sziasztok! A Pécs Tudományegyetem Állam-és Jogtudományi Karának negyedéves jogász szakos hallgatója vagyok. 2022 tavaszán jelentkeztem a Media Iuris csapatába, mert már régóta foglalkoztatott az újságírás, és ki szerettem volna próbálni a szerkesztői tevékenységet. Mivel nagyon széles érdeklődési körrel rendelkezem, ezért próbálok minél változatosabb cikkekkel jelentkezni hétről hétre.
