Biztos vagyok benne, hogy szinte mindenkinek van egy törzshelye akár itt Pécsen, akár saját településén, legyen az egy kocsma, egy kávézó, egy vendéglő vagy akár csak a közeli park. Mi a közös ezekben a helyekben? Mindegyik úgynevezett „harmadik hely”, azaz nem az a tér, ahol lakunk (első hely), illetve ahol dolgozunk (második hely).
A harmadik hely jellemzői
Ray Oldenburg, egy amerikai szociológus volt, aki először körülhatárolta a „third place”, azaz a harmadik hely fogalmát a The Great Good Place című könyvében. Ezek szerinte olyan helyek, ahol az otthon és a munkában (illetve mi esetünkben egyetemen) töltött idő között vagyunk. Ezek a társadalom nappalijai, ahol kikapcsolódunk, új emberekkel találkozunk, és eszmét cserélünk. A könyv alapján a harmadik hely jellemzői a következők:
- Semleges övezet: Az itt tartózkodóknak nincs kötelességük itt lenni, nincsenek jogilag, pénzügyileg vagy politikailag az adott helyhez kötve, szabadon mozoghatnak.
- Itt nem számít a társadalomban elfoglalt státusz vagy vagyoni helyzet. Nincs előre megfogalmazott követelmény, aminek meg kell felelni a belépéshez.
- A fő, de nem feltétlenül az egyetlen tevékenység, ami itt folyik, az a beszélgetés.
- A harmadik helynek mindenki számára hozzáférhetőnek kell lenni, a vendégek, illetve ott tartózkodók ezzel kapcsolatos alapvető szükségleteit elégíti ki.
- A törzsvendégek is fontosak, akik megadják a hely, valamint a környék alapvető hangulatát, jellemét. Így például nem lehet harmadik hely egy múzeum, ahol általában nincs visszatérő vendég.
- Ne legyen grandiózus, extravagáns, sznob vagy követelőző, legyen minden személyiség és életmód elfogadott.
- A hangulat könnyed, valamint otthonos abban az értelemben, hogy az ott tartózkodók a helyet sajátjuknak, második otthonuknak érezhetik.
Ez természetesen csak Oldenburg felsorolása, ide lehetne sorolni még több jellemzőt is, például a spontaneitást vagy a céltalanságot. Kizárja a harmadik hely koncepcióját, ha a produktivitásra van nagyobb hangsúly fektetve, így például a versenyszerű sportolás esetében nem beszélhetünk erről. Fontos a hozzáférhetőségen belül az is, hogy a hely lehetőleg gyalog, illetve tömegközlekedéssel elérhető legyen, hiszen ha vezetni kell, valószínűleg nem közelben élő emberek jönnek össze. Ezen kívül hiányozni fog a spontaneitás, valamint az ittas vezetés veszélye is megnő.
Természetesen a harmadik hely gondolata nem csak a kocsmákban merül ki. Ide tartoznak az egyes vallási közösségek gyülekezőhelyei, mint például a templomok, valamint ide tartoznak a főterek és a sétálóutcák, a parkok, a könyvtárak, a kávézók, a szaunák, a strandok és még sorolhatnám. Minden kultúrának megvan a saját, jellegzetes harmadik helye. Ilyenek a francia kávézók, a japán fürdőházak, a német sörkertek vagy a mai afroamerikai és spanyol kultúrában az efféle célt is szolgáló borbélyok. Magyarországon tipikusan a borozókról, a faluvégi „kurta” kocsmákról vagy a vásárokról, piacokról beszélhetünk ilyen értelemben.
De miért fontosak?
Ezek a helyek nem csak azért fontosak, mert itt jól lehet szórakozni vagy beszélgetni. A harmadik helyek közösségeket építenek és hoznak össze, hiszen-e közösségek tagjai itt találkozhatnak és megismerhetik egymást, ami bizalmat alakít ki közöttük. Míg a munkahelyünkön és az otthonunk környékén általában csak hozzánk hasonló társadalomgazdasági háttérrel rendelkező személyekkel találkozhatunk, itt megismerhetünk ettől különböző embereket is. Oldenburg ezeket a sajátosságokat a demokrácia egyik fontos alapkövének tekinti, hiszen a szabad társalgás a tőlünk különböző emberekkel az elszigetelődés helyett segít kialakítani egy közös valóságot. Fontos, hogy nem csak a fiataloknak jó, hogy péntekenként kredencre ihatják magukat: a nyugdíjba vonult, izoláció veszélyének kitett idősebb embereknek is van lehetőségük társasági életet élniük, ha a környékük rendelkezik ilyen helyekkel. Összességében elmondható, hogy minél több ilyen térrel rendelkezik egy település, annál összetartóbb közösség fogja jellemezni, és nem utolsó sorban a gazdaságára is jó hatással van.
A virtuális harmadik hely
A technológia fejlődése, széleskörűen elérhetővé válása és a koronavírussal együtt érkező bezártság mind-mind hozzájárultak ahhoz, hogy a koncepció a virtuális, online térben is értelmezhetővé váljon. Míg Oldenburg nem ért egyet azzal, hogy a fogalomba a virtuális tér is beleértendő, mivel előbbi egy face-to-face jelenség, és az online tér esetében nincs jelen a spontaneitás, más társadalomkutatók ezzel ellentétesen érvelnek. Az online videójátékok növekvő népszerűségüknek és egyre nagyobb körben való elérhetőségüknek köszönhetően egyre többféle ember tud egymással kapcsolatba lépni játékbeli karaktereiken keresztül. Itt nem számít a játékon kívüli társadalomban elfoglalt státusz vagy vagyoni helyzet, különböző kultúrájú és hátterű emberek tudnak egymással kommunikálni, sok ember számára hozzáférhetőek, sőt, valamilyen szinten a törzsvendégek és visszatérő vendégek is jellemezhetik. A közösségi média is ide tartozik, azzal a különbséggel, hogy itt nem játékbeli karaktereken keresztül lehet másokkal tartani a kapcsolatot.
A képlet tehát egyszerű: minél több a fent említett kritériumnak megfelelő tér az életünkben (a vitatott online teret ide nem értve), annál jobb lesz nekünk. Remélem minden olvasónak tudtam adni egy ideológiai alapot a pénteki kocsmázásokhoz.
Sziasztok! Maricsek Bence vagyok, a Pécsi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karának jogász szakos hallgatója. A Media Iuris csapatába 2022 őszén csatlakoztam, másodévesként. Fontos volt számomra az, hogy egy összetartó csapatnak legyek a tagja tanulmányaim során. Előszeretettel írok túraajánlókat, történelmi témájú cikkeket, illetve bármiről, amit érdekesnek találok.
