Ki ne ismerné azt a számtalan szerelmes verset, amelyet Radnóti Miklós feleségének, Gyarmati Fanninak írt? Azonban azt sokan nem tudják, hogy szerelmükben jelen volt egy harmadik fél is, Gyarmati Fanni barátnője, Beck Judit festőművész.
Radnóti Miklós és Gyarmati Fanni 1926-ban ismerkedtek meg, ekkor Radnóti tizenhét, Fanni tizennégy éves volt. Megismerkedésük apropója az volt, hogy mindketten ugyanahhoz a tanár házaspárhoz jártak matematika korrepetálásra. Itt tetszett meg Radnótinak Fanni. Radnóti elcserélte a ceruzájukat, annak reményében, hogy így lesz mivel megszólítania a következő alkalommal a fiatal lányt. Kis idő elteltével a fiú megírta első szerelmes levelét Fannihoz. Ezt követően Radnóti gyámja kívánságára a csehországi textilipari főiskola tanulója lett, itt megismerkedett egy másik lánnyal, Tinivel, akivel az első igazi kapcsolata volt a fiúnak. Egy év elteltével Radnóti visszatért Budapestre és lassacskán elfelejtette Tinit, Fannival való kapcsolata továbbra is nagyon szoros maradt.
A házassággal azonban várniuk kellett. Miklós gyámja, valamint Fifi (ez volt Gyarmati Fanni beceneve) szülei egyezséget kötöttek: Miklós csak akkor veheti el a lányt, ha már diplomát szerzett. A házasság csak 1935-ben történt meg, tehát a fiataloknak jó pár évig kellett kitartaniuk egymás mellett, azonban egyikükben sem volt kétség afelől, hogy egymással szeretnék leélni az életüket. Bár eddig a történetük tündérmesébe illőnek tűnik, azonban ki kell emelni, hogy Radnóti nem maradt végig hűséges feleségéhez. 1941-ben – mikor már hat éve házasok voltak Fannival – beleszeretett felesége barátnőjébe, Beck Juditba. Érdekesség, hogy Miklós viszonyukat nem tartotta titokban, ennek ellenére Fanni továbbra is kitartott férje mellett, valamint barátnőjével való kapcsolata sem szakadt meg. Judit, a szerető, még portrét is festett ajándékba a feleségről.
Radnóti számos verset is írt Judithoz, többek között a Harmadik ecloga című műve is hozzá szól. Emellett egy levél is fennmaradt, melyben randevúra hívja szerelmét: „Csütörtökön délelőtt lemegyek az Iklovitsba és várlak, vagy várom az értesítésedet. De nyugodtan írhatsz is, hogy jössz, vagy nem, Fifi nem bontja ki s ha, hiszen találkozhatunk… Szeretlek. M”. Radnóti és Judit kapcsolata végül 1942-ben véget ért. Radnóti második munkaszolgálata alatt küldött levelében már múlt időben szól Juditról: „Imádlak és még szeretni sem hagyod magad. Hisz értelek én, tudom, hogy mit gondolsz. De tévedsz! Teljesen helytelenül látsz! Helytelenül látod a „J-ügyet” is. Igen, ez van… inkább volt! De nem úgy, ahogy gondolod! Szeretlek! Téged szeretlek! És Terajtad kívül minden csak játék! Küldök egy verset is néked Édes! Kíváncsi vagyok, hogy mit szólsz hozzá. Ellopott percekben, zűrben írom hetek óta már. Egy kicsit bocsánatkérés is ez a Harmadik eclogáért.” Mikor Fanninál afelől érdeklődtek, tartott-e attól, hogy házasságuk esetleg Judit miatt véget érhet, Fanni így felelt: „De közöttünk ott voltak a versek!”.
A házasélet nem csak a hűség kihívásával állította szembe a párt. Radnótiék szegény körülmények között éltek. Miklósnak csak kevés fizetséggel járó alkalmi munkái voltak, így legfőképp Fanni fizetéséből próbáltak gazdálkodni, az ő édesapja iskolájában tanított gyorsírást. Otthonuk Budapesten, a 13. kerületben egy, a Pozsonyi úton található egyszobás lakás volt. Rossz anyagi helyzetük a családalapítást is befolyásolta, nem tette lehetővé, hogy gyermeket vállaljanak. Ezenkívül Fanni, valamint Miklós is vallástalan, asszimilált zsidó családból származtak, és nem kívántak világra hozni egy olyan gyermeket, aki pusztán származása miatt hátrányos helyzetbe kerülne. Ezek okán Fanni öt alkalommal is el kellett vetesse megfogant magzatát, ebben orvos bátyja volt segítségére, hiszen a hatóságok Fanni abortusz kérelmeit sorra elutasították.
Radnóti élete utolsó éveiben minden versét a feleségének írta, Fanni volt az első, akinek a műveit megmutatta. Radnóti 1944 augusztusában a Borból küldött utolsó képeslapjára ezt írta Fanninak: „Legutóbbi lapomon írtam Neked, hogy nagyon Veled leszek a házassági évfordulónkon, úgy is volt, és köszönöm Édes az együtt töltött kilenc évet. … Nagyon hiányzol Édes Egy.” Fanni ezután már nem látta élve szerelmét. A 35 éves Radnótit 1944 novemberében huszonegy társával együtt agyonlőtték, majd egy tömegsírba temették.
Radnóti és Fanni kapcsolata nem volt olyan idilli, problémáktól mentes, mint ahogy a tankönyvekben szerepel, szerelmük azonban túljutott a hullámvölgyeken. Fanni haláláig hűséges volt Miklóshoz. Életét a közös Pozsonyi úti lakásukban élte le, melynek ajtaján mindvégig kint volt az általuk kiszögezett névtábla: Dr. Radnóti Miklós.
Források: 1, Nyári Krisztián: Így szerettek ők 1. – Magyar irodalmi szerelmeskönyv. Budapest, Corvina Kiadó.
Képek forrásai: kiemelt kép, 1, 2
Sziasztok! Klász Bettina vagyok, a PTE-ÁJK jogász szakos hallgatója. A Media Iuris szerkesztőségéhez harmadévesen, 2022 tavaszán csatlakoztam. Cikkeim célja, hogy a mindennapi témák, illetve a szórakoztatás mellett számomra fontos témák mellett is kiálljak, illetve olyan témákat is érintsek, amelyek talán kevésbé népszerűek, de számomra kedvesek és érdekesnek találom őket
