A csillagászat az emberiség talán legrégebb óta kutatott tudománya. Sokakat érdekel a minket körülvevő világegyetem rejtélyei, hiszen a csillagászok nap mint nap új érdekességeket fedeznek fel, mint például a kilencedik bolygó létezése a Naprendszerünkben.
Naprendszer létrejötte
Évmilliárdokkal ezelőtt alakult ki a mai Naprendszer, a tudósok régóta kutatják, de most is számtalan titkot rejt. A világegyetem anyaga az ősrobbanást követően jött létre. Az óriási hidrogén-és nitrogénfelhőkből galaxisok, azokon belül pedig csillagok, csillaghalmazok alakultak ki. A Naprendszer a Tejútrendszer egyik spiráljában foglal helyet. A bolygók keletkezésének folyamata a mai napig nem tisztázott teljesen. Kezdetben a gázóriások, a Jupiter, Szaturnusz, Neptunusz, Uránusz és még egy ismeretlen égitest – amely feltehetőleg a jelenleg felfedezetlen kilencedik bolygó – jött létre. A gázóriások körkörösen és egyenletes pályán lebegtek a Nap körül, majd lassan szétoszlottak és egyenetlen távolságú és hosszúkásokra változtak. A nizzai modell szerint mindez a kaotikus instabilitás miatt történt.
Majd a kőzetbolygók keletkezése több idő alatt ment végbe, mint a gázbolygóké. A folyamat végén a magna óceán teteje lehűlt, majd megszilárdult. Ezt követően zajlottak a nagyobb becsapódások okozta kataklizmák és kisebb méretű eróziók. Egy hosszas becsapássorozat következtében a bolygóképződésből visszamaradt kőzetdarabok hozzácsapódtak a Hold felszínéhez. Ennek következtében a gázóriások közel kerültek egymáshoz és szép lassan elkezdtek egymástól távolodni, így kerülhetett a titkos bolygó a Naprendszer külső részére.
Új bolygó a láthatáron
2014-ban felfedeztek egy új óriásbolygót a Naprendszer külső peremén. A tömege közel tízszerese lehet a Földnek, fizikai mérete pedig négyszerese. A tudósok úgy feltételezik, hogy jégbolygó, tehát kevés szikla és jég alkotja némi gázburokkal. Felszíne hasonlít az Uránuszéhoz és a Neptunuszéhoz. A kilencedik bolygóra utaló bizonyítékokat, a Kuiper-övben gyanúsan csoportosuló objektumokat elsőként Mike Brown és Konstantin Batygin mutatták be 2016-ban. Az évek során több szakértő is cáfolta a rejtőzködő égitest hipotézist, mivel túl kevés bizonyíték áll rendelkezésre. Azonban a friss adatok szerint a jégbolygó a 2023-ban induló Vera C. Rubin csillagvizsgáló észlelheti már a kilétét.
Mai napig sok az eltérő vélemény, hogy vajon tényleg létezik-e a Naprendszerben még egy bolygó, vagy csak egy távoli fekete lyukról van szó? Az első bizonyítékot a kilencedik bolygó létezéséről 2014-ben tette közzé Scott Sheppard csillagász és Chad Trujillo, akik jelezték, hogy bizonyos objektumok szokatlan égi pályája- Neptunusz egyes pályái- egy nagy tömegű objektum hatása miatt alakulhatott ki. Közvetlen megfigyelését a távolság szinte lehetetlenné teszi. Az óriás jégbolygót felvételeken nem sikerült azonosítani egyelőre.
A pályája elnyújtott, keringési ideje 10-20 ezer év között van. A Naptól 600szor messzebb helyezkedik el, mint a Föld. Tudósok saját szimulációjukkal megállapították, hogy külső felszínén a hőmérséklet -226 Celsius fok, ez azt jelenti, hogy a bolygónak saját belső hőtermelése van, mivel annak hiányában hőmérséklete sokkal alacsonyabb lenne. A bolygó inkább infravörös fényt bocsát ki, mint látható fényt. A tudósok által elfogadott egyik elmélet szerint réges régen a Jupiter és A Szaturnusz lökte ki a bolygót a jeges távolba.
Hatása az ismert bolygókra
Bizonyos időközönként aszteroidák érkeznek menetrendszerűen a Naprendszerbe, ezek akár becsapódhatnak a bolygókba. Jó példa rá a dinoszauruszok kihalása, amit nem kizárt, hogy a kilencedik bolygó okozott vagy az Uránusz ferdesége, amely kialakulásához szintén köze lehetett a tudósok szerint az x-bolygónak. Mikor ugyanis a planéta 27 millió évente keresztülhalad a Naprendszer külső, fagyos részén lévő Kuiper-övön, üstökösöket lök a Föld és a Naprendszer belső része felé. Ezek az üstökösök becsapódhatnak a Földbe, csökkentve a bolygót érő napsugarak mennyiségét, ami kihalási eseményekhez vezethet.
Teljesen más objektum
Sokan feltételezik a mai napig, hogy nem bolygóról, hanem egy fekete lyukról van szó. Az ősrobbanás után nem sokkal alakulhatott ki, az univerzum sűrűségének ingadozása miatt. Tudósok szerint a nagyon erős gravitációja miatt lehet fekete lyuk a titkos objektum. Az égitestet eddig még senki sem látta a látható fény hiánya, a távolság és az egyelőre nem elégséges teljesítményű technika miatt. Itt felmerülhet bennünk a kérdés, hogy vonjunk minden eddig elért kutatást azért kétségbe, mert még nem láttuk? Nem is úgy keringenek az égitestek, ahogyan azt hittük? Naprendszerünk kilencedik bolygójának erős elméleti alapokon álló kimutatása jelentős előrelépés. Azonban az égitest megfigyelésével és bizonyítékokkal alátámasztott felfedezése jelentheti, hogy valóságos és nem csak egy tudományos feltevés. Nagy reményeket fűzhetünk a bolygó felfedezéséhez, hiszen a tudósok szerint a következő évben elindított csillagászati kutatásban jelentős előrelépés történhet és újabb felfedezéseket tehetnek.
Képek forrása: kiemelt, 1, 2, 3
Sziasztok! Németh Dóra vagyok, a Pécsi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karának jogász szakos hallgatója. Gyerekkorom óta az egyik kedvenc elfoglaltságom az olvasás, majd idővel az írás iránt is elkezdtem érdeklődni. A Media Iuris tagjaként pedig lehetőségem nyílik arra, hogy fejlesszem ezt a készségemet, és másokkal is megosszam az írásaimat. Az érdeklődési köröm igen tág, így különböző témájú cikkeket olvashattok majd tőlem.
