Hunyadi Mátyás neve minden magyarnak ismerősen cseng, és ez nem véletlen. Mátyás király volt az egyik legnagyobb magyar uralkodónk, aki nagyban hozzájárult az adott történelmi kor konszolidálásához. Édesanyja, Szilágyi Erzsébet, és édesapja, a nagy törökverő Hunyadi János voltak azok, akik megteremtették fiuk számára a trónra jutás előfeltételeit. Mátyás mintegy 32 éven át volt Magyarország királya, mígnem 1490. április 6-án 57 éves korában elhunyt. Halálát a már fiatalon megkezdett egészségtelen életforma, a tábori élet, a sok egészségtelen étel, és az ezeknek köszönhetően kialakult köszvény okozhatta. Azonban, mint minden nagy uralkodó halálakor, itt is szárnyra kapott a legenda miszerint Mátyás halálát egy mérgezett füge okozta volna, ugyanis köztudott volt, hogy ez volt a király kedvenc étele. Ekkoriban a legfőbb gyanúsított Beatrix királyné volt, de semmi sem bizonyította ezt az állítást, Hunyadi Mátyás holttestét pedig örök nyugalomra helyezték. A temetést eredetileg a székesfehérvári bazilika alatti Mátyás király mauzóleumába tervezték, azonban mivel a király a mauzóleum elkészülte előtt halt meg, így másik helyet kellett keresni a temetéshez. Végül a testét a bazilika közepén ideiglenes sírba helyezték, utolsó útjára felesége, Beatrix királyné, és fia, Corvin János kísérte az ország nemesei és főpapjai kíséretében.
Azonban a sors mégis úgy hozta, hogy a titok, titok maradjon, Mátyás holtteste pedig a történelem homályába veszett. A törökök feldúlták a székesfehérvári bazilika sírjait, köztük Mátyásét is, emellett a nagy törökverő sírját is feldúlták a gyulafehérvári Szent Mihály bazilikában, csontjait pedig egyes állítások szerint bosszúból egy közeli folyóba szórták. A dicső Hunyadi ház két alakjának földi maradványait sokáig elveszettnek hitték. Azonban a közelmúltban egy, a Magyarságkutató Intézet által vezetett régészeti feltárás során a székesfehérvári bazilika alatti feltárás során nagyjából 900 ember csontjait tanulmányozták. Az osszáriumban, vagyis a sírkamrában megtalálták 13 magyar királyunk maradványait, és kiválogatták, azokat, amelyek között feltételezhetően megtalálhatóak Hunyadi Mátyás csontjai.
A kutatás nagyon hosszú folyamat lesz, azonban eddig már eljutottak odáig, hogy archeo-genetikai kutatás segítségével felállították az Árpád-házi DNS-t, amely segítségül fog szolgálni a székesfehérvári sírhelyen található Árpád-házi királyaink azonosításában.
De vajon hogyan fogják tudni azonosítani Mátyás csontjait?
A tudósok már erre is megtalálták a választ. Mint említettem Hunyadi János csontjai a török időkben elvesztek, így a vérvonal másik irányába kell elindulni, ha a választ keressük. Köztudott, hogy Hunyadi Mátyásnak volt egy fia, Corvin János, akit bár törvényesített, de a magyar nemesség többsége a királynéval együtt a király halála után nem fogadott el törvényes utódként. Corvin János tehát továbbvitte a Hunyadi vérvonalat, sőt még egy kisfia is volt, Kristóf. Corvin János nagyjából 30 éves kora körül hunyhatott el a feljegyzések alapján, testét pedig a hat évesen elhunyt kisfiával együtt a horvátországi lepoglavai templomban helyezték örök nyugalomra. A lepoglavai templomot Corvin János építette újjá, és hatalmas pénzadományokkal jutalmazta, ahogy azt a halála után felesége, Frangepán Beatrix is tette. Valószínűleg ez hozzájárult ahhoz, hogy Corvin János és Corvin Kristóf földi maradványai fennmaradjanak. A Hunyadi ház egyedi DNS-ének meghatározása ennek a két csontváznak a segítségével már meg is történt, így ha Mátyás csontjai a bazilikában voltak, teljes bizonyossággal meg lehet majd állapítani, hogy melyek az ő csontjai. Ennek a meghatározása dr. Horváth-Lugossy Gábor a Magyarságkutató Intézet főigazgatója szerint akár már idén megtörténhet.
Legendák, melyekre választ kaphatnánk az azonosításnak köszönhetően:
Több legenda is terjeng a Hunyadi-Corvin ház körül, és ezek közül az első az, amelyik már önmagában a vérvonalat is naggyá tette. Hunyadi János körülbelül 1407 táján született. Az édesanyjának a személye az egyetlen biztos pont a történetben, ugyanis a nőt Morzsinai Erzsébetnek hívták. Nos, az édesapa kiléte már nem ilyen egyszerű, ugyanis a legenda szerint a nagy törökverő egyenesen Luxemburgi Zsigmond magyar király törvénytelen fia volt. A feltevéseket több tény is alátámasztja, melyek közül az első az, hogy Luxemburgi Zsigmond a kis Hunyadi születésének idején éppen az ország keleti részein táborozott. A mondák alapján éjszakára magához hivatott egy leányt, név szerint Morzsinai Erzsébetet, aki állítólag figyelmeztette is a királyt, hogy ha együtt töltik az éjszakát ő teherbe fog esni. A király ekkor ígéretet tett, hogy gondoskodik majd a gyermekről, és odaadta gyűrűjét a lánynak. Erzsébet valóban teherbe esett, és a gyermek születése után szándékában állt felkeresni a királyt a gyűrűvel, azonban ekkor egy holló kikapta a kezéből a gyűrűt. A madár elrepült, azonban a nő fivére még időben lelőtte a hollót és visszaszerezte a gyűrűt. Az egyik mondakör alapján innen ered a címerükben lévő holló gyűrűvel a csőrében. Luxemburgi Zsigmond ígéretét beváltva gondoskodott a fiúról, azonban Morzsinai Erzsébetről is. A nőt férjhez adták az erdélyi Vajkhoz, aki cserébe megkapta Vajdahunyad várát. Később lett egy közös gyermekük is, akit különös módon szintén Jánosnak neveztek el. De miért nevezné el egy apa ugyanúgy mindkét fiát, hacsak nem azért, hogy ezzel nyilvánvalóvá tegye, hogy az egyik nem az ő törvényes fia? Megfigyelhető, hogy Hunyadi János pályája nagyon gyorsan ívelt felfelé, ami tovább mélyítette a pletykákat miszerint az uralkodó fia. Később Hunyadi mátyás is többször hivatkozott arra, hogy valójában a nagy német-római császár és egyben magyar király Luxemburgi Zsigmond unokája. A legenda azóta is megosztja a közvéleményt, és ez minden bizonnyal egészen addig így lesz, míg azonosítani nem tudják Mátyás maradványait. Hisz, ahogy Ted Chiang is mondta: ,,A múlt nyomokat hagyott a Földön, nekünk csupán az a dolgunk, hogy megfejtsük a jelentésüket.”
Nyitókép: Mátyás és Beatrix ábrázolás a Lillafüredi Palota szálló ólomüveg ablakán. (fotó: nlc.hu)
Második kép: Székesfehérvári bazilika (fotó: szekesfehervar.hu)
Sziasztok! Filó Fanni Dzsenifer vagyok, a Pécsi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kar jogász szakos hallgatója, és a Media Iuris egyik szerkesztője. Egy ideje komolyabban érdekel az írás, így nem volt nehéz döntés számomra, hogy jelentkezzek a Media Iurishoz, ahol egy szuper csapatban fejleszthetem írói képességeim, és oszthatok meg veletek hetente újabbnál újabb cikkeket. Az érdeklődési köröm nagyon széles, így minden bizonnyal olvashattok majd tőlem kulturális, történelmi, művészetekkel kapcsolatos, és különféle tudományos cikkeket is.
