A mai napon Semsi Krisztiánnal készítettem interjút, aki a 2018-as évben nyert felvételt a pécsi jogi kar jogász szakára. Krisztián levelezőre jár, hiszen életében szerepet kap még egy igazán fontos dolog, ami iránt úgy vélem teljes mértékben elhivatott. Krisztián ugyanis őrmester a Kaposvári Rendőrkapitányság Közlekedésrendészeti osztályán.
A koronavírus járvány óta rengeteg munkakörnek felértékelődött a szerepe. Sokan máshogy néznek egy takarítónőre, mint idáig, ugyanakkor fokozódott megbecsülésünk az eladók, az orvosok és természetesen a rendőrök felé is. Ők azok az emberek, akik a mindennapokban ott vannak mellettünk, értünk és a családjukért akár kockáztatnák a saját egészségüket is. Kíváncsi voltam, hogy Krisztián, hogyan látja a jelenlegi helyzetet, ezért feltettem neki pár személyes jellegű kérdést nagyrészt a munkájával és a járványügyi helyzettel kapcsolatban. Azt gondolom, vágjunk is bele!
Miért választja valaki a pécsi jogi kart, amellett, hogy ellát egy ilyen jellegű kötelezettséget is?
Semsi Krisztián: Igazából engem mindig is érdekelt a jog, valamint a rendőri hivatás. Miután 2013-ban felszereltem a Budapesti Rendőr főkapitányság állományába, a munkám során sok mindennel találkoztam, ami inspirációt adott ahhoz, hogy tovább tanuljak. Így miután haza kerültem szülővárosomba, minden adott volt ahhoz, hogy tovább tanuljak és mivel a hivatásom során még jobban megszerettem a jogot, így jelentkeztem Pécsre, mivel tudom, hogy itt nagyon jó és színvonalas az oktatás. Nem titkolt szándékom, ha elvégzem az egyetemet, akkor a továbbiakban jogászként dolgozzak tovább.
Mivel téged nem csak a távoktatás nehézségei terhelnek jelenleg, hanem, mint rendőr egyéb kötelezettségeid is vannak, arra lennék kíváncsi, hogy te hogy éled meg a helyzetet?
Semsi Krisztián: Nehezen, nagyon sok plusz feladatot hozott magával ez a járványügyi helyzet. Sajnos előfordul, hogy pihenőnapon is be kell menni dolgozni, ami rendkívül megnehezíti a vizsgákra történő felkészülést.
Úgy tudom ez alatt az időszak alatt nem szerelhettek le. Ennek ellenére megfordult a fejedben a gondolat, hogy visszalépj?
Semsi Krisztián: Igen, valóban átmenetileg felfüggesztették a leszerelés lehetőségét. Nekem nem fordult meg ez a gondolat a fejemben, egy ilyen időszakban nem tartom helyesnek, hogy valaki leszereljen.
Miben más a munkád most, mint a vírus megjelenése előtt?
Semsi Krisztián: Úgy gondolom sokban változott. Most főként a hatósági házi karanténban lévő emberek ellenőrzésében merül ki a feladat, valamint a kijárási korlátozással kapcsolatos többi ellenőrzést is mi végezzük el. Természetesen emellett továbbra is élnek az alapfeladatkörök, amiket ugyanúgy teljes körűen el kell látnunk.
Miből tudsz erőt meríteni, mint mindennapi hős?
Semsi Krisztián: Igazából én nem érzem magam hétköznapi hősnek. Az én meglátásom, hogy az igazi mindennapi hősök azok az egészségügyben dolgozók és azok a szakemberek, akik a vírus elleni vakcina kifejlesztésén fáradoznak. Én személy szerint abból tudok erőt meríteni, hogy az általam végzett munkával segítem az előbb említettek munkáját és picit én is hozzájárulhatok azzal, hogy legjobb tudásom szerint ellenőrzöm, hogy az állampolgárok betartsák a jelenlegi korlátozásokat.
Tapasztalataid szerint, hogyan viselkednek az emberek egy ilyen szituációban?
Semsi Krisztián: Szerintem minden ember máshogy éli meg ezt a kényszerhelyzetet. Szerencsére ahol szolgálatot látok el, ott az emberek nyugodtak, megértőek és segítőkészek. Természetesen mindig vannak olyanok, akik nehezen értik meg, azonban ha számukra is el van magyarázva érthetően, akkor átértékeli a dolgot és jó irányba változik a hozzáállásuk szerencsére.
Mit tanácsolnál az embereknek, hogyan vészeljék túl ezt az időszakot, illetve mivel könnyíthetik a munkátokat?
Semsi Krisztián: Ez mindenkinek egy nehéz időszak, de mivel így alakult én azt tudom tanácsolni, hogy mindenki próbálja elfoglalni magát. Tanuljatok, készüljetek, vagy akár szánjatok több időt a hobbijaitokra, legyetek együtt a családdal és merítsetek belőlük erőt. Az emberek azzal tudják megkönnyíteni a mi munkánkat, valamint az egészségügyi dolgozók munkáját, hogy betartják a járványügyi előírásokat. Véleményem szerint ebben a kényszerhelyzetben arra van szükség, hogy összefogjunk, mert csak együtt tudjuk megoldani a jelenlegi problémát, egymást átsegítve túl tudunk jutni ezen is.
Krisztián válaszai azt gondolom, mindenkit ösztönöznek és bizakodással tölthetnek el. Rendkívüli erény, hogy valaki a nehéz helyzetben sem tántorodik el feladatai elvégzésétől, főleg, ha kettőféle is van. Példát vehetünk róla és mi is hozzájárulhatunk ahhoz, hogy hamar pont kerüljön a mondat végére, és fellélegezve kikerülhessünk a karantén, a korlátozások szorítása alól, mégpedig úgy, ha betartjuk az intézkedéseket, otthon maradunk és így vigyázunk kicsikre és nagyokra. Talán ha ebből a szempontból vizsgáljuk, bárki lehet mindennapi hős.
Sziasztok Bogi vagyok! Széles érdeklődési körömnek köszönhetően minden témában feltalálom magamat és bármiről szívesen írok. Fontosnak tartom, hogy az aktuális témákról véleményt nyilvánítsak, szeretek szubjektív, mégis informatív lenni egyben. Célom az olvasó közönség megszólítása, a témába való teljes körű bevezetése. Kedvenceim azonban az életvitellel, a tudománnyal, pszichológiával kapcsolatos cikkek, valamint az ezekhez köthető interjúk.
