Szeptember 22-én szokott megrendezésre kerülni a – hivatalos nevén – európai autómentes nap, vagy röviden, a köznyelvben használtan autómentes világnap. Az elsőt 1988-ban tartották meg, és azóta minden évben van, és mint a neve is mutatja, ez arról szól, hogy arra ösztönözze az embereket, hogy egy kis időre szabaduljanak meg a négykerekű járgányaiktól, és helyette vegyenek igénybe más – elsősorban környezettudatosabb – eszközöket.
Miért is jók az autók?
Mielőtt még arról beszélnénk, hogy miért is jobb néha – többek között az autómentes napon is – letenni az autónkat, azért ejtenék egy pár szót arról is, hogy miért jó mégiscsak az, hogy vannak autók. Jó azért, mert eljuthatunk velük A-ból B-be gyorsan, ami a rohanó világunkban kiemelten fontos nagyon sok embernek. Jó lehet még azért is, mert olyan helyekre is bármikor eljuthatunk vele, ahova például a tömegközlekedés nem, vagy csak nagyon ritkán jár, és egy hosszú úton is jó társunk lehet, ráadásul ha a lehető legmagasabb utaslétszámmal közlekedünk (ennek elérésére ma már vannak telefonos appok is, ahol útitársakat kereshetünk magunk mellé), akkor még a környezetünknek is kímélőbb lesz az utazás.
Az elektromos autók térhódítása szintén hozzájárul ahhoz, hogy az autókra hasznos dolgokként tekinthessünk, de még ha az embernek van is szándéka és anyagi kerete egy ilyet vásárolni, érdemes figyelembe venni, hogy az autók előállítása mégiscsak igényel nyersanyagot, nem is keveset, így mindenképpen lesz környezetszennyezés, és lehet, hogy emiatt jobban megéri a sok ideje meglévő, nagyobb fogyasztású autót a „végkimerüléséig” használni, mint mindig követni az új trendeket és lecserélni a régi járművet.
Miért jobb néha autók nélkül?
Ugyanakkor kétségtelenül van oka annak, hogy olyan kampányok születnek, amelyek az autók helyett más közlekedési eszközöket, módszereket népszerűsítenek. Tömegközlekedési eszközökkel közlekedve például lényegesen kisebb lesz a környezetszennyezés, mint autóval, gyalog vagy kerékpárral haladva pedig a környezettudatosság mellett az egészségünkért is tehetünk. Emellett pedig a nagy, városi forgalomban, különösen a csúcsidőben akár hamarabb el is érhetjük az úticélunkat ezen módszerek valamelyikével – ha valaki messzebbről jön, például fővárosunkba, akkor akár „keverheti” is a közlekedési módokat, és a város külső kerületeiben hagyva az autóját, valamilyen más közlekedési alternatívát használva máris sokat tehet környezetéért. Számos P+R („park and ride”) parkoló van, ahol ott lehet hagyni a gépjárművünket, és másképpen, pl. busszal folytatni az utunkat.
Az autómentes világnap megvalósulása napjainkban
Ennek a napnak a fő gondolata, mint már korábban is írtuk, az, hogy az autózás helyett más, minél környezetkímélőbb közlekedési módszerek kerüljenek népszerűsítésre. Ez alapvetően városi, települési szinten valósul meg, ahol ezen a napon az önkormányzatok szervezésével sor kerülhet különböző programokra. Ilyenkor a közlekedési társaságok is gyakran adnak kedvezményt vagy akár teszik ingyenesen hozzáférhetővé a közlekedést egy napra annak érdekében, hogy minél többen vegyék igénybe a szolgáltatásaikat. A tárgyalt világnaphoz szorosan kapcsolódik az Európai Mobilitási hét is, amelynek célkeresztjében szintén a környezettudatosság, fenntarthatóság van, és az ilyen közlekedési formáknak a terjesztése. Ennek a hétnek az utolsó napja az autómentes nap.
Az autómentes napnak minden évben szokott lenni egy rövid mottója, ami magába foglalja a célkitűzését a világnapnak. Ilyen mottó volt már például a „Bicajjal a suliba!”, ami a kerékpárhasználatot kívánta népszerűsíteni, a „Tiszta levegőt mindenkinek!”, ami a globális környezeti problémáink megoldására szólít fel, vagy a „Sétálj velünk!”, ami szintén magáért beszél.
Nos, én már húzom is fel a kényelmes edzőcipőmet, mert ma (is) biztosan gyalog megyek majd mindenhova. Na és te?
Sziasztok!
Molnár Maja vagyok, a Pécsi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karának jogász szakos hallgatója és a Media Iuris szerkesztője. Mindig is szerettem szerepelni, mások elé tárni a gondolataimat, és számos téma iránt érdeklődöm, így nagyon szívesen olvasok vagy kérdezek másoktól, és az a célom, hogy nem csak a magam, hanem mások látókörét is szélesíthessem ezzel.
