Jogi tanulmányaink során számtalanszor találkozunk bűncselekményekkel. Beszélhetünk a bűncselekmények fogalmi ismérveiről, típusairól a büntetőjogi előadások során, a büntető eljárásjogi kurzusokon megismerhetjük azt az eljárást, melynek során felelősségre vonják a deliktumok elkövetőit, végezetül pedig, miközben egy büntetés-végrehajtási tematikájú könyvet forgatunk a kezünkben, betekintést nyerhetünk azon jogszabályokba, amelyek alapján az elítéltek kitöltik a velük szemben kiszabott büntetést. Fontos azonban azzal is foglalkozni az elkövetőkön túl, hogy mi vár egy bűncselekmény sértettjére, áldozatára. Az Európa Tanács 1990. február 22. napján közzétette azon chartáját, mely a bűncselekmények áldozataira vonatkozik. Ezt a napot tekintjük a bűncselekmények áldozatainak világnapjának, mely alkalomból interjút készítettem Patai Péterrel, a Pécsi Áldozatsegítő Központ koordinátorával, aki nemcsak a jeles napról, hanem az áldozatsegítésről, a magyar modellről és még számos más érdekességről is megosztotta velem gondolatait.
Hogy néz ki hazánkban az áldozatsegítés rendszere, mi vezetett az Áldozatsegítő Központok koncepciójának kialakításához?
Patai Péter: 2010-ben, amikor a területi államigazgatási szervezetrendszerben – a „Jó Állam” küldetését követve – a kormányhivatali szervezetrendszer kialakításra került, végbement egy olyan folyamat, amely során a területi igazságügyi szolgáltatásokat (jogi segítségnyújtás, pártfogó felügyelet, áldozatsegítés) integrálták a fővárosi és megyei kormányhivatali szervezetrendszerbe. 2017-ben, annak érdekében, hogy az egyes államigazgatási szolgáltatások még közelebb kerüljenek az állampolgárokhoz, járási szintre került a jogi segítségnyújtás, valamint az áldozatsegítés szakterülete. A statisztikák azonban arról árulkodtak, hogy ez a modell nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket, nem emelkedett érdemben az áldozatsegítő szolgálatok által elért áldozatok száma. Látható volt, hogy a problémát az igazságügyi szociális munka eszközeivel, a bürokratikus miliővel szembeállított professzionális segítő szemléletet előtérbe helyezésével lehet orvosolni, illetve az áldozatsegítő szervezetrendszer eredményességét fejleszteni.
Látva a fejlesztési irányvonalat, az Igazságügyi Minisztérium megkezdte a szükséges átalakítást, később pedig Varga Judit miniszter asszony személyesen állt az élére ennek a kezdeményezésnek, mely szerint előtérbe kell helyezni az áldozatsegítés során az állampolgárok joghoz jutásának elősegítését, az egyéni szükségletekre reagáló segítő munkát. Ennek szellemében hozta létre az Igazságügyi Minisztérium 2017-ben az első Áldozatsegítő Központját Budapesten.
Itt, egy személyes vélemény erejéig megjegyezném, hogy miként tekintek az igazságügyi szociális munka fogalmára. Számomra egy professzionális igazságügyi szociális munkát végző szakember egyszerre jogász, pszichológus, profi szociális esetmenedzser, illetve szociálpolitikus. Ez az a négy professzió, mellyel készség szinten kell rendelkezni ahhoz, hogy egy igazságügyi szakember adekvát módon, a lehető legjobb minőségű szolgáltatást tudja biztosítani az igazságügyi szolgáltatásokkal kapcsolatba kerülő állampolgároknak.
A kedvező tapasztalatok – és a bűncselekmény áldozatainak szükséges támogatással kapcsolatos, egyre aktív társadalmi és szakpolitikai párbeszéd által is támogatva – megindult az országos hálózat kialakítása. A Varga Judit miniszter asszony által meghirdetett, tudatos áldozatsegítő szakmapolitikai reform eredményeként már tíz központtal és két áldozatsegítő ponttal rendelkezik az Igazságügyi Minisztérium. Az áldozatsegítő szervezetrendszer fejlesztése az igazságügyi tárca részéről azonban folyamatos, miniszter asszony által több alkalommal is megerősített célkitűzéseknek megfelelően 2025-re minden megyeszékhelyen megtalálhatóak lesznek a professzionális áldozatsegítő szolgáltatási struktúrát biztosító áldozatsegítő központok.
Fontos ugyanakkor megjegyeznem, hogy jelenleg a kormányhivatalok tevékenysége teszi teljessé az Áldozatsegítő Központok szolgáltatási portfólióját a hatósági típusú, elsősorban pénzügyi támogatásokat nyújtó – kétségtelen módon bürokratikus arculatot öltő – eljárásaival. Véleményem szerint, bár a szolgáltatások és a hatósági feladatok keveredése kollíziót teremthet ugyan az áldozatsegítés gyakorlati megvalósulásában, az együttműködés minősége azonban perdöntő lehet a jogalkotói célkitűzés megvalósulása, az áldozat érdekeinek megfelelő érvényesítés tekintetében. Az Áldozatsegítő Központban foglalkozunk például jogi tanácsadással, lelki segítségnyújtással, érdekérvényesítés elősegítésével, míg a pénzügyi jellegű szolgáltatásokat, támogatásokat a kormányhivatalok biztosítják, az Ákr. keretein belül kérelemre induló eljárás eredményeként.
Összefoglalva a jelenlegi áldozatsegítő szolgálat – ott, ahol kiépült már az Áldozatsegítő Központ – két lábon áll: egyrészről a professzionális jogi, érzelmi segítő munkát és esetmenedzsmentet középpontba állító Áldozatsegítő Központok hálózatából, másrészről pedig a hatósági típusú kormányhivatali tevékenységből.
Szintén kiemelendő a rendőrséggel való együttműködés jelentősége: nincs hatékony áldozatsegítő szervezetrendszer a rendőrséggel történő aktív, minőségi kapcsolattartás nélkül! Hiszen ki találkozik a legtöbb áldozattal? Maga a rendőrség. A Baranya Megyei Rendőr-főkapitánysággal kiváló szakmai kapcsolatot ápolunk, folyamatosan együttműködünk a kapitányságok áldozatvédelmi referenseivel. A Baranya Megyei Rendőr-főkapitányság által indított „Fókuszban az áldozat” program országos szinten is kiemelkedő áldozatelérési eredményt teremtett a Pécsi Áldozatsegítő Központ számára, mely mintaként szolgálhat más Központok, illetve megyei kapitányságok közötti együttműködés fejlesztése szempontjából. Havi szakmai egyeztetésünk során részletesen bemutatásra kerülnek a rendőr kollégáknak a központ szolgáltatásai: például február második felében a Központ gyermekpszichológusi szolgáltatásának felépítését, annak módszertanát ismerhették meg a Baranya Megyei Rendőr-főkapitányság munkatársai.
2019. évhez képest 2021-re tizennényszeresére(!) emelkedett az áldozatsegítő szervezetrendszerrel kapcsolatba kerülő, Baranya megyei lakhellyel rendelkező bűncselekmények áldozatainak száma, mindezt egy évről-évre csökkenő regisztrált bűncselekményi számmal illusztrált környezetben. Ezen áldozatelérési arányon is érezhető az Igazságügyi Minisztérium által meghirdetett 2020-as „Áldozatok éve” program, valamint az áldozatok közvetlen elérését szolgáló jogintézmény bevezetése hatalmas előrelépést jelentett az áldozatsegítő szolgálat fejlődési pályáján.
Meséljen kérem kicsit arról, miket tapasztalnak az áldozatokkal való foglalkozás során! Mik jelentenek nehézséget? Egyáltalán hogyan kerülnek kapcsolatba az áldozatokkal?
Patai Péter: Azt elmúlt évek során, köszönhetően az Igazságügyi Minisztérium nagyon tudatos jogalkotási tevékenységének, fokozatosan bevezetésre került jogrendszerünkbe az áldozatok közvetlen elérésének jogintézménye. Miről is van szó? Ha valaki bűncselekmény áldozatává válik, majd feljelentést tesz – és amennyiben hozzájárul – akkor a sértett adatai átadásra kerülnek az áldozatsegítő központokhoz. A Központ áldozatsegítő munkatársa ezt követően, egy meghatározott kommunikációs és információs elemeket tartalmazó protokoll alapján felveszi a kapcsolatot az áldozattal. Ezt követően az áldozat dönti el, hogy élni kíván-e a felajánlott áldozatsegítő szolgáltatásokkal, vagy sem. Úgy gondolom, hogy az az áldozatelérési arányban tapasztalható növekedés, ami végbement Magyarországon az elmúlt év során, európai szinten is egyedülálló. Tehát az egyik legnagyobb nehézség ellen, az áldozatok elérése ellen jelentős lépéseket tettünk, illetve teszünk. További nehézséget jelent valamennyi áldozatsegítő rendszer tekintetében, hogy az ún. „négy fal” közötti bűncselekmények látenciája igen magas. Ide sorolhatjuk a kapcsolati erőszakot, a gyermekbántalmazást, a különböző szexuális deliktumokat. Olyan bűncselekményekről beszélhetünk, amely bizonyítása komoly kihívást jelent a nyomozóhatóság részéről, másrészt pedig olyan intim dolgoknak a feltárása szükséges az áldozat részéről, amely sokszor nincs koherenciában azzal, amit korábban a család az őt körülvevő társadalom irányába kommunikált. Jelentős lelki küszöböt is kell átlépni ahhoz, hogy valaki ilyenkor a jogi lépéseket megtegye. A hazai áldozatsegítő rendszert azonban úgy építették ki, hogy nem szükséges a szolgáltatások igénybevételéhez a büntetőfeljelentés megtétele.
Az Áldozatsegítő Központban, visszautalva az áldozat fogalmi meghatározására is, az is segítségre lel, aki még nem tett feljelentést. Ezzel is biztosítani kívánja rendszerünk, hogy az áldozat joghoz jutása maradéktalan biztosított legyen, ahogy Varga Judit miniszter asszony is megfogalmazta: tettekkel lehet igazán segíteni a bajba jutott áldozatoknak. Még a büntetőeljárás megindítása előtt is jelentős támogatást nyújt az áldozat számára, ha felvilágosítást, jogi tanácsadást kap olyan fontos kérdésekről, hogy mi vár majd rá a feljelentését követően, az eljárás során, van-e lehetőség krízisközpont, vagy védett szálláshely igénybevételére, mi lesz a közös gyermekek felügyeleti jogával, joga van-e kapcsolatot tartania a bántalmazó félnek a gyermekkel a feljelentés megtételét követően? Vagy akár – a tettek erejénél maradva – jogi tanácsadás keretében támogatást nyújt az áldozatsegítő kolléga a bántalmazott áldozatnak a megelőző távoltartás elrendelésével kapcsolatos eljárás megindításában.
Összefoglalva, milyen szolgáltatásokat biztosít az áldozatsegítő szervezetrendszer a bajba került áldozatoknak?
Az Áldozatsegítő törvény meghatározza az áldozatok részére biztosított szolgáltatásokra és állami kárenyhítésre való jogosultság feltételeit. A szolgáltatási struktúra egyrészről az érdekérvényesítés elősegítése, az azonnali pénzügyi segély, illetve az áldozati státusz igazolása szolgáltatásokat érinti. Az azonnali pénzügyi segély célja, ha valaki egy bűncselekmény következtében olyan helyzetbe kerül, amely miatt átmenetileg nem tudja fedezni a lakhatással, utazással, gyógyászati jellegű kiadásaival, élelmezéssel kapcsolatos rendkívüli kiadásait, akkor – egy hatósági eljárás eredményeként – azonnali pénzügyi segély kerülhet megállapításra az áldozat számára. Kiemelendő, hogy itt egy azonnali reakciót kell adnia a hatóságnak az önhibán kívül krízishelyzetbe került áldozat számára. Mindemellett az is fontos kritérium, hogy e segély megítélése nem rászorultsági alapon történik, a hatóság méltányossági döntés alapján, az áldozatnak a bűncselekmény következtében kialakult helyzetére figyelemmel, azokat mérlegelve hozza meg döntését. Szintén a szolgáltatások közé sorolhatjuk az áldozati státusz igazolását. Ennek a szolgáltatásnak a célja, ha más hatóság szolgáltatását – jellemzően annak illeték-, vagy díjmentességét – attól teszi függővé, ha áldozatnak tudja magát minősíteni az ügyfél, akkor ennek az eljárásnak a segítségére, támogatására áldozati státusz igazolást állít ki az áldozatsegítő szolgálat. Ez az igazolás ideális esetben nem tartalmazza az elszenvedett bűncselekményt vagy szabálysértést, kizárólag annyit, hogy a kérelmező egy büntető vagy szabálysértési eljárásban sértetti, illetve áldozati pozícióban áll. Ennek további nagy előnye, hogy elkerülhető vele az ún. szekunder viktimizáció esetleges veszélye.
Az Áldozatsegítő Központban biztosított érdekérvényesítés elősegítése szolgáltatás jogi tanácsadásból, az áldozat érdekeinek érvényesítését szolgáló esetmenedzseri feladatok ellátásából (pl.: segítő intézményekkel történő kapcsolatfelvétel elősegítése, azok szolgáltatásainak igénybevételéhez támogatás nyújtása) és érzelmi segítségnyújtásból épül fel. Ez utóbbi tekintetében külön büszkeségünk, hogy a krízisintervenciós alapelvekben jártas, gyakorlattal rendelkező szociális szakemberek mellett 2 pszichológus kolléga is a szakmai team része, mindketten klinikai szakpszichológusi minősítéssel rendelkeznek.
Amennyiben bárki bűncselekmény áldozatává válik és segítségre van szüksége, bátran keresse fel az Áldozatsegítő Központok valamelyikét. A Pécsi Áldozatsegítő Központot a Széchenyi tér 9. szám alatt található, ahol segítséget nyújtanak mindazoknak, akik bűncselekmény áldozataivá váltak, akár rendelkeznek büntető feljelentéssel, akár még nem tették meg ezt a lépést, de segítségre van szükségük.
A Központ továbbá várja azon hallgatókat, akik elhivatottságot éreznek magukban az iránt, hogy bajba jutott embertársaikat segítsék, akár gyakorlatra, akár későbbi karrierjük során.
Koordinátor Úrnak még egyszer köszönöm a Media Iuris nevében az interjút. Bízom benne, hogy írásommal egy rendkívül fontos témára sikerült ráirányítanom a Kedves Olvasók figyelmét. Vigyázzunk magunkra és társainkra, és ne feledjük: Van segítség!
