Az alternatív vitarendezés tulajdonképpen olyan, mint egy jó társasjáték.

Interjú Dr. Herke-Fábos Barbara Katalinnal és Dr. Korinek Beáta Zsófiával 

Az alternatív vitarendezéssel való megismerkedés egyre népszerűbb karunkon a hallgatók körében, itt a Pécsi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karán. Tekintettel arra, hogy több képzett mediátor is van a tanszékek munkatársai között a diákok már nem csak a kötelező órák keretein belül, hanem szemináriumokon is megismerkedhetnek a mediáció rejtelmeivel. Idén ősztől pedig az újonnan kialakított szemináriumi szobában is dolgozhatnak a hallgatók. Ami nem csak alternatív vitarendezések helyszíneként de kutatószobaként is funkcionál.  A továbbiakban a szoba két létrehozójával és megálmodójával Dr. Herke-Fábos Barbara Katalinnal és Dr. Korinek Beáta Zsófiával készült interjút olvashatjátok:

Media Iuris: Nagyon szépen köszönöm a lehetőséget a beszélgetésre, és szeretnék gratulálni a szobához az egész Media Iuris stáb nevében. Fontosnak tartom, hogy egy kicsit elmagyarázzuk az olvasóknak, hogy mivel foglalkoztok egy mediáció alkalmával illetve, hogy miért fontos az alternatív vitarendezés.

Dr. Herke-Fábos Barbara Katalin (H-F.K.): Az alternatív vitarendezés, ahogy a nevében is benne van, egy alternatívát nyújt a bírósági vagy a hatósági eljárás mellett vagy helyett. A felek saját maguk dönthetnek a nézeteltérésükhöz kapcsolódó vitás helyzetek végkimeneteléről, így nem egy felülről jövő döntésbe kényszerülnek bele. Mi alapvetően családi konfliktusokból indulunk ki, de én a polgárijogi vitákkal, Bea pedig inkább resztoratív szemlélettel foglalkozik a mediációs kurzusok tekintetében. 

 

 

 

 

 

Dr. Korinek Beáta Zsófia (K.B.): Az alternatív vitarendezés tulajdonképpen olyan, mint egy jó társasjáték. Van egy játékmester( a mediátor, facilitátor vagy koordinátor), aki lefekteti a szabályokat, melyek kevéssé kötöttek, összehasonlítva egy hatósági eljárással. A „játék” közben beleláthatnak a konfliktus gyökereibe, jobban megérthetjük, megláthatják a másik álláspontját. Így könnyebb lesz egy olyan egyezséget kötni, ami mindkét fél számára megfelelő.

Media Iuris: Milyen feladataitok voltak a szoba létrehozásakor? Mennyire támogatta az egyetem a szoba létrejöttét?  

H-F.K.: Tulajdonképpen a második kérdéseddel érdemes kezdeni, mert, ahogy megfogalmazódott bennünk az ötlet felkerestük a Dékán Urat, aki támogatott minket és az egyetem anyagi keretei között teljes mértékig segítette a létrehozást. Illetve egy nagy segítség jött a könyvtártól ugyanis a Mediációs témájú könyvek mindegyikéből ide is került egy-egy példány. Tudományos munkához kiválóan tudják használni azok a hallgatók, akik bejelentkeznek, de a könyveket csak itt lehet használni. 

K.B.: A szomszédos KTK-tól kaptuk egy okostáblát illetve a székeket is. Szerencsére a szobához nem kellett plusz pénzeket felhasználni, ami talán egy egyre inkább környezettudatosabb egyetem esetén így helyes.  A szoba berendezése mobil, épp azért, hogy többféle típusú foglalkozás helyszíne lehessen( mediáció, kutatási tevékenységek). Fontos hangsúlyozni, hogy Nochta Tibor professzor úr és Herger Csabáné docens asszony támogatását is megkaptuk a megvalósítás folyamatában.

Media Iuris: Milyen fogadtatást kapott a szobának a létrejötte a hallgatók körében? 

K.B.: Első körben azokat a hallgatókat próbáltuk informálni, akikkel heti rendszerességgel találkozunk az órákon, illetve a szemináriumokon,  sokuknak megmutattuk a szobát egyúttal  meg is kértük őket, hogy minél többekhez juttassák el a 320-as hírét. Kata írt egy levelet az oktatói levelezőlistára, buzdítva a kollégákat is, hogy éljenek a szoba adta lehetőségekkel. Egy út elején vagyunk még, de szerencsére pozitív visszajelzéseket kaptunk az ötletünkről.

H-F.K.: A helyszín szemináriumi oktatás során pozitív vízhangot kapott, kinyitja a hallgatókat az, hogy az oktató egyenlő félként tud jelen lenni az asztal körül. Egy otthonos, világos szobát szerettünk volna és hoztunk is létre, és valószínűleg ez is közrejátszik abban, hogy így könnyedebben dolgozunk együtt.

Media Iuris: Mi a legfontosabb cél, ami miatt a szobát létrehoztátok? 

H-F.K.: Gyermekvédelemmel hoznám összefüggésbe ezt a kérdést, mindketten szeretnénk az innen kikerülő jogászokat erősebb gyermekvédelmi dimenzióval felvértezni. Ez egy jó lehetőség arra, hogy a mediációt mint eszközt behozzuk, és kifejezetten erre irányítsuk a figyelmet. 

K.B.: Ez egy közösségi tér, ahol egy olyan, a jogászi tevékenységhez kapcsolódó területtel foglalkozunk,  amely relatív új és meglehetősen “alternatív”, de gyümölcsei annál hasznosabbak, erre magunkat és a világot is érzékenyíteni kell. Kifejezetten előremutató, hogy a pécsi jogászoknak van már egy ilyen kreatív terük, ahol konfliktuskezelést tanulhatnak, gyakorolhatnak. Kreativitás, érzékenyítés, módszertan átadása, kutatás, talán ezek a fő irányok

Media Iuris: Jelenleg a „Bevezetés a mediációba” és az erre épülő „Mediáció a gyakorlatban” (amiket én személy szerint végig csinálás után bátran merek ajánlani mindenkinek aki, érdeklődik a mediáció iránt, de akár annak is, aki elsőre összekeveri a mediációt a meditációval) című szemináriumok  illetve a „Gyermek a közvetítői eljárásban” differenciált tantárgy, amik közvetlenül ehhez kapcsolódnak. Terveztek még valamilyen tárgyat a szoba létrejöttével elindítani? 

K.B.: A “Creating Future” svájci-magyar kutatáshoz kapcsolódó munka és szeminárium is a szobában folyik.. Ez egy 2021-ig tartó gyermekvédelmi témájú projekt, melynek keretében  Karunk együttműködést írt alá a svájci partnerrel. A kutatás témája az, hogy hogyan, milyen módszerekkel lehet megsegíteni a gyermekvédelmi gondoskodásban élő gyermekeket és fiatalokat a sikeres felnőtté válásban és társadalmi integrációban. Zeller Judittal az empírikus kutatás magyar részét vállaltuk el. A Diákok a gyermekekért önkéntes szeminárium szuperviziós foglalkozásai is olykor előfordulnak a teremben.

Media Iuris: Milyen jövőbeni terveitek vannak? 

H-F.K.: Ha minden igaz akkor hamarosan aláírásra kerül a Közép-Európai Mediációs Intézettel egy megállapodás, az egyetemünk részéről már rendben van. Azt gondolom, hogy ez a hallgatók igényeit fogja szolgálni, hogy a jövőben lesz lehetőségük hospitálásra. Az intézet tagjaként működő mediátorok fogadják a hallgatókat. Egy ceglédi például el tud menni egy ceglédi mediátorhoz hospitálásra. Illetve továbbképzésekre, szakmai fórumokra is lehetőséget nyújt majd a diákoknak, amiken kedvezményesen vagy ingyenes vehetnek majd részt. Ezen felül tervezünk egy mediációs kiadványt is a Beával, ami leginkább a szakirányú képzésben résztvevőknek fog segíteni, de hallgatóknak is elérhető lesz. 

K. B.: Következő félévben pedig szeretnék indítani egy az alternatív konfliktuskezeléshez kapcsolódó szemináriumot, ami elsősorban resztoratív technikákkal foglalkozik majd, a címe “Konfliktuskezelés családon belül és kívül”.

Media Iuris: Köszönöm szépen a beszélgetést! 

H-F.K.: Mi is köszönjük, illetve szeretnénk megköszönni a Media Iurisnak azt is, hogy segítettek elkészíteni a videónkat ami egy mediációt mutat be és reméljük, hogy a jövőben is fogunk tudni együtt dolgozni. 

K. B.: Köszönjük a megkeresést!