A nemzetközi nőnapot világszerte már több mint száz éve március 8-án ünneplik. Ezen a napon a szebbik nemet dicsérik, valamint kifejezik irántuk érzett megbecsülésüket és tiszteletüket. Napjainkra természetessé vált a nőnap ünneplése, hiszen már óvodában megtanítják a gyerekeknek, miért is kiket kell ezen a napon köszönteni. Már-már hagyománynak is mondható, ezáltal felmerül a kérdés, mégis mi az eredete, és miért pont március 8-án ünnepelik?
Története
Kevesen gondolnák, de az egyik legkedvesebb ünnep egy hatalmas sztrájkkal kezdődött. 1857-ben New York utcáira több száz nő vonult ki, akik magasabb fizetést és enyhébb, emberségesebb munkafeltételeket követeltek az egyébként is nehéz és fárasztó textilipari munkájukért. Ennek eredményeképpen, valamint az egyre elterjedtebb munkásmozgalmaknak hála, a nők emancipációja is előtérbe került, és egyre több jogot tudtak kivívni maguknak. 1866. szeptember 3. és 8. között a Nemzetközi Munkásszövetség első kongresszusán elfogadták a határozatot a nők hivatásszerű munkavégzéséről. Ez a határozat vetett véget annak a több ezeréves sztereotípiának, miszerint a nőnek otthon van a helye. Az Egyesült Államokban 1909-ben megtartották az első nőnapot, igaz, akkor még február utolsó vasárnapján, február 28-án ünnepelték. 1911. március 19-én a világon először Ausztriában, Dániában, Németországban és Svájcban tartották meg a nőnapot. Ezt követően nemzetközivé vált, de az igazi áttörés csak később érkezett: 1917. március 8-án Oroszországban hatalmas nőtömeg tüntetett kenyérért és békéért, aminek hatására kialakult a polgári kormány; szavazati jogot kaptak immáron a nők is – ezzel az eseménnyel vált véglegessé a nőnap dátuma. A nemzetközi nőnap megálmodói szerint ez a nap a történelmet alakító nőké, amely az évszázados küzdelmüket eleveníti fel az egyenlő jogokért.
Nőnap Magyarországon
Az Országos Nőszervező Bizottság röplapjainak köszönhetően, Magyarország már 1913-ban csatlakozott a kezdeményezéshez, 1914-ben pedig már országszerte különböző rendezvényeket szervezett. A Rákosi-korszak kötelezővé tette a nőnap ünneplését, és innentől az eddig különböző időpontokban tartott ünnepet szovjet mintára, március 8-án tartották meg. A nőnap megünneplése fontos eseménynek bizonyult, mivel a gyenge lábakon álló gazdaság számára a női munkaerő nélkülözhetetlen volt, a hatalomnak szüksége volt rájuk. Innen ered a tévhit, miszerint a nőnap „kommunista ünnep”.
Nőnap napjainkban
A rendszerváltás és a hidegháború után a nőnap hazánkban is elvesztette munkásmozgalmi hangulatát, és maradt az általános ünneplés: a nők iránt érzett megbecsülés, tisztelet és szeretet jelképeként számos országban ajándékozzák – például virággal – a nőket. Ez a világ nagy részén elterjedt hagyomány, de még a mai napig vannak olyan országok, ahol a nemek közötti egyenlőség nagyon lassan, vagy egyáltalán nem valósul meg. A nők jogai, a fizetésbéli különbségek, az előítéletek és a nem miatti hátrányos megkülönböztetések, a prostitúció, az ellenük elkövetett erőszak, szexuális zaklatás, valamint a családon belüli erőszak mind-mind témái a világszerte szervezett demonstrációknak és tüntetéseknek, amelyekkel a civil szervezetek fel szeretnék hívni a figyelmet arra, hogy számos helyen a nők segítségre szorulnak, mivel a jog nem védi őket kellően.
A nőnapot a tavasz hírnökeként is szokták emlegetni: ehhez kötődik a virág ajándékozás hagyománya, amely országonként eltérő: Franciaországban fehér liliomot szokás adni ezen a napon, Olaszországban pedig sárga mimózát. Utóbbi francia hatásra alakult ki, mivel egy olasz politikus, Teresa Mattei úgy gondolta, hogy a franciák fehér lilioma ellenében Olaszországnak is szüksége van egy saját „szimbólumra”. Németországban a nőnap munkaszüneti nap, Magyarországon pedig a hóvirág jelképezi a nőnapot, mivel hazánkban ez a tavasz első virága.
Ha március, akkor Women’s History Month
Amerikában immár negyvenegyedik évfordulóját ünneplik a Nőtörténeti Hónapnak. 1980-ban, Jimmy Carter amerikai elnök deklarálta az év március 8-ával kezdődő hetét az első Nemzeti Nőtörténeti Hétnek. Népszerűségének hála 1987-ben már Nőtörténeti Hónapot rendeltek el (márciusra) az Egyesült Államok Kongresszusának résztvevő szervezetei. A Nemzeti Nőtörténeti Hónap arra ad lehetőséget, hogy a nők szerepét ismét felfedezzék és elismerjék a történelemben, de fontos figyelmet fordít a családon, közösségeken és társadalmi csoportokon belül elfoglalt helyükre is. Minden évben más téma kap színteret: művészetek, sport, politika, ökológia, különböző tudományágak, vagy akár a nők vezető szerepe. Idén, 2021-ben a téma „Valiant Women of the Vote: Refusing to Be Silenced”. Régebben a történelemkönyvekben alig szerepeltek nők, ha mégis említést kaptak, akkor csak lábjegyzetekben, vagy alig észrevehető helyen. A tudományok, a matematika vagy a művészetek kiemelkedő és eredményeket felmutató női nem szerepeltek a tananyagban, ezáltal a tanulók nem láthattak követhető példát maguk előtt. 2021-re, szervezetek ezrei munkájának köszönhetően „visszavezették” a nőket az amerikai történelembe.
Sziasztok, Soltész Evelin vagyok, A Pécsi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi kar hallgatója. Középiskolában döntöttem el, hogy az egyetem mellett szeretnék írással is foglalkozni, amire tökéletes megoldásnak bizonyult a Media Iuris. Szeretek új kapcsolatokat kialakítani, az interjú készítés nagyon közel áll hozzám. Szinte minden témában otthonosan érzem magam, ezért sokféle cikket fogtok tőlem olvasni; a közélettől kezdve, a gasztronómián át egészen a tudományos cikkekig.
