2023 márciusában egy újabb rejtélyekkel és izgalmakkal teli filmet láthattunk a mozikban, melynek címe „A bostoni fojtogató”. Akinek a fantáziáját kicsit is megmozgatja a krimik világa, meleg szívvel ajánlom a film megtekintését. Cikkemben azonban nem a film erényeit fogom az olvasó elé tárni, bár annyit elmondhatok, igencsak felkeltette érdeklődésemet a téma. A következőkben tehát bemutatom azokat a brutális gyilkosságokat, amelyeknek „köszönhetően” a nők fegyverrel a párnájuk alatt mertek csak éjjelente lefeküdni.
Bostoni nők veszélyben
A bostoni fojtogató esete nemcsak azért számít kuriózumnak, mert a mai napig nem tudjuk pontosan, hogy ki követte el az emberöléseket, hanem abban sem lehetünk teljesen biztosak, hogy a 13 nő megölésért egy ember tehető-e felelőssé vagy esetleg több ember kezéhez tapad ártatlan nők vére. Esetünkben ugyanis leginkább a közvélemény volt meggyőződve arról, hogy ezeket a brutális tetteket egy ember követte el. Maga a gyilkosságsorozat egyébként 1962 és 1964 között történt és a mai napig Amerika leghíresebb bűneseteinek rangsorát gazdagítja.
A bostoni fojtogató első áldozata az 55 éves Anna Slesert volt, akit saját fürdőszobájában találtak holtan. A rendőrségi akták szerint Anna a fürdő közepén a hátán feküdt, kitárulkozó pózban. Fürdőköntösét széthúzták a testén, a köntösének övét pedig szorosan a nyaka köré csomózták. A későbbi vizsgálatokból kiderült, hogy a hüvelyében is voltak sérülések, amely arra engedte következtetni a nyomozó hatóságokat, hogy egy azonosíthatatlan tárgyat használva megerőszakolták. Érdekesség, hogy az elkövető ugyan feldúlta a lakást, azonban egyetlen értékes tárgyat sem vitt el. A nyomozók ezt azzal indokolták, hogy az elkövető szándéka eredendően a rablásra irányult, azonban mikor meglátta a nőt, a nemi vágyak eluralkodtak rajta, az emberölést pedig azzal magyarázták, hogy az elkövető félt, hogy a nő később azonosítja.
A következő emberölések áldozatai 57 és 85 év közötti nők voltak, akikkel hasonló metódussal végzett, mint az előbb bemutatott áldozattal, azzal a különbséggel, hogy legtöbbjüket a saját nejlonharisnyájával fojtotta meg. A következő eset 1962. december 5-re datálható, amikor is Sophie Clarkot, egy mindössze 20 éves lányt holtan találtak lakásának nappalijában. Holttestére meztelenül találtak rá, azonban az elkövető ezúttal a lány alsóneműjét csomózta a nyaka köré. Az egyik női szomszéd állítása szerint aznap nála is kopogtatott egy férfi, aki a ház karbantartójának adta ki magát, ezért a nő mit sem sejtve beengedte. A férfi elkezdte dicsérni a hölgy alakját és azt mondta neki, hogy modellkednie kellene. A nő ezek után figyelmeztette a férfit, hogy halkuljon el, mert a férje a másik szobában alszik. A férfi viselkedése ezután pálfordulatot vett és sűrű elnézések közepette elhagyta a lakást, mondván téves címre jött. A tanú szerint a férfi 25 és 30 körüli lehetett, szőke hajú volt, fekete kabátot és sötétzöld nadrágot viselt.
Elkapták a tettest – vagy mégsem?
A nyomozó hatóság már-már olyan kétségbeesetten kereste a tettest, hogy még egy látnokot is bevontak a nyomozásba. Paul Gordon, aki magát „látónak” nevezte, azt állította, hogy tudja ki a bostoni fojtogató és el is tudja mondani külső tulajdonságait. Természetesen ez sem vezetett eredményre.
Mikor már úgy tűnt, hogy elkövető személye örökké rejtély marad, 1964 októberében letartóztattak egy Albert DeSalvo nevű férfit, aki magát nyomozónak kiadva jutott be egy nő lakásába. DeSalvo a nőt az ágyához kötötte, megerőszakolta, majd bocsánatot kérve távozott. Ezután DeSalvo képét közzétették a médiában, amelynek hatására több nő is beazonosította támadóját. Miután vádat emeltek DeSalvo ellen nemi erőszak miatt, a kihallgatások során vallomást tett arról, hogy ő volt a fojtogató, aki több mint két éven keresztül rettegésben tartotta Bostont.
Érdekesség, hogy vallomása tartalmazott olyan tényeket, illetve adatokat, amelyeket elvileg csak a rendőrség és a tettes ismerhetett, ennek ellenére azonban semmilyen tárgyi bizonyíték nem támasztotta alá DeSalvo bűnösségét, sőt néhány esetben teljesen más történetet mesélt el, mint ami valójában történt, többször összekeverte az időpontokat. DeSalvot végül életfogytiglani börtönbüntetésre ítélték a korábban elkövetett más bűncselekmények miatt, azonban mint bostoni fojtogató, sosem állt bíróság előtt.
Máig tisztázatlan körülmények
Igencsak megoszlanak a vélemények abban, hogy valóban DeSalvo volt-e az elhíresült bostoni fojtogató. Sokan a beismerésre támaszkodva meg vannak győződve arról, hogy ő követte el 13 nő sérelmére az emberöléseket, míg a másik oldal azt állítja, hogy a vallomások közel sem meggyőzőek. Sokan próbálták azóta is megfejteni a rejtélyt, amelynek keretében 2001 októberében exhumálták az utolsó áldozatot, akinek a testén talált ondómaradványt összehasonlították DeSalvo DNS-mintájával. A vizsgálat negatív lett, azonban ez aligha minősülhet perdöntő bizonyítéknak.
Sziasztok!
Krémer Franciska vagyok, Pécsi Állam- és Jogtudományi Kar hallgatója. Kiskorom óta foglalkoztat az irodalom és az írás egyaránt, de eddig nem volt bátorságom tollat ragadni, csak a magam mulattatására vetettem papírra egy-egy gondolatomat. Mikor megláttam, hogy a Media Iuris csapata mennyire összetartó, családként működő közeg, úgy gondoltam, szerencsét próbálok és jelentkezem…Úgy vélem, nagyon jól döntöttem. Szeretek új embereket megismerni, emberek között mozogni, csapatmunkában részt venni, extrovertált személyiségnek tartom magam. Ami a témákat illeti, elég sok minden érdekel, bele tudom ásni magam mindenféle tudományos, művészeti és kulturális kérdésekbe.
