Annak ellenére, hogy 2021-re már viszonylag mindenki hallhatta már a vegetáriánus, illetve a vegán kifejezést, nagyon sokan nem tudnák megmondani, mi is a különbség a két fogalom között. Közös pont, hogy sem a vegák, sem a vegánok nem fogyasztanak húst. Ennél a dolog sokkal összetettebb, hiszen ezenkívül a két életforma teljesen különbözik egymástól. A következő cikkemben bemutatásra kerülnek főbb ismérveik és különbségeik, minthogy a különböző étrendek, életformák előnyeiről is szót ejtek majd.
A vegetarianizmus, avagy a húsmentes étrend
Mivel a vegetáriánus életforma előbb beférkőzött a köztudatba, sokkal többen ismerik, „gyakorolják”, és tartják követendőnek. A vegetarianizmus inkább egy étkezési szokást takar: bár gyökerei azonosak a veganizmuséval, utóbbival ellentétben nem lehet életmódként tekinteni rá. A vegetarianizmus, vagy más néven húsmentes étrend lényege az, hogy aki követi – vagyis a vegetáriánus – nem fogyaszt semmiféle húst, ellenben állati eredetű ételeket, mint például tojást, tejterméket vagy mézet igen. A vegetarianizmus gyökerei Indiáig, illetve az ókori Görögországig nyúlnak vissza. A vegetáriánus emberek leginkább vallási, politikai vagy egészségügyi okokból választják ezt az étrendet. Az étrendnek vannak különböző irányzatai is, mint például az ovo-lakto-vegetáriánus, ahol csak a húst mellőzik, tojást és tejterméket viszont fogyasztanak, a lakto-vegetáriánus, ahol tojást sem fogyasztanak, de tejterméket igen, és az ovo-vegetáriánus, ahol a húst és a tejet mellőzik, a tojást pedig nem. Negyedik irányzatként meg lehet említeni a növényi alapú étrendet is, amit sokszor kevernek össze a veganizmussal: lényegében az sem fogyaszt húst, tojást és tejterméket, vagyis állati eredetű ételeket, aki növényi alapú étrendet követi, de a különbség az, hogy ezt általában egészségügyi okokból vállalják be, nem pedig erkölcsi indíttatásból.
A veganizmus, mint életmód
A veganizmus ugyan oszt közös pontokat a vegetarianizmussal, mégis mondhatni merőben eltér tőle. Már csak abban is, hogy a veganizmust életmódnak, életszemléletnek, filozófiának tartják, míg utóbbit csak étrendnek. Legfőbb ismérve, hogy a vegánok a húsfélék mellett minden állati eredetű ételt kivonnak étrendjükből, így például a tejtermékeket, a tojást, mézet is. Állatjogi mozgalomnak is nevezik, mivel a veganizmus megveti az állatok kizsákmányolásának és kihasználásának mindennemű formáját. Éppen ezért, az állati eredetű ételek mellett az állati eredetű termékeket sem használják vagy fogyasztják. Ilyen termék például minden bőrből vagy gyapjúból, prémből készült ruhadarab, cipő, vagy az állatokon tesztelt kozmetikumok, háztartási cikkek. Az imént felsoroltak mellett a vegánok ignorálnak minden olyan szórakoztatóipari egységet, ahol állatokat használnak szórakoztatás céljából: például ilyenek a cirkuszok, az állatkertek. A vegetarianizmussal egyetemben a vegánok is választhatják ezt az életmódot egészségügyi okokból, de a legjellemzőbb az, hogy politikai és erkölcsi okok állnak a háttérben; őket nevezzük az úgynevezett etikus vegánoknak.
Milyen egészségügyi előnyeik vannak?
Mára már számos tanulmány vette véka alá a veganizmus és a vegetarianizmus előnyeit az ember egészségére nézve. Általánosságban elmondható, hogy mind a vegák, mind pedig a vegánok ugyanolyan egészségesek, mint a húsevő társaik – ha nem egészségesebbek. A tévhittel ellentétben attól, hogy valaki elhagyja étrendjéből a húst, vagy egyéb állati eredetű ételeket, nem lesz se gyengébb, se betegesebb. Mindkét étrendnek kardiovaszkuláris előnyei vannak, illetve a rák kockázata is kisebb körükben. Egy 2013-as tanulmány szerint a vegák tovább élnek, mint a húsevők, kisebb a szívbetegségek aránya is. Sajnos, mint mindennek, ennek is két oldala van: ugyan még tanulmányozzák a vegán étrend kockázatait, azt már megállapították, hogy a vegánoknak sok esetben étrendkiegészítőket, vitaminokat kell szedniük, mivel azokat nem tudják a szervezetükbe juttatni a „hagyományos módon”. Ezenkívül kérdéses a fehérje helyzete is: fennál annak a veszélye, hogy a húsmentes étrendek nem tartalmaznak elegendő fehérjét, ami legnagyobb hatással a gyermekek növekedésére van.
Környezeti hatásaik
Az egészségre való előnyeik mellett fontos megemlíteni a környezetre gyakorolt hatásukat is. A növényi eredetű, vagy vega, vegán étrendeknek köszönhetően nagyobb mértékben csökkenthetjük az ökológiai lábnyomunkat. A világ szárazföldjeinek csaknem egynegyedét foglalja el az állattenyésztés, ami bárhogyan is nézve hatalmas területeket jelent. Az állattenyésztés nagyban hozzájárul az üvegházhatás káros folyamatához, ami az összes üvegházhatású gáz kibocsátásának a 18 %-át teszi ki. Az életmódváltással csökkenteni lehetne az erőforrások felhasználását is, mivel az állatokat természetesen gondozni, etetni és itatni kell, aminek vízfogyasztása hihetetlen méreteket ölt, és hatalmas édesvízpazarlást jelent.
Összefoglalva, a veganizmusnak és a vegetarianizmusnak is megvannak a maga előnyeik, és már csak társadalmi érzékenységből is illő tudni, melyik kifejezés mit takar, milyen nézeteket vall.
Sziasztok, Soltész Evelin vagyok, A Pécsi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi kar hallgatója. Középiskolában döntöttem el, hogy az egyetem mellett szeretnék írással is foglalkozni, amire tökéletes megoldásnak bizonyult a Media Iuris. Szeretek új kapcsolatokat kialakítani, az interjú készítés nagyon közel áll hozzám. Szinte minden témában otthonosan érzem magam, ezért sokféle cikket fogtok tőlem olvasni; a közélettől kezdve, a gasztronómián át egészen a tudományos cikkekig.
