A kínai állam féltett kincsei: a pandák

Nem tudom, ki hogy van vele, de én rajongok az animációs filmekért, amely alól a Kung Fu Panda sem kivétel. A mesefilm meghozta a kedvemet egy pandákról szóló cikk írásához. De mitől is olyan különlegesek és felbecsülhetetlenek ezek a teremtmények Kína számára?

Kölcsönpanda

Elsőre furcsának tűnhet, de így van: óriáspandát nem lehet vásárolni. Az állatkertek Kínától bérlik az állatokat, ami pandánként évi egymillió dollár tízéves távra. Mivel a faj csak Kínában őshonos és ott is védettnek (pontosabban most már inkább sebezhetőnek) számít, – vadon körülbelül 2000 példány, míg fogságban 400 példány él – így magánszemélyek szóba se jöhetnek. Érdekesség, hogy 1972-ben Mao Ce-tung Nixon elnök feleségének ajándékozott két példányt, aki pedig a washingtoni állatkertnek adományozta őket. Az állatokat kitörő örömmel fogadták a látogatók, ugyanis jóideje nem lehetett pandákat látni Amerikában. Ezek után a kínai állam rendszeresen adakozott nyugati és japán állatkerteknek óriáspandák formájában – pandadiplomácia címszó alatt. Az osztogatásnak az lett az eredménye, hogy kritikusan lecsökkent a számuk, ezután vezették be a pandabérlést.

Vegán húsevők

A pandák emésztőrendszere eredetileg húsevésre fejlődött ki, de évmilliókkal ezelőtt valamely oknál fogva átszoktak a bambusz friss hajtásaira, mely azóta is egyetlen táplálékuk. Emésztésük nagyon rosszul dolgozza fel ezt a növényt, folyamatosan enniük kell, napi szinten akár 40 kg bambuszt is elfogyaszthatnak. Ez az információ elég kellemetlen lehet az állatkertek számára: nem elég, hogy fizethetik az évi bérleti díjat, de még az etetésük is rendkívül költséges. Arról nem is beszélve, hogy mennyit kell utánuk takarítani, ugyanis a pandáknak rendkívül gyors az anyagcseréjük.

Lusta óriások és utódaik

Az óriáspandák nőstényei egy évben mindössze egyetlen napig termékenyek, ez is közrejátszhat abban, miért is ilyen ritka ez a faj. A kölykök csaknem kopaszon és rózsaszínűen jönnek a világra, majd háromhetesen kezdik felvenni jellegzetes színkombinációjukat. Ha ikerpandák születnek, gyakori, hogy az anya csak az egyikőjüket kezdi el felnevelni, a másik gondozókra szorul. Kéthónaposan megtanulnak fára mászni és úszni, persze ezek a játékos tevékenységek felnőttkorukra leginkább egyhelyben üldögélésre, evésre és alvásra módosulnak. Ez a legendás lustaság is a szaporodásuk ellen dolgozik.

Kiismerhetetlen rejtőzködők

A pandákat rendkívül nehéz megfigyelni természetes környezetükben, de a Michigan Állami Egyetem pár éve közzétette Ursus nevű szakfolyóiratában legújabb kutatási eredményét, miszerint ez a medveféle nem magányosan tengeti napjait, hanem társas lény. A szagjeleik vizsgálata nyomán derült fény arra, hogy sokkal több időt töltenek egymás társaságában, mint ahogy azt a kutatók gondolták. A párzási időszakon kívül rokonaik társaságát élvezik jobban, míg párzási időszakban kiszakadnak ebből a kötelékből, emiatt elkerülhető a beltenyészet. Az ilyen és ehhez hasonló kutatások a jövőben segítenek egy biztonságos életteret kialakítani a pandák számára.

Barna alfaj

Igaz, hogy a pandák egyik legismertebb jellemvonása a fekete-fehér szín, de létezik egy barna-fehér alfaja is, a Csinling-panda. Az 1960-as években fedezték fel őket, de csak 2005-től lettek külön alfajként elismerve. A barna pandák a Csinling-hegységben élnek, amely 1300-3000 méter közötti tengerszint feletti magasságban található meg. Bundájuknak színe a beltenyészet következménye lehet, hiszen ez a maximum száz egyedet számláló kis pandacsoport elzártan él és már egy ideje nem érintkezett más fajtársakkal. A barna színen kívül más látható jelei is vannak különbözőségüknek. Például termetük és koponyájuk is kisebb, mint fekete-fehér társaiknak, illetve szemfoltjaik sem a szemük körül, hanem az alsószemhéj alatt helyezkednek el.

Vörös macskamedve

Végezetül pedig zárjuk a kört Shifu mesterrel, – ha már a Kung Fu pandából merítettem a cikkötletet – aki a vörös macskamedvék, avagy kis pandák közé tartozik. A panda név eredetileg őket illette, még a 19. században nevezték el őket a punja, azaz „bambuszevő” kifejezésből. Rokon fajnak tartották őket az óriáspandákkal, de utólag kiderült, hogy nem teljesen azok. Sajnos természetes élőhelyük folyamatosan csökken a fakitermelés miatt, illetve szőrméjük miatt vadásszák őket, melyből sapkák és ecsetek készülnek. A Természetvédelmi Világszövetség a súlyosan veszélyeztetett kategóriába sorolta a fajt, így az összes olyan országban, melyben elterjedt, védelmet élvez.