A pécsiek közül is kevesen tudják, hogy a város és környéke az első világháború után majdnem három éven át szerb megszállás alatt állt, ennek az időszaknak a legvégén, 1921 nyarán pedig irracionális politikai vállalkozásként Pécsett kiáltották ki a Baranya-bajai Szerb-Magyar Köztársaságot. Ez az ország gyakorlatilag csak papíron létezett, a korszak más magyarországi államalakulataihoz hasonlóan el nem ismert, kérészéletű bábállam volt, és egy hét után össze is omlott. Hogyan és miért jött létre, és miként esett szét pár nap alatt ez az alig létezett pécsi állam, a Baranya-bajai Szerb-Magyar Köztársaság?
Az első világháborús vereség után, 1918 őszén az összeomló magyar állam nem tudta megakadályozni, hogy a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság hadserege észak felé nyomulva megpróbálja érvényesíteni a Magyarországgal szembeni délszláv területi követeléseket. Néhány nap alatt megszállták az ország déli területeit, a helyzetet a hatalomra kerülő Károlyi-kormány csak elfogadni tudta. Így született meg 1918. november 13-án a belgrádi katonai konvenció, amelynek értelmében a Szeged és Barcs közötti demarkációs vonaltól délre eső területek, Bajával és Péccsel együtt szerb megszállás alá kerültek.
A megszállók azt szerették volna, hogy ezek az országrészek csatlakozzanak az éppen születőben lévő új délszláv államhoz, Jugoszláviához, de a megszállt területek tiltakoztak ez ellen. Így patthelyzet alakult ki, amely 33 hónapon át tartó megszálláshoz vezetett. Az 1920. június 4-i trianoni békeszerződés csak kis részét csatolta el ennek a területnek, de a szerbek nem adták fel a megszállást ezután sem.
A szerb megszállás alatt Pécs különleges helyzetbe került. A város stratégiai szempontból kiemelt jelentőségű volt a szénbányái miatt, ezért a szerbek ragaszkodtak a megtartásához. A szenet elszállították, az állatállományt és sok minden mást nagyrészt lefoglaltak, így a gazdaság, a pécsi ipar és a környék mezőgazdasága is szenvedett. Mindezzel együtt a magyar területekről sokan érkeztek, főleg olyan baloldaliak menekültek a városba, akik a Tanácsköztársaság után tartottak a kialakuló Horthy-rendszer fehérterrornak hívott megtorlásától. Ők szabadon szervezkedhettek, megalapították a Pécsi Szocialista Pártot és 1920 nyarán Linder Bélát, a Károlyi-kormány volt honvédelmi miniszterét választották Pécs polgármesterének.
A megszállás 1921 nyarára tarthatatlanná vált, a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság nemzetközi nyomás alatt állt, hogy vonuljon ki a jogtalanul birtokolt magyar területekről. Az antant az angol Gosset ezredest bízta meg, hogy felügyelje a kivonulást, ő az úgynevezett Baranya-bizottsággal augusztus 9-i kiürítési döntés után érkezett Pécsre.
Augusztus 14-én a Széchenyi térre népgyűlést hívtak össze a pécsi vezetők, amelyen 15-20 ezer ember jelent meg, főleg baloldali emigránsok és munkások. Itt tiltakoztak a kiürítés ellen, és csak akkor fogadták volna el azt, ha a Horthy-rendszert egy demokratikus vezetés váltja fel, illetve felmerült a fegyveres védekezés lehetősége is. Ekkor szólalt fel a pécsi származású szerb festőművész, Petar Dobrović (Dobrovits Péter), aki lelkesítő beszédében kijelentette hogy a lakosok maguk akarnak a sorsukról dönteni, és bejelentette a Baranya–bajai Szerb–Magyar Köztársaság megalakulását.
A tömeg ezután megszavazta, hogy hogy Pécs, Baranya és a megszállt területek ezentúl a szuverénnek tekintett köztársaság fennhatósága alá tartoznak. Az új állam élére intézőbizottságot választottak, melynek elnöke Dobrović lett, aki ezzel kvázi köztársasági elnökké vált.
A friss államfő bejelentette, hogy a bajaiak és a környező települések lakossága néhány napon belül elküldik a bizottságba a küldötteiket. Közölte, hogy azonnal Belgrádba utazik, hogy a miniszterelnökkel és a belügyminiszterrel tárgyaljon. Az intézőbizottság magyar, német és horvát nyelven adta ki a kiáltványait.
Az új köztársaság létrejöttéről tájékoztatták Svetislav Rajić szerb kormánybiztos-főispánt és Gosset ezredest, az antant képviselőjét, de nem sikerült elnyerniük egyikük aktív támogatását sem. Az államot még a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság sem ismerte el, ahogy a nemzetközi közösség többi tagja sem. Bár a délszláv sajtó üdvözölte a köztársaság megszületését, és egyesek a kiürítési tervek megváltozását remélték ettől, a valóságban a szerb vezetők már elfogadták, hogy nem tudják késleltetni a kivonulást. Gosset ezredes Budapestre küldött jelentésében úgy vélekedett, hogy az új államot nem kell komolyan venni, illetve felhívta a figyelmet arra, hogy a Belgrádban tartózkodó Lindert és Dobrovićot nem szabad visszaengedni a területre.
Másnap, augusztus 15-én szerte a köztársaságban, így Baján, valamint Mohácson, Siklóson, Szigetváron és Barcson is gyűléseket tartottak, amelyeken a lakosság nevében deklarálták a csatlakozásukat. Másnap a Bethlen István vezette magyar kormány közölte az antanttal, hogy nem ismerik el az új államot.
Pécsett megkezdődött a fegyveres szervezkedés, augusztus 17-én karhatalmi század alakult a városban. Dobrović ugyanezen napon tárgyalt Pašić szerb miniszterelnökkel Belgrádban, de Pašić elutasította a fegyveres segítségre irányuló kérdést. Bár Baranyában még a fegyveres ellenállásban bíztak, a szerbek megkezdték a kiürítést. A pécsi karhatalmat leszerelték, és megindultak a szerb katonákat, tisztviselőket és vagyontárgyakat szállító vonatok Eszék felé.
Rajić kormánybiztos augusztus 20-án bejelentette, hogy aki el akarja kerülni a magyar fennhatóságot, igényelheti a szerb-horvát-szlovén útlevelet, a következő napon pedig bevonult a magyar csendőrség, hogy fenntartsa a rendet. 22-én megtörtént a Nemzeti Hadsereg csapatainak bevonulása Soós Károly altábornagy vezetésével, és kezdetét vette a közigazgatás átvétele is. A 33 hónapos szerb megszállás végeztével a kérészéletű, csak papíron létező Baranya-bajai Szerb-Magyar Köztársaság így nyolc nappal a kikiáltása után megszűnt.
Az állam korábbi vezetői Jugoszláviában telepedtek le, Linder Belgrádban halt meg emigrációban, Dobrović pedig a politika helyett festőként teljesedett ki, és máig a korszak egyik legjelentősebb délszláv festőjeként tartják őt számon.
Források:
https://hu.wikipedia.org/wiki/Baranya%E2%80%93bajai_Szerb%E2%80%93Magyar_K%C3%B6zt%C3%A1rsas%C3%A1g
https://en.wikipedia.org/wiki/Serbian%E2%80%93Hungarian_Baranya%E2%80%93Baja_Republic
https://ujkor.hu/content/egy-nyolcnapos-szakadar-allam-baranya-bajai-szerb-magyar-koztarsasag
Képek:
Kiemelt kép: Wikipédia
Kép1: Wikipédia
Kép2: Wikipédia
