A Martfűi Rém c. film 2016-ban bemutatott színes magyar pszicho-thriller, Sopsits Árpád alkotásában. A mű valós történéseken alapul, melynek alapötletét egy 1957-ben, majd az 1960-as évek elején (az akkor még község) Martfűn és környékén kéjvágyból elkövetett sorozatos emberölés adta.
A martfűi gyilkosságok a magyar kriminalisztika egyik leghíresebb gyilkosságsorozata, amelyről készült alkotás magában hordozza az esetek borzalmait.
Sopsits Árpád elmondása alapján már a 70-es évek végétől törekedett a filmterv megalkotására, ám különböző akadályok miatt – főleg, hogy sokáig nem lehetett hozzáférni a nyomozati anyagokhoz – eddig nem sikerült vászonra vinni. A többéves alkotómunka és az alapos kutatás visszaköszön a film minden egyes kockáján. A bűnesetek hűen követik a jegyzőkönyvben leírt eseményeket, durva jeleneteket, melyek látványvilágából nincs hiányunk a film nézése közben. Ennyire pontos történetszálat és megterhelő képsorokat a magyar filmektől ritkán láthatunk, amolyan zsigerig ható, borzasztóan nyomasztó, komor hangulatot teremt a gyilkosságok ábrázolásának.

A megtörtént események 1957. július 22-én Martfű és Tiszaföldvár között kezdődtek, ahol egy félreeső földúton megerőszakoltak majd meggyilkoltak egy fiatal nőt. Nem véletlenül 18 karikás a film, a fentebb említettek alapján tűpontosan próbálták ábrázolni a jegyzőkönyvben rögzített gyilkosságot, így tényleg csak erős idegzetűeknek ajánlott a Martfűi Rém megtekintése.
Az elkövető Kovács Péter, aki 1934-ben született Szolnokon. Átlagos élete mellett egy argentin film erőszakos jeleneteinek láttán tudatosult benne, hogy ő is vágyat érez magában arra, hogy agresszívan bánjon nőkkel. Felismerését követően a következő percekben, ahogy kisétált a moziból áldozata lett egy nő, akire egy sötét külterületen támadt rá. Egy vasdarabbal erőteljes ütést mért a koponyájára, majd a védekezésképtelen nőt megerőszakolta, fojtogatta, végül egy vízelvezető árokba rejtette. A nő halálát fulladás okozta, Kovács pedig az áldozat elrejtése után haza biciklizett. Ezeket a megrázó tetteket a film is a nézők elé vetíti, hűen követve a nyomozó hatóság feljegyzéseit és a szakértő megállapításait.
Az ügy fordulata, hogy az 1957-es első gyilkosság után a rendőrség nem magát az elkövetőt fogta el, hanem egy Kirják János nevű férfi lett a vádlott, aki beismerte a bűncselekményt valamilyen oknál fogva, nagy valószínűséggel a kényszervallatás nyomasztó hatására, de nem ő volt az elkövető. A Legfelsőbb Bíróság életfogytig tartó szabadságvesztésre ítélte. A martfűi rém csak 6 év után követett el újabb bűncselekményt. Rövidesen azután, hogy megunta a házaséletet, folytatta a szörnyűségeket, amelyekre a hatóságok nehezen tudtak megoldást találni.
Egy szerencsés véletlennek köszönhetően bukott le az egyik emberölés során a holttesten lévő nyomok elemzésekor. Miután a nyomozó hatóságok fényt derítettek az elvarratlan szálakra, és a férfi élettársa a kihallgatás során bevallott mindent, Kovácsot letartóztatták, 1968. december 1-jén pedig kivégezték.
Az ártatlanul elítélt személy csak 11 év után szabadult, miután a valódi tettes újabb gyilkosságokat követett el, így a rendőrségnek végül sikerült elfognia az elkövetőt, és ezzel bizonyították a fogvatartott férfi ártatlanságát. Ahogy a filmben láthatjuk Kirják élete nem rendeződött a jogellenes börtönbüntetés és ennek következtében a cellák mögött átélt borzalmak miatt, így maga a film is, mint ahogy a sorozatgyilkosság eseménysorozata is, sötét véget ért.
A film kiválóan részletezi azt, hogy egy büntetőeljárás hogyan és miként zajlik, igazodva az 1960-as évekhez és az akkori eljárások működésének alapelveihez, jogi szemmel nézve valóban részletes a bemutatás.
A film főbb szerepeiben Hajduk Károly, Anger Zsolt, Jászberényi Gábor és Bárnai Péter láthatóak, akik erőteljes alakítással keltik életre Magyarország egyik legbrutálisabb gyilkosának történetét, és ezzel fokozzák a film drámai hatását. A rendező precíz és érzékeny megközelítése emellett biztosítja, hogy A Martfűi Rém ne csak egy izgalmas és félelmetes produkció legyen, ami hatásvadász érzéseket vált ki a nézőkből, hanem mélyreható és elgondolkodtató alkotásként is ábrázolja, groteszk elemekkel és erős társadalmi drámaisággal.
A film a szocialista Magyarország represszív hangulatát is megragadja, bemutatva a korabeli nyomozás nehézségeit és a politikai rendszer torzultságát. A hatalmas feszültséggel teli jelenetek és a hiteles korrajz révén sikeresen megidézi az 50-es és 60-as éveket, miközben gondolatokat ébreszt magáról a megtörtént ügyről is.
Források:
- https://hetediksor.hu/2016/11/10/a-martfui-rem-kritika/
- https://port.hu/adatlap/film/tv/a-martfui-rem-a-martfui-rem/movie-179638
- https://www.blikk.hu/sztarvilag/filmklikk/a-martfui-rem-film/s7kwjmm
Képek:
Kiemelt: https://port.hu/adatlap/film/tv/a-martfui-rem-a-martfui-rem/movie-179638
Kép1: https://www.life.hu/just-life/2017/03/kiosztottak-a-dijakat-a-martfui-rem-a-legjobb-film
