A műanyag rövid története
A második világháborút követően megkezdődött a modern műanyagok korszaka. Ezen árucikkek ideális tulajdonságokkal rendelkeznek a gyári előállításhoz: könnyűek, olcsók, rugalmasak, erősek és tartósak, ennek következtében globális termelésük is exponenciálisan növekedett. 1950 és 2007 között a műanyaggyártás 1,5 millió tonnáról 270 millió tonnára emelkedett éves szinten, lépést tartva a 2,7-ről 7 milliárdra növekvő földi népességgel. 2012-ben például 288 millió tonnányi műanyagot állítottak elő. Ennek egy részét nap, mint nap használjuk bevásárláskor zacskók formájában.
A Zacskómentes világnapról
A Zacskómentes világnapot, melynek nemzetközi elnevezése International Plastic Bag Free Day minden évben július 3-án tartják. A kezdeményezés 2008-ban indult két katalán szervezet által, ma már számos szervezet támogatja, köztük az EU Környezetvédelmi Bizottsága is. Legfőbb célja az egyszer használatos műanyag zacskók használatának megszüntetése az egész világon, melyek körülbelül 25-30 perc igénybevétel után a szemetesben landolnak. További cél a szemléletformálás, a szokások megváltoztatásának promotálása alternatív lehetőségekkel, cselekvési terv kidolgozása, illetve aktív részvétel. Az európai adatokat tekintve ijesztő számokkal találkozunk: évente átlagosan 200 zacskó birtokába jutunk, vagyis kontinensünk 730 millió lakosával számolva, a felhasznált éves mennyiség megközelíti a 150 milliárd darabot.
A túlzott műanyaghasználat következményei
A műanyag már előállítása, sőt az ehhez használt alapanyag kitermelése során káros hatással van mind a környezetre, mind az emberi egészségre. A hagyományos műanyag alapanyaga a kőolaj, ezért legyártása légszennyezéssel jár, ami az előállító üzem közelében élő közösségekre még inkább veszélyes. Az Egyesült Államokban etánból is készítenek műanyagot, melyet egy úgynevezett hidraulikus repesztési eljárással nyernek ki. Tanulmányok bizonyítják az eljárás rendkívül súlyos egészségkárosító hatását: a közelben élő várandós anyák körében magasabb a kockázata a koraszülésnek, valamint a technika alkalmazása során a szennyező anyagok sokszor a környék ivóvízforrásaiba is bekerülnek. A következő probléma a használatuk által jelenik meg, ugyanis a műanyagokból káros anyagok oldódnak ki, amik az ebbe csomagolt élelmiszer vagy ital fogyasztása során a szervezetünkbe kerülnek. A vegyületek közül valamelyik már kis dózisban is elegendő ahhoz, hogy kockázatot jelentsen az emberi egészségre, és roncsolja a hormonrendszert, valamint vannak közöttük rákkeltő anyagok is. Ezek a vegyületek egyébként többek között a műanyag tartósságáért, rugalmasságáért és színéért felelnek.
Egy másik fontos területen is gondot okoz a rengeteg műanyagba csomagolt termék, mégpedig azokban az országokban, ahol korlátozott a hulladékfeldolgozás vagy újrahasznosítás lehetősége. Ennek következménye, hogy ezeken a helyeken a műanyag elborítja az utcákat, a csatornákat, a természetes vízfolyásokat, mert nincs mód azok tárolására, így a betegségek is nagyon könnyen terjednek. Ilyen például a szúnyogok fokozott szaporulata a műanyaghulladék-torlaszok miatt megrekedő vizekben, ami maga után vonja a malária gyors terjedését. 400 000 és 1 millió fő közé tehető azoknak az embereknek a száma, akik közvetlenül a kezeletlen, felhalmozódó szemét okozta megbetegedésekben halnak meg. Az előbbiek mellett a klímakrízishez is hozzájárul, mivel a legyártott műanyag legnagyobb része fosszilis tüzelőanyagból készül.
Mit tehetünk annak érdekében, hogy kevesebb műanyag kerüljön a környezetbe?
Amit egyénileg tehetünk, hogy változtatunk vásárlási szokásainkon. Műanyag zacskó helyett vigyünk magunkkal papír vagy textil szatyrot! Néhány áruházban már kapható a zöldségeknek, illetve a gyümölcsöknek a nejlonzacskókat helyettesítő textil tasak. A műanyag palackokat, illetve zacskókat pedig gyűjtsük szelektíven, mert az újrahasznosított anyagból készülhetnek kerti padok, virágcserepek, gyeprácsok, alkatrészek, de akár DVD-tok is.
Az országok is felmérték a súlyos helyzetet és számos helyen már betiltották a műanyag szatyrokat, evőeszközöket, tányérokat. A legelső ország Ruanda volt, ahol 2008-ban döntöttek úgy, hogy kiirtják a gazdaságából a plasztik szatyrokat. Aki megszegi a tilalmat börtönbüntetést is kaphat, de általában 61 dollárnak megfelelő bírságot szabnak ki a szabályszegőkre. 2015-ben Angliában vezettek be szatyoradót, ami hasznosnak bizonyult, mivel kilenc milliárddal kevesebbet értékesítettek a zacskókból. 2016-ban csatlakozott Franciaország is, ahol a tilalom 2020-tól érvényes. 2017 óta a világon a legszigorúbb műanyagtilalom Kenyában van, ahol bárki, aki műanyag szatyrot gyárt, értékesít vagy használ 4 éves börtönbüntetésre vagy 40 000 dolláros bírságra számíthat. Magyarországon a tervek szerint 2021-től tiltják be az egyszer használatos műanyagok forgalmazását.
A Media Iuris is támogatja a kezdeményezést a mai napon sem használ szerkesztőségünk nem újrahasznosítható műanyagból készült zacskót, ahogy igyekszünk így tenni az év többi napján is! Tegyünk a természet egészségéért és figyeljünk arra, hogy a lehető legkevesebb műanyagot használjuk!
Sziasztok! Giuli vagyok a Pécsi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kar nappali jogász képzésének hallhatója. Szeretem a társasági eseményeket, így leginkább az egyetemi programokkal kapcsolatos cikkek a kedvemre valók, de egyéb érdekes témákban is szívesen készítek akár interjúkat is.
