„Simák, szelídek s szörnyű gyilkosok mind,
olyan kicsik és mégis oly nagyok.
Oly mozdulatlanok. S fakó ölükben
egy túlvilági lángvihar ragyog.”
Kosztolányi Dezsőről kevesen tudják, hogy vegetáriánus volt és több kábítószert is kipróbált. A Mérgek litániája című versében szerepel többek között az ópium, az arzén, a morfium, a nikotin és az alkohol és azok hatása. Valószínű, hogy nem ez az 1909-ben írt költemény inspirálta azon XX. századi híres magyar gyilkosokat, akik a mérgező patikaszerek általi gyilkosságokkal írták be nevüket a kriminalisztika történelmébe.
Arzénes asszonyok
18 év alatt körülbelül 162 tiszazugi lakos esett az arzénes nők áldozatául. Fazekas Gyuláné Oláh Zsuzsanna volt az első, aki a légypapírból kinyert arzénnal életeket oltott ki; módszerét macskáin kísérletezve tökéletesítette. Később a környékbeli asszonyok hozzá fordultak, amikor hasonlóképpen kívántak eljárni. Volt, aki férjétől és fiától kívánt megszabadulni, de megesett, hogy saját édesanyjukat szerették volna a túlvilágra küldeni. Ha nem kávéba vagy italba keverték az arzént, akkor a lekváros kenyér is tökéletesnek bizonyult a cél elérésére. Bár a csendőrséget sokszor értesítették, az ügy végére sosem tettek pontot; akik jelentették az ügyet, ők kerültek hamis vádaskodás vagy becsületsértés miatt az elítéltek listájára. Pár év elteltével nyílt titokká vált, hogy nem jó ujjat húzni a helyi nőkkel, mert hamar előkerült azt a bizonyos légypapír. 1925-ben már a csendőrség parancsnoka vette kezébe az ügyet, amelyet elég hamar felgöngyölített. Azonban nem volt elég a helyiek vallomása, bizonyíték is kellett, így Fazekas Gyulánét hazaengedték, hogy távolról megfigyelhessék. Amikor a csendőrök az asszony házához értek, hogy letartóztassák, már halott volt, marólúggal vetett véget az életének. Az arzénes asszonyokat (31 fő) végül letartóztatták, börtönbe zárták három nő kivételével, akiket halálra ítéltek, mert több embert is megöltek. Az eset bejárta az egész világot, Móricz Zsigmond a Nyugatban írt a történtekről és a New York Times is több alkalommal publikált cikket a magyar esetről.
Nikotin az új arzén
Az arzénes asszonyok után 40 évvel felbukkant Holhosné Papp Erzsébet, aki dohánytermesztői munkája miatt tudta, hogy a nikotint hogyan kell úgy előállítani, hogy az képes legyen végezni akárkivel. Elsődleges célpontja a férje volt, azonban mielőtt végzett volna házastársával, letesztelte egy másik személyen. A szomszédban lakó ötéves kislány sokszor időzött Holhosnénál, aki az egyik alkalommal borral itatta, majd nikotinnal kínálta a gyermeket. A kislányt ezután kiküldte az utcára, ahol összeesett és meghalt. A boncolást követően fulladásos, természetes halálként könyvelték el az esetet. A második áldozatra, Fürtös Józsefnére azért neheztelt az elkövető, mert rosszindulatú pletykákat terjesztett róla. Holhosné békülési céllal és pálinkával érkezett következő áldozata házába. Fürtösné pálinkájába nikotin is került, amitől a nő perceken belül összeesett és elhunyt. A boncolás során derült ki, hogy az áldozat állapotos volt. Mivel akkoriban sokan vetettek véget terhességüknek úgy, hogy nikotinos gőz fölé hajoltak, a rendőrség úgy vélte, a nő véletlenül túladagolta magát. A harmadik áldozata már az iszákos férje Rostár István volt, aki feleségét Lillafüredre hívta csónakázni és vacsorázni. Az étteremben egy óvatlan pillanatban a feleség nikotint öntött a férje italába, aki perceken belül utolsó lélegzetét is kifújta. Az orvosszakértő a halált alkoholmérgezéssel magyarázta. Az özvegy ezután egy állami gazdaságban dolgozott, ahol megismerkedett Holhos Jánossal, akivel összeházasodott. A nő újdonsült férjét is meg akarta ölni, azonban János rájött a cselre és elhagyta feleségét. Holhosnéra ismét rátalált a szerelem egy roma származású férfi személyében. Kapcsolatukat a nő családja ellenezte, de miután az véget ért, Holhosné hazament, ahol kiszemelte a negyedik áldozatát, testvérét. Miután végzett vele is, a pálinkás (és nikotinos) üveget visszaváltotta az italboltban. Az üveget újratöltötték és eladták, de sokan rosszul lettek, akik abból az üvegből fogyasztottak pálinkát, így az italboltban reklamáltak. A rendőrség bevonásával kiderült, hogy az üveg korábban Holhosné tulajdonában volt, megfejtették a gyilkosságait és börtönbe zárták.
Pipás Pista a bérgyilkos
Pipás Pista, aki Fődi Viktóriaként született, házas éveit Rieger Pálnéként élte, majd önmagát felfedezve Pipás Pistaként emlegették a helybéliek, akik elfogadták az első nyíltan transznemű, pénzért dolgozó bérgyilkost. Az első áldozata Börcsök István volt, az erőszakos, iszákos ember, aki Pipás Pistát a tanyájára hívta, hogy lássa el a mezőgazdasági teendőket. Börcsök felesége azonban felkereste Pipást, és arra kérte, hogy végezzenek a férfival. Pista egy ismerőse segítségét kérte a gyilkosságban, így ketten megfojtották Börcsök Istvánt, majd a kamrában felakasztották és úgy rendezték be a helységet, mintha öngyilkosság történt volna. Dobák Antal ugyanerre a sorsa jutott. A férfi a háborúból hazatérve átvette az irányítást a felesége által vezetett gazdaság felett, emiatt a nő felkérte a sógorát, lánya udvarlóját és Pipást, hogy tegyék el láb alól a férfit. Tíz évvel az eset után egy nő szólta el magát egy csendőrnek, hogy miket hallott Pipás Pistáról. Erre felfigyelt a csendőrség, és hamar bíróság elé került az ügy. Pipás Pistát halálra ítélték, azonban kegyelmi kérvényét felülvizsgálták, és életfogytig tartó szabadságvesztésre ítélték a gyilkost.
A Mérgek litániája című versben szereplő szerek egy része megjelent a történekben, fontos szerephez jutva. Mellettük kulcsfontosságú volt az indíttatás is, illetve a tény, hogy az elkövetők éveken keresztül leleplezetlenül garázdálkodhattak.
Felhasznált források:
1, https://www.arcanum.hu/hu/online-kiadvanyok/Verstar-verstar-otven-kolto-osszes-verse-2/kosztolanyi-dezso-19890/mak-1916-19F09/mergek-litaniaja-19F5B/
2, https://egyperceskrimi.blog.hu/2016/02/28/a_tiszazugi_arzenes_asszonyok
3, https://egyperceskrimi.blog.hu/2015/09/17/holhos_janosne_avagy_a_rendorseg_csodje
4, https://egyperceskrimi.blog.hu/2016/06/19/pipas_pista_avagy_a_noi_gyilkos_ferfiruhaban
