[metaslider id="9331"]
mohács

Világörökségünk, a mohácsi busójárás

A busójárás már hosszú idők óta része a magyar kultúrának. A farsangi mulatságok során, általában február végén kerül megrendezésre a télbúcsúztató és tavaszváró rendezvény, amelynek „központja” Mohács. 

A farsangi időszak

A farsangi időszak változó hosszúságú, népi hagyományokon alapuló mulatság, amely január 6-án, vízkeresztkor veszi kezdetét és egészen hamvazószerdáig tart, amely a húsvét előtti időszak nagyböjtjének a kezdetét jelöli. A régebbi időkben ez a periódus a párválasztás időszaka is volt, rengeteg esküvőt tartottak ekkor, hogy elkerüljék a húsvét előtti böjt időszakát, ilyenkor ugyanis tilos volt összeházasodni.

Ma már a hagyományoknak köszönhetően különféle programok jellemzőek ezen időszakra; elmaradhatatlan a fánksütés és a farsangi bál, ami mára inkább a gyermekek körében maradt fent hagyományként. A farsangi időszak Európa-szerte nagy mulatságokat ígér az emberek számára. Kiváló példa erre a világhírű Velencei karnevál, amelyre a világ minden tájáról ellátogatnak, hogy megcsodálhassák az egyedi álarcokat és a felvonuló tömeget.

A farsangi szezon végén kerül megrendezésre a busójárás, amely hat napig tart és fő célja a tél elűzése és a tavasz köszöntése.

mohács

A busók eredete, a busójárás története

A busók kinézete egyes szláv és török erdei szellemek kinézetére hasonlít, leginkább az úgynevezett bolgár-török kukerivel mutatnak hasonlóságot. Az analógiára lehetséges magyarázatként szolgálhat, hogy a magyar néphagyomány a Mohács környékén élő bolgár népek, a sokácok szokásaiból nőtte ki magát és fejlődött ki a mai formájának megfelelően. A török hódítás során elesett Mohácsot 1687-ben szabadították fel. Az elnéptelenedett területekre telepítettek be sokácokat, akik magukkal hozták hagyományaikat. Az első feljegyzések, amelyek a busójárást említik 1783-ból származnak.

A busójárás történetéhez egy népi monda is kapcsolódik, amely a télűző maskarák eredetét magyarázza és szintén a török hódítások idejére nyúlik vissza. A monda alapján a törököket a Duna mocsaras területeire menekült sokácok üldözték ki véres faálarcukban, birkabőrbe öltözve és hangos, zajos eszközeikkel.

Az idők múlásával a busójárás célja megváltozott. A busónak öltözött férfiak házról házra jártak, hangos kereplőikkel és kolompjaikkal, ordítozva szórták a helybéli lakosokra jókívánságaikat és ők cserébe ételt és italt kaptak.

mohács

A busójárás másik fontos résztvevője: a jankele

Kevesen hallottak erről a maskarás figuráról, a busók mellett háttérbe is szorulnak a jankelék, akiknek legfontosabb feladata, hogy a nézelődőket, a gyerekeket távol tartsák a busóktól. A jankelék megjelenéséhez hozzátartozik a korommal befestett és rongyokkal eltakart arc. Elengedhetetlen kiegészítőjük egy zsák, amelyet rongyokkal vagy liszttel töltenek meg és a bámészkodókat (főként a nőket) szórja, dobálja meg zsákja tartalmával. 

Egy régi monda alapján a jankele egy zsidó kereskedő, Jan Görl személyéből nőtte ki magát. A kereskedő a monda szerint nyersbőröket vásárolt, ezeket pedig a vállára akasztotta. A gyerekek gyakran csúfolták a púpos kereskedőt, így ő a vállán lógó nyersbőrrel vágott vissza a gyerekeknek, hogy elijessze őket.

mohács

Így zajlik a busójárás

A mohácsi programsorozat keretében a legkisebbek is megtalálhatják a nekik kedvező programokat, de az idősebb generáció sem unatkozhat a február végi rendezvényeken. Lehetőség nyílik néptáncos programokra, maszkok készítésére, kézműves foglalkozásokra, illetve tradicionális magyar ételek megkóstolására. A “menü” részét képezi a kürtőskalács, a fánk, a lángos és a különböző különleges ízesítésű kolbászok. 

Nincs busójárás a hagyományos programok nélkül! Szerves részét képezi a hatnapos mulatságnak a busók átkelése a Dunán, a telet jelképező koporsó vízre bocsátása, megégetése és elsüllyesztése. Az utolsó előtti éjszakán a hagyományoknak megfelelően egy máglyán égetnek el egy szalmabábut, amelyet a résztvevők körbetáncolhatnak. 

A busók jellemzően úgynevezett busócsoportokba tömörülnek, így vonulnak fel a városban kijelölt helyszíneken. Gyakori, hogy a beöltözött férfiak a nézelődő nőkkel „játszadoznak”, ez a megnyilvánulásuk a busók termékenységvarázsló erejére vezethető vissza.

 

A busójárás, mint világörökség és hungarikum

A busójárás Magyarországot számos más állammal köti össze, köszönhetően a szláv eredetének. A hagyományok ápolása érdekében 2009-ben az UNESCO emberiség szellemi kulturális örökségének listájára bejegyezték a mohácsi busójárást és a világörökség részévé nyilvánították. A világörökségi titulust megszerzését követően a mohácsi busójárás hungarikummá vált a magyar nemzeti értékekről és a hungarikumokról szóló törvény (2012. évi XXX. törvény) III. 12.§ (2) pontja alapán:

 „Az Egyesült Nemzetek Oktatási, Tudományos és Kulturális Szervezete által kiemelkedő egyetemes értékként vagy szellemi kulturális örökségként nyilvántartott és az 1. § (1) bekezdés b) pontja szerinti feltételeknek megfelelő értékek a HB külön elbírálása alapján minősülhetnek hungarikumoknak.”

A 2022-es mohácsi busójárás február 24-én, csütörtökön veszi kezdetét és a programsorozat egészen március 1-jéig tart. 

 

Felhasznált források: 1, 2, 3, 4, 5, 6, 7, 8, 9, 10, 11

EnglishGermanHungarian