Európa történelmében szinte minden országban találunk olyan vezetőket, királyokat, akik uralkodási módszerükkel, hagyományaikkal, életvezetésükkel örökre beírták magukat a történelemkönyvekbe. Ebben a cikkemben Anglia egyik legkiemelkedőbb uralkodóját mutatom be, aki egy új egyház megalapításával, megállíthatatlan nősülési szándékával, botrányaival és stílusával a mai napig hatással van a szigetország életére: ő VIII. Henrik.
Trónra kerülése és első házassága
VIII. Henrik 1491. június 28-án született Greenwichben, VII. Henrik király harmadik gyermekeként. Szülei eredetileg nem trónra szánták fiúkat, azonban bátyja váratlan halála után megörökölte az angol koronát és ezzel elnyerte Aragóniai Katalin kezét is, aki bátyjának, Arthúrnak az özvegye volt. Henrik 1509-ben lett Anglia királya, a koronázás után meg is házasodott Katalinnal, ám a szertartás érvényességét sokan megkérdőjelezték a királyi udvarban. Henrik uralkodása első éveiben rögtön bizonyította rátermettségét, számos hadjáratot vezetett országa szomszédai ellen, de a kormányzás helyett inkább szenvedélyei vezették, többek között a vadászat és a véget nem érő lakomák. Egész uralkodása alatt fiúgyermekről álmodott, ám az évek előrehaladtával kiderült, Katalin nem tudja őt fiú utóddal megajándékozni, így elgondolkozott a váláson. Ezzel elindította azt a folyamatot, amely az anglikán egyház megalapításához és a katolikus elemek kipusztításához vezetett.
Boleyn Anna és az anglikán egyház
Az 1530-as évekre valóban kiderült, hogy fiúgyermek nem fog születni, így Henrik udvarában nézett új feleség után, ezúttal a választás a csinos Boleyn Annára esett, aki azonnal magára vonta a király figyelmét. Henrik ekkor döntötte el, hogy elválik Katalintól, ám a válás nehezebbnek bizonyult, mint gondolta, és évekig elhúzódó folyamattá nőtte magát. A pápa hallani sem akart a frigy felbontásáról, és Henrik hiába próbálkozott bizalmasai bevetésével, eredményre nem jutottak. Ezáltal az „erőszakos” úton történő válást választotta, és következetesen végigvitte reformjait. A katolikus szerzetesrendeket feloszlatta, a pápai kiváltságokat megszüntette, magát pedig az általa megalapított új egyház fejévé nyilvánította, amelyre esküt is kellett tenni. Aki ezt megtagadta, azt kivégezték, így halt meg például Mórus Tamás, a király egykori főbizalmasa, kancellárja. Annával 1533-ban kötött házassága sem tartott sokáig, mivel Anna is csak lánygyermeket tudott szülni, 1536-ban koholt vádakkal lefejeztette. A kivégzés után Henrik addigi két lányát, Máriát és Erzsébetet törvénytelen gyermekeknek nyilvánította.
További feleségei
Anna kivégzése után Henrik újraházasodott, ezúttal Jane Seymourral, aki nem sokkal később fiúgyermeknek adott életet, ám pár héttel a szülés után feltehetően gyermekágyi lázban meghalt. Henrik hosszú ideig gyászolta szeretett feleségét. Hónapokkal később egy festmény hatására udvarába hívatta Klevei Annát, és eltervezte házasságukat is. Később azonban kiderült, hogy Anna korántsem az a szép hölgy, akit a kép ábrázol, arca himlőhelyekkel teli. A házasság egy évig sem tartott, Anna viszont ép bőrrel megúszta a király haragját, amely végül e házasság közvetítőjén, Thomas Cromwellen csattant: az életével fizetett javaslatáért. Henrik ezután döntött az újabb frigy mellett, ötödik felesége Howard Katalin lett. A történelem furcsa fintora, hogy ez a házasság sem tartott sokáig. Katalin nyíltan, titkolózás nélkül csalta férjét, szeretőket tartott, így a történet vége ismét kínpad és lefejezés lett. Henrik utoljára 1543-ban házasodott, amikor is Paár Katalint választotta. Hatodik felesége rendkívül jó hatással volt az uralkodóra, aki ekkor már életvitele miatt egy kövér, elhízott emberré vált, és feltehetőleg köszvényben szenvedett. Katalinnak sikerült elérnie, hogy Henrik lányait, Máriát és Erzsébetet tegye meg lehetséges örököseinek, de ennek ellenére továbbra is törvénytelen gyermekeknek számítottak.
Halála és az azt követő évek
VIII. Henrik 1547 januárjában hunyt el, halálának okáról azonban megoszlanak a vélemények. Egyesek szerint köszvényben, mások szerint tífuszban halt meg. Paár Katalin Henrik halála után újra házasodott, ám másfél év múlva ugyancsak gyermekágyi láz miatt érte a halál, mint egykor Jane Seymourt. Alakját úgy őrzik az angolok, mint a királyné, aki túlélte Henriket. Az uralkodót fia Edward követte, majd Mária, végül Erzsébet lépett trónra, akinek uralkodása alatt Anglia valóságos tengeri nagyhatalommá vált, és egy erősen központosított állam jött létre, amelyre a mai napig „aranykorként” tekintünk.
VIII. Henrikre ma már úgy emlékezhetünk vissza, mint az angol állam egyik legkülönlegesebb alakjára. A könyörtelenségéről, hirtelen haragjáról és tivornyázó életmódjáról elhíresült királyról azonban nem szabad elfelejtenünk, hogy uralkodása alatt indult el az a folyamat, ami a nagyhatalmi státuszig vezetett. Uralma alatt valósult meg az anglikán egyház, Anglia és Wales uniója és az erős angol haditengerészet. Alakja és uralkodása számtalan alkotásban fennmaradt, festmények, filmek, történelmi sorozatok, illetve Shakespeare dráma is készült az egykori nagyhatalmú uralkodóról. Ide sorolhatjuk a Tudorok sorozatot és a másik Boleyn lány című filmet.
Cikk forrása: 1
Képek forrása: kiemelt kép, 1, 2, 3
Sziasztok! Németh Mátyás vagyok, a PTE ÁJK jogász szakos hallgatója és a Media Iuris egyik szerkesztője. Az írás már régebb óta egyik kedvenc időtöltésemnek számít, a Media Iurisnál pedig úgy érzem, ezt a készséget
fejleszteni tudom és egy erős összetartó közösség tagja lehetek. Érdeklődési köröm elég tág, így valószínűleg különböző témákból olvashattok tőlem cikkeket.
