A vérplazma adás egyre nagyobb népszerűségre tesz szert a rendes véradás mellett – érthető módon, hiszen mindenki számára vonzó lehet, hogy nem csupán emberéleteket menthet, hanem még pénzt is kereshet mellette. A plazmaadás folyamata és lényege, esetleges veszélyei azonban sokak által nem ismertek, az interneten pedig a sikertörténetektől a horrorisztikus esetekig mindennel találkozhatunk. Mi is tehát a vérplazma adás, és milyen veszélyeket foglal magába?
A vérplazma az emberi vér több, mint felét kitevő sárgás színű folyadék, amely 90%-ban vizet, 8%-ban fehérjét és 2%-ban hormonokat, ásványi anyagot tartalmaz. Sok gyógyszeripari termék előállításához elengedhetetlen, készülnek belőle például alvadási faktorok hemofília vagy veleszületett vérzékenység kezelésére és immunglobulin készítmények, melyek az immunrendszer működési zavarainak gyógyítására szolgálnak. Emellett felhasználják humán albumin infúzióhoz is, mely a súlyos égési sérülést vagy vérveszteséget elszenvedettek kezelésére alkalmas.
De hogyan is zajlik a plazmaadás? Ha valaki donor szeretne lenni, ezt igen könnyen megteheti, ugyanis Magyarországon immár 8 nagyvárosban működnek plazmaadó központok, többek között Pécsen is. Természetesen azonban vannak bizonyos feltételek, hogy ki adhat plazmát, és ki nem. Megtehetik ezt a 18 és 60 év közötti, illetve 50 kg feletti személyek, azonban minden esetben kötelező egy előzetes szűrővizsgálat elvégzése (általános egészségügyi vizsgálat, vérnyomásmérés, laborvizsgálat). A vérplazma levétele steril körülmények között zajlik. A cél általában 700-800 ml plazma adása, azonban ez egyénileg változó, mindenkinek a saját szervezetéhez és testi adottságaihoz igazodó mennyiség kerül levételre. A folyamat során centrifugálással, majd szűréssel elkülönítik a vér alkatrészeit, majd a sejtes elemeket (vörös- és fehérvérsejteket, vérlemezkéket) visszajuttatják a szervezetbe. Ehhez nem szükséges újabb szúrás, mindez egy folyamat keretén belül történik.
A vérplazma adás előtt fontos a hidratálás (2-3 liter víz minimum), illetve a zsírban szegény, de fehérjében és szénhidrátban gazdag étkezés. Miért is van ennek jelentősége? A nagy mennyiségű plazma elvesztésével a szervezet fehérjét veszít, így plazmaadás után javasolt ennek pótlása (hús, tejtermékek fogyasztása). Emellett a vér besűrűsödik, melynek következtében csökken a véroxigén szintje. Ez fejfájáshoz, esetlegesen ájuláshoz is vezethet, azonban sokkal komolyabb következményekkel járhat a szervezet ásványi anyag és elektrolit egyensúlyának felborulása, ami végső esetben akár a keringés összeomlásához vezethet.
A rendszeres vérplazma adásnak azonban hosszútávon akár komolyabb következményei is lehetnek. Elméletben az elvesztett plazmát az emberi test 72 óra alatt termeli újra, ez azonban egy idealizált időtartam: egy olyan személy szervezete képes ennek ilyen rövid időn belüli előállítására, aki teljes mértékben kiegyensúlyozott, egészséges, aktív életet él, illetve erős immunrendszerrel rendelkezik. A plazmaadás veszélye tehát a szervezet folyamatos terhelésében rejlik, mely során elvonják a létfontosságú anyagokat, melyeket sokszor nem képes a következő elvonásig újratermelni, így az immunrendszer hatékonysága nagymértékben csökkenhet. Így előjöhetnek olyan lappangó betegségek, melyek ellen az immunrendszer eddig megfelelően védekezett, legyengült állapotában azonban erre már nem képes.
Magyarországon 10 naponként van lehetőség plazmát adni, ami így évi több, mint 35 alkalmat jelent. Sok ember számára vonzó lehet az összeg, melyet a donorok kapnak, hiszen egyes központok akár 8000 forintot is kínálnak egy alkalomért. Sokan választják ezt a formát akár a hagyományos véradás helyett is – ugyan a plazmát az adott vérből is ki lehetne szűrni, ez azonban kevesebb profittal járó folyamat.
Természetesen fontos a plazmaadás, és az említett veszélyek sem forognak fenn minden helyzetben. A hátrányos következmények csupán rendszeres plazmaadás során, és egyúttal a kiegyensúlyozatlan életmódot folytató donorok esetében jelenthetnek nagyobb kockázatot. Minden esetben fontos, hogy a leendő donorok a plazmaközpont vizsgálatát megelőzően vegyenek részt egy átfogóbb orvosi vizsgálaton (például teljes vérkép készítése), és mérlegeljenek, hiszen az egészség az első és legfontosabb. Ha embertársainkon szeretnénk segíteni, azt sok esetben plazmaadás helyett önkéntes véradóként is megtehetjük.
Járjunk el figyelemmel és felelősséggel minden vérplazma adás előtt!
Sziasztok! Gáspár Zolna vagyok, a pécsi jogi kar hallgatója és a Media Iuris szerkesztője. Már gyerekkorom óta közel áll a szívemhez az írás, évek óta dolgozom a készülő könyvemen, de olykor rövidebb műfajban is tollat ragadok – így kerültem a Media Iurisba, ahol az egyetemi élet bemutatása mellett kultúra és életmód témában is szívesen írok, publikálok.
