intelligencia-savok

Vajon te melyik IQ sávba tartozol? – Az intelligencia

Az intelligencia nem más, mint szellemi alkalmazkodó és problémamegoldó képesség. Ez pedig lehetővé teszi az új feladatokhoz, és életfeltételekhez való idomulást, továbbá a személyi és tárgyi környezetbe való sikeres beilleszkedést és a különböző problémák megoldását.

Az intelligencia egy összetett képességrendszer, ami magába foglalja az az emlékezőképességet, az aritmetikai gondolkodást (mennyiségtan), a térbeli gondolkodást, a következtetőképességet és a beszéd folyamatosságát is

Az első intelligencia-tesztet 1905-ben Simon és Binet dolgozta ki Franciaországban iskoláskorú gyerekek számára azzal a céllal, hogy segítségével kiszűrjék azokat a gyerekeket, akik nem alkalmasak a beiskolázásra.

A vizsgált személy teljesítményét mindig az egyén korcsoportjához, illetve annak átlagos alaptudásához viszonyítva mérik. Az így kapott érték az IQ vagyis értelmi intelligencia hányados ((intelligencia / életkor) x 100 ), ami az egyén pillanatnyi intelligenciájának a mértékegysége. Az intelligencia mértéke nemcsak egyénileg különböző, de függ az örökletes képességektől és a tanult tapasztalatoktól, környezeti hatásoktól is.

Az IQ sávok az alábbiak szerint rendszereződnek:

  • a 20 alatti IQ az idióciához sorolandó, ami súlyos gyengeelméjűséget jelent.
  • az 50-70 közötti IQ a debilitást jellemzi, ami az enyhe szellemi fogyatékosságnak felel meg
  • a 90-110 közötti IQ az átlagos
  • a 110-120 a jó, vagyis a megfelelő IQ sáv
  • a 140 feletti érték a magas intelligencia értéket jelzi

Sokféle fajtája létezik. Ezek nagy része tesztekkel is jól kimutatható, de vannak köztük olyanok is, amelyek tudományosan (még) nem megalapozottak. Példaként megemlíteném az értelmi, nyelvi, vizuális-térbeli, mozgási, érzelmi, szexuális, pénzügyi és spirituális intelligenciát.

Tudjuk jól, hogy az intelligencia mértéke egyénileg különböző, ám arról már kevesebben hallottak, hogy összesen 7 fajta intelligenciatípusba sorolhatóak be az emberek.

A hagyományos intelligencia-tesztek sajnos a 7 fajtából csak 3 képesség mérésével határozták meg az intelligenciaszintet. Tehát, amennyiben nem vagyunk matematikai zsenik vagy angol anyanyelvi szinten beszélő magyarok, esetleg nehezebben tájékozódunk, még nem jelenti azt, hogy nem lennénk intelligensek vagy tehetségesek valamiben!

Howard Gardner, a Harvard Egyetem pszichológusa szerint az intelligencia nem egységes értelmi képesség. Az elmélete szerint a három hagyományos intelligencia mellett (nyelvi, logikai-matematikai és térbeli), ott van még négy másik, ami a zenei, a testi-kinesztetikus, a személyek közötti, valamint a személyen belüli intelligencia típusa is. Majd kicsivel később további három intelligencia típust állapított meg, a naturalista, spirituális és egzisztenciális intelligenciát.

intelligencia

Nézzük, hogy melyik intelligencia típus, miben sziporkázik!

  1. Logikai-matematikai intelligencia: Ide tartoznak a reáltantárgyak szerelmesei, akik folyton valami bonyolult számításon vagy elvont kérdésen törik a fejüket. Már kisgyermekekként is a sakk vagy a malomjáték volt a kedvencük. Ők azok, akik jók a fejszámolásban és a számítástechnikában, szívesen merülnek el bonyolult kísérletekben a megoldásokkal vesződve.
  2. Nyelvi intelligencia: Akinek a nyelvi képességei a legfejlettebbek. Igazi könyvmolyok, rajong a szóviccekért és könnyebben tanul meg új kifejezéseket, verseket és idézetek. A névmemóriája kitűnő és a dátumokra is pontosan emlékszik, illetve a helyesírása is jó és verhetetlen a rejtvényfejtésben.
  3. Térbeli intelligencia: Az igazi vizuális típus, aki képekben, színekben és ábrákban gondolkodik. Rendkívül jól tájékozódik, ő az, aki elsőnek találna ki egy labirintusból. Gyerekként imádta a legót és a puzzle-t. Kiváló a képzőművészetek terén, amit felnőttkorban is tud hasznosítani.
  4. Zenei intelligencia: Az iskolai énekkarban tuti ő volt a „sztár”. Első hallásra megjegyezi a dallamokat. Amennyiben zenét hall, a keze vagy a lába rögtön mozogni kezd a ritmusra. Muszáj, hogy szóljon valami háttérzene a munka/tanulás közben, különben ő maga kezd neki. Őt nem az alapzaj, hanem a néma csend zavarja, aki hallás után tanul könnyebben.
  5. Testi-kinesztetikus intelligencia: Ez a típus az érzékelés és a mozgás segítségével szerzi meg a tudást és tapasztalatokat. Gyermekként igazi buzgó mócsing, aki nem bír egy helyben ülni, állandóan babrál, mozog, tesz-vesz. Éppen emiatt a mozgáskoordinációja kiváló, ezért hamar kitűnik a sportban, az ügyességi játékokban. A döntéshozatalai során inkább a megérzésekre hagyatkozik.
  6. Interperszonális (személyek közötti) intelligencia: kapcsolati vagy szociális intelligenciának is nevezzük. Aki ebbe a verzióba tartozik, az a kapcsolatteremtésben és kapcsolatok kezelésében példátlan. Népszerű személy, sok barátja van. Fejlett empátiás és pszichológiai valamint diplomáciai érzékkel rendelkezik. Ő a csapat lelke, aki képes megérteni és beleélni magát mások helyzetébe, ugyanakkor jól közvetít viták esetén, képes elsimítani a konfliktusokat, és tanácsokkal ellátni társait.
  7. Intraperszonális (személyen belüli) intelligencia: Akinek a belső intelligenciája fejlett és egyedül is jól boldogul a céljai megvalósításában. Kívülről kissé önfejűnek tűnik, pedig nagyon kezdeményező alkat. Mindenről határozott véleménye van, amit személyes tapasztalatokkal szerzett bölcsesség támaszt alá.

Na és te melyik csoportba tartozol?