Október 14-én zárta be kapuit a 2021-es „Egy a Természettel” Vadászati és Természeti Világkiállítás. A közel egy hónapos programsorozat során a látogatók számos szakmai előadáson, kiállításon vehetett részt, melyek nem csak a vadászatról, hanem a természetről és annak védelméről is szóltak. Legújabb cikkemben ezt a világszintű rendezvényt mutatom majd be, mely mind a négy égtáj felől vonzotta az érdeklődőket.
Magyarországon először 1871-ben rendeztek vadászati szakmai fórumot, melynek százéves évfordulóján, 1971-ben rendezték meg az első valódi világkiállítást. Bár nagy volumenű, vadászati témájú fórumok, rendezvények korábban is voltak, mint például az 1954-es düsseldorfi, vagy az 1967-es újvidéki, mégis a budapestit tartják a legelső, egész világról érdeklődőket bevonó kiállításnak, melyre több, mint ötven országból érkeztek az érdeklődők.
Nem pusztán szakmai, hanem társadalmi jelentőséggel is bírt az 1971-es programsorozat, hiszen a vasfüggöny ellenére szinte minden földrészről érkeztek látogatók valamint kiállítók is, a trófeakiállításon csaknem húsz országból érkeztek szarvak, agancsok, agyarak, illetve egyéb trófeák.
Ötven évvel később, 2021. szeptember 25. napján nyílt meg az „Egy a Természettel” Vadászati és Természeti Világkiállítás, melyre a pandémia ellenére is sokan kilátogattak. A centruma a rendezvénynek a HUNGEXPO volt, melynek 8 pavilonjában számtalan programon, előadáson, kiállításon vehettek részt az ide érkezők.
Az ’A’ pavilon adott otthont a nemzetközi kiállításnak. Számos ország mutatta be vadászati kultúráját, természeti csodáit. Ebben a pavilonban tartotta szakmai programjait a World Conservation Forum, melynek témái voltak többek között a fenntarthatóság, valamint a természet védelme. Ezek mellett az ide látogatók a magyar vadászat képzőművészetének remekműveit is megcsodálhatták, valamint egy VR játéktérben is eltölthették idejüket.
A ’C’ pavilon konferencia központként szolgált, ahol az „Egy a Természettel” Nemzetközi Vadászati és Vadgazdálkodási Konferencia üléseit hallgathatták az érdeklődők szeptember 29. és október 3. között. Ebben a pavilonban kapott helyet a Future of Nature Innovációs showroom is, mely interaktív kiállítással készült, fő fókuszában a természet és a környezet voltak.
A ’D’ pavilonban a vizek szerelmesei tölthették el idejük nagy részét, hiszen a „Hal, Víz és Ember” elnevezésű csarnokban számos akváriumban több, mint ötven halfaj volt megtalálható. Szó esett szakmai előadások keretében a horgászatról, halászatról, vizes élőhelyeink védelméről, valamint bemutatkoztak a Nemzeti Park Igazgatóságok is interaktív programokkal.
Az ’F’ pavilonban, illetve a Kincsem Parkban kerültek bemutatásra a hagyományos vadászati módok. A látványos íjász-, solymász- és agarászbemutatók mellett az érdeklődők elleshették az elöltöltő fegyverek kezelésének fortélyait, mely tudásukat egy, a csarnokban kialakított lőtéren is kamatoztathatták. A Kincsem Park lovasbemutatókkal készült, például végig vezették a közönséget a lóhátról történő vadászat, valamint a harcászat fejlődésén, a dárdáktól a nyilakon át, egészen a tűzfegyverekig. Lehetőség volt még vásárlásra is, hiszen a csarnokban mesteremberek árulták portékáikat.
A ’G’ pavilonban trófeákat tekinthettek meg a látogatók a világ minden tájáról. Közel 4200 m2 nemcsak hazai vadfajok (gím- és dámszarvas, muflon, vaddisznó, őz) agancsai, szarvai, agyarai kerültek kiállítására, hanem az afrikai antilopoktól kezdve a kőszáli kecskékig a földbolygó minden zugából érkező trófeákig is. Ebben a pavilonban került megrendezésre a XII. Európai Taxidermia-bajnokság is, ahol Európa preparátorai mérhették össze tudásukat több különböző kategóriában. A ’G’ pavilonban kaptak helyet a fentieken túl a legnagyobb lőfegyvergyártók is, valamint itt lehetett megtekinteni a világkiállításra szánt különleges, egyedüli puskát is, melyet a gyártó árverésre bocsájtott.
A ’H’ pavilonban az érdeklődők végignézhették a magyar történelem alakulását a vadászat tükrében, kiállításra kerültek a Seuso-kincsek vadászati témájú darabjai is. Leghíresebb vadászainknak és természetjáróinknak szoborparkot szenteltek, ahol megtalálható volt többek között a magyar vadászirodalom két legjelentősebb alakja, gróf Széchenyi Zsigmond, illetve Kittenberger Kálmán. Bemutatták a a magyar vadfajokat is, mellette megcsodálhatóak voltak képző- és iparművészeti remekművek is, valamint a nagyszentmiklósi aranykincs hiteles másolata is.
Végezetül, a ’B’ és ’E’ pavilon adott helyt a FeHoVa Plusznak, amely a magyar vadász, erdész, horgász, erdész, természetszerető társadalom egyik legjelentősebb vására, ahol a fegyverektől kezdve a ruházaton át különböző kulináris különlegességekig mindenféle áru, portéka megtalálható volt. Találkozhattak ebben a csarnokban az érdeklődők az OMÉK-kal is, az Országos Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kiállítás és Vásárral, mely szintén sok termékkel készültek.
Források: 1, 2, Kiemelt kép, Kép1
